Minél gyorsabban minél több vakcinát kell szerezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen, és nem az számít, hogy az oltóanyag keleti vagy nyugati – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Focus Online című német hírportálon megjelent interjúban a Szputnyik V nevű orosz oltószer magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. Az Origo idézve a miniszterelnököt azt írta: egy világjárvány közepette az a politikus feladata, hogy a belé helyezett bizalomnak megfelelve és felelősségét vállalva megvédje a polgárok egészségét. Ezért be kell szerezni minél hamarabb minél több oltóanyagot, hiszen aki időt nyer, életet nyer és visszanyeri a szabadságot – hangsúlyozta a kormányfő. Nincs keleti és nyugati oltóanyag, csak jó és rossz vakcina létezik, és amikor a magyar hatóságok megállapítják egy készítményről, hogy biztonságos és hatásos, kiadják rá a használati engedélyt. Az engedélyezett vakcina ettől a pillanattól kezdve számomra magyar oltóanyag, amellyel megvédhetem honfitársaim életét.
"Saját eszünk után kell menni" – jelentette ki, hozzátéve: "van Nyugat-Európában egy őrület (... ) egy hullám, egész egyszerűen nem tartja tiszteletben a szülőknek azt a jogát, hogy a gyermekek emberré nevelése, ideértve a szexuális nevelés kérdését is, a szülők a kizárólagos joga". Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány egyedül nem tudja megvédeni az érdekeit, csak "ha a magyarok újra felsorakoznak mögötte". Úgy vélte: az emberek politikai figyelmét leköti a járvánnyal és az energiaválsággal való küzdelem, de emögött zajlik egy másik, "a hosszabb távú jövőnkről szóló elkeseredett küzdelem a gyermekeink lelkéért, gondolkodásmódjáért, vagyis a jövőért". Kiemelte: Brüsszel a gyermekvédelmi törvény ügyében zsarolja Magyarországot az uniós pénzekkel, de ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz. Ez szerinte egy "idegjáték is", a másik oldal fenyeget, túlerőben van, de – folytatta – "ha mi magyarok kitartunk, akkor épp úgy, mint a bevándorlásban, a gyerekeink nevelésének az ügyében is győzni fogunk".
Megjegyezte: ha nem lenne ez az ügy fontos, akkor Brüsszel "nem csinálna ekkora balhét belőle". Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel azért akar beavatkozni a jövő évi Magyarországi választásokba, hogy a bevándorlás, energiaáremelés vagy éppen a gyermekek nevelése ügyében akadálytalanul tudja érvényesíteni a szándékait. Brüsszelben olyan kormányt akarnak Magyarországon, amely csak annyit mond, hogy "jawohl" – mondta. Azt akarjuk, hogy az emberek kevesebbet fizessenek a gázért, az áramért, a benzinért. Az energiaárak kérdésére áttérve megerősítette: a kormány úgy döntött, hogy 33 ezer kisvállalkozónak és az önkormányzatoknak is lehetőséget ad, hogy belépjenek egy kedvezőbb árkategóriájú díjszabásba. Azt, hogy ebbe Budapest és Hódmezővásárhely is belépne, úgy kommentálta: "amikor egy önkormányzatról gondolkodunk, sosem a vezetőkre kell csak gondolni, hanem az ott élő emberekre. Szerintem a budapestieknek is, meg a hódmezővásárhelyieknek is az a jó, ha az emberek kevesebbet fizetnek az áramért, meg a gázért.
Arra a sokadik kérdése ellenére sem kapott választ, hogy folyt-e vizsgálat Varga Judittal szemben, a Belügyminisztérium ugyanis mindössze annyit közölt, hogy minden titkos. Éppen ezért most Polt Pétert kérdezni a Pegasusról, illetve a Völner-Schadl-ügyről. "Ez a rendszer egyértelműen a korrupció rendszere, így április 3-án arról is döntünk, hogy akarjuk-e, hogy Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb országa maradjon, amivé Orbán Viktor rendszere tette hazánkat" - mondta. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy Orbán Viktor rendszere nemcsak a lopás, hanem az elnyomás és a kisemmizés rendszere is. Úgy látja, a miniszterelnök és kormánya ezt az országot egy bankautomataként használta, folyamatosan csak kivették az emberek pénzét és elrakták maguknak. Például Orbán Viktor édesapjának hatvanpusztai birtokára, ahol luxusmedencékkel, kápolnákkal és könyvtárakkal felszerelt hűbérbirtok épül. Rogán Antal propagandaminiszter helikopterezésére, vagy Varga Judit a nyaralójára törvénytelenül felvett tízmillió forintos CSOK-jára, de megemlítette Szijjártó Péter adriai luxusyachtozására, melyre elvileg a vagyonbevallása szerint nem telne.
A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek a lupe a távcső az emberi szem a vetítő a fényképezőgép a mikroszkóp A lupe Az egyszerű nagyító, vagy lupe egy domború lencse, a legegyszerűbb látószögnövelő eszköz. A fókuszponton belüli tárgyról nagyított képet ad. 2F F O A vetítő A vetítő egy megvilágított tárgyról gyűjtőlencse (rendszer) segítségével valódi, nagyított, fordított állású képet állít elő. fényforrás ernyő objektív diakép kondenzor A vetítő képalkotása A tárgyat az egyszeres és kétszeres fókusztávolság közé kell tenni, mert ekkor keletkezik nagyított, fordított, valódi kép. k+t Az emberi szem retina pupilla látóideg A retinán keletkezett kép: szemlencse fordított állású kicsinyített valódi Az emberi szem képalkotása A tárgynak a szemlencse kétszeres fókusztávolságán kívül kell lenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakat ezért nem láthatjuk élesen. A leggyakoribb szembetegségek a távollátás a rövidlátás Az optikai lencsék legősibb felhasználása az emberi látást segítő optikai eszközök alkalmazása.
Az életkorral együtt a szem alkalmazkodóképessége egyre csökken, a normális fókuszáló képesség időseknél legtöbbször hiányzik. a rövidlátó és a távollátó szem képalkotása Az ábrán az alkalmazkodó és az elernyedt normális szem, a közellátó és a távollátó szem képalkotása látható. A közellátó ember szemlencséje túlságosan görbült, domború, s így a kép általában a retina előtt keletkezik. Minthogy a szem csak a nagyon közel elhelyezett tárgyak éleslátásához tud alkalmazkodni, távoli tárgyakat nem képes a retinára leképezni, az ilyen ember homályosan lát. Másrészt a távollátó szemlencséje nem eléggé domború, a kép általában a retina mögött jön létre. Ez esetben a szem a távoli tárgyakhoz még tud alkalmazkodni, de csődöt mond, ha a tárgy viszonylag közel van. Az optikus mindkét esetben szemüveggel tud segíteni, éspedig a közellátónak homorú (konkáv), a távollátónak domború (konvex) lencsével. Tegyük fel, hogy egy közellátó ember nem képes tisztán látni a tárgyakat, ha 90 centiméternél távolabb vannak a szemétől.
Az ember már régóta készített olyan eszközöket - lencséket, távcsöveket, mikroszkópokat - amelyeknek az a szerepük, hogy segítsék az ember szemét, ha nagyon távoli, vagy nagyon kicsi tárgyakat akar látni. A szem maga is optikai eszköz, a természet egyik legszellemesebb alkotása, s talán az egyik legsokoldalúbb optikai "berendezés". A szem lényegében kettős lencserendszer, amelynek első és fontosabb lencséjét a szaruhártya ( cornea) képezi, a második - alakváltoztatásra képes - átlátszó tagja pedig a szemlencse, ezt nevezhetnénk "kisegítő lencse" néven is. Az egyik gyakori szembetegség a szürkehályog, amikor is a lencse már nem átlátszó (bizonyos fehérjék válnak ki). A látást vissza lehet adni azzal, hogy a beteg lencsét eltávolítják és helyére műanyag lencsét ültetnek. a szem felépítése A szaruhártya és a szemlencse együttes működésének eredménye az, hogy a nézett tárgy képe kialakul a szemgolyó hátsó falán, az úgynevezett retinán, amelyben fényre érzékeny idegvégződések vannak. a szem izmai A mozgatóizmok segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni, növelni úgy, hogy a szem a különböző távolságban levő tárgyakra képes fókuszálni.
Míg az erősen rövidlátókat el szokták tiltani az ugrálástól, a labdajátékoktól, és a nehéz súlyok emelésétől, addig a távollátók, még az erősen távollátók is minden különösebb kockázat nélkül végezhetik ezeket a tevékenységeket. Kezelése [ szerkesztés] A távollátást konvex lencsékkel korrigálják. Ezek a lencsék gyűjtőlencsék, és pozitív törőerejűek, dioptriájuk pozitív. Felnőtteknél lézeres szemműtét is szóba jöhet. Az alulkorrigált távollátás gyermekkorban kancsalsághoz vezethet, ezért fontos a megfelelő törőerejű szemüveg kiválasztása. A legerősebb olyan lencsét írják fel, amivel a távollátó a sugárizmok bénításával még végig tudja olvasni a táblát. Sokszor a felírt szemüveg nem javítja a látás élességét, csak az alkalmazkodóképességet tehermentesíti. Ennek ellenére ezt a szemüveget a kancsalság veszélye miatt hordani kell. A nagyobb távollátás jó térlátás és megfelelő alkalmazkodás esetén is javításra szorul, legkésőbb az iskola megkezdésétől kezdve. Az intraokuláris lencse nélkül végzett lencseeltávolításos szürkehályog-műtét erős távollátáshoz vezet (13 dioptriával), aminek korrekciójához nagyon erős szemüvegre van szükség.
A 3. 0 dioptriát meghaladó távollátást azonban már gyermekkorban korrigálni kell, különben a kancsalság veszélye fenyeget. Ez az akkomodatív kancsalság. A hiperópia komoly fennállása esetén az agynak a születéstől nehézségei vannak hogy egyesítse a két szemből érkező információkat, mivel az egyes szemekbe érkező kép mindig homályos. Egy komoly hiperópiában szenvedő gyerek sosem látta részleteiben a tárgyakat. S ha az agy nem tudja megtanulni részleteiben látni a tárgyakat később nagy esély van arra, hogy az egyik szem dominánsabb lesz. Az eredmények azt mutatják, hogy az agy blokkolja a kevésbé domináns szemből érkező ingereket és kancsalságot illetve amblyopiát okozhat. A hiperópiás gyerekek általában közel állnak a tv-hez, hogy jobban láthassák azt. Az erősen távollátókat (6-8 dioptriától) nem fenyegeti az akkomodatív kancsalság. A szem fénytörése közelre áll be, a sugártest megmerevedik. Fontos, hogy korlátai vannak az emberi szem által megvalósítható akkomodáció mértékének. Az alkalmazkodás képességének csökkenésével a távollátás 35-45 éves korban eléri azt a mértéket, hogy a közeli tartomány nem látszik élesnek.
A Japánok emiatt "a látás gyümölcsének" is nevezik. A cikkben hivatkozott linkek:
Ha mindez geometriai precizitással párosul, akkor érvényesül a centrális perspektíva, a korai reneszánsz (quattrocento [1]) nagy felfedezése ez (lásd pld. Piero della Francesca toszkán festő alkotásait, s főleg Leonardo da Vinci alkotásait, Utolsó vacsora c. képén a kép minden perspektíva vonala pontosan a geometriai középpontba vetül, Krisztus arcára). A közvélemény leginkább e korai reneszánsz perspektíva fogalmát ismeri, holott már korábban is törekedtek a művészek a perspektívahatás érzetének benyomását kelteni a méretkülönbségek alkalmazásával (lásd pl. Masaccio freskóit). A szokványos nézőponttól eltérő esetben ismeretes a békaperspektíva, amely a nagyon alacsonyról ábrázolt jelenetekre vonatkozik, ennek ellentéte a madártávlat, azaz a fentről, a magasból való ábrázolás (lásd pld. Camille Pissarro párizsi városképeit). A távlati hatást a rövidülés, a színtávlat és a légi perspektíva is támogatja. Paul Cézanne művészetének megjelenésével a reneszánsz perspektíva egyeduralma megkérdőjeleződött.