A világhírű Demis Roussos zenéjéről és életmódjáról is ismert ember volt Demis Roussos diétájáról ugyanúgy ismertté vált, mint zenei pályájáról. A világhírű zenész a nyolcvanas években 150 kilogrammos súlyt nyomott, amikor elhatározta, hogy életmódot vált, amelynek köszönhetően ötven kilót lefogyott. Ennek tapasztalatait és tanulságait írta meg a Súlyos kérdések című könyvében, hogy ilyen formában is segítséget és útmutatást nyújtson a fogyókúrára, diétázásra vállalkozók számára. Demis roussos élete film. Az évek során egy olyan diétát fejlesztett ki, amely nem csak zsírégető hatásáról vált ismertté és közkedveltté, hanem a szervezet egészségét is figyelembe veszi úgy, hogy eközben hosszú távra alapozva biztos fogyást is garantál. Látványos eredménye attól is függ, hogy a fogyókúrázni kívánó személyek izmai mennyire kötöttek. Az életmódváltás felépítésének titka a különböző ételfajták megfelelő kombinációjában rejlik. Pontosabban a zöldség, gyümölcs és húsok megfelelő kombinációját szükséges bevinni a szerzetbe, a cukrot és a lisztet pedig tiltólistára kell száműzni.
A közelmúltban készített interjúban a híres Demis Roussos mesélt valamit az életéről, Romániáról és az itteni rajongókról - akik alig várják, hogy december 5-én újra láthassák őt a Palotaházban, de a titkokról és a kevésbé ismert dolgokról is az ő élete. Demis Roussos a világ egyik leghíresebb művésze, aki a bőrén érezte, mit jelent az elhízás elleni küzdelem. 1946. június 15-én született DEMIS ROUSSOS görög énekes | Lenolaj. Néhány évvel ezelőtt Roussos súlya meghaladta a 150 kilogrammot. Mindössze hét hónap alatt sikerült legalább 50-et "kitörölnie", ami mindenkit elgondolkodtatott azon, hogy milyen trükkökkel és diétákkal szokott ilyen eredményt elérni! Az étrendnek több változata kering a neten, amelyek közül néhányat még "Demis Roussos étrendjének" is hívnak... A Demis Roussos és Véronique Skawinska által írt "A súly kérdése" című könyvben Demis őszintén mesélt az elhízás elleni küzdelemről. A könyv olyan fejezeteket tartalmaz, mint például: "A természet mechanizmusai", "A fogyókúrás technikák sikerei és erényei", "A konyhában", "Fogyás receptjei"... Demis Roussosnak sikerült lefogynia azzal, hogy minden nap 2 ételt és 3 harapnivalót fogyasztott, intenzív fizikai megterhelés és gyógyszeres kezelés nélkül.
Jómódú görög szülők első gyermekeként az egyiptomi, arab és európai kultúra ötvözetét tükröző multikulturális városban, Alexandriában látta meg a napvilágot. Ortodox és muzulmán miliőben Demis zenei kifinomultságát gyerekkorától a bizánci és arab elemekkel tarkított népzene formálta. Már gyerekként imádott énekelni, első adandó alkalommal csatlakozott a bizánci rítusú görög katolikus egyház kórusához, ahol öt éven át szólistaként énekelt, majd megtanult gitározni, és a jazz hatására trombitálni. A gondtalan diákéveket az 1961-es szuezi válság törte meg. Mai szülinapos: Demis Roussos poplegenda, volt rabbi, a színarany Jeruzsálem dalnoka | Mazsihisz. Mérnök édesapja elvesztette az állását, így visszatelepültek Görögországba, Athénbe. A siheder Demis élete gyökeresen megváltozott. A család megélhetése miatt dolgoznia kellett. Nappal iskolába járt, éjjel pedig különböző klubokban trombitált. Édesanyja az egyre felkapottabb görög idegenforgalomban képzelte el fia jövőjét, de a tizenhét éves görög ifjút csak a zene érdekelte. Első körben unokatestvéreivel megalapította a The Idols együttest, ahol Demis gitáron és bőgőn játszott.
Szülővárosa ekkor egy multikulturális közeg volt, ahol jól megfért egymás mellett mind az európai, mind az arab kultúra. Ez a kevert atmoszféra nagy hatást gyakorolt rá, ebben a miliőben felnőve fogékony lett minden más kultúra befogadására, és élete részévé vált a keleti hangszínek, a dekoratív ruhák irányába való vonzódás és a bőség, a gazdagság iránti hajlam. A családot nagy megrázkódtatásként érte az ötvenes évek helyi nacionalista politikája, valamint a szuezi válság utáni nyugtalan hangulat. Miután apjának munkahelyét államosították, a család úgy döntött, elhagyja Egyiptomot, és visszatelepül Görögországba. Élete ettől kezdve gyökeresen megváltozott. Mivel kiváló nyelvérzéke volt (hét nyelven beszélt: görögül, arabul, franciául, olaszul, spanyolul, portugálul és angolul), ezért édesanyja azt szerette volna, hogy a vendéglátásban kezdje a pályáját, ugyanis Görögországban igen gyors ütemben fejlődött ekkortájt a turizmus. Demis roussos élete 1. Ám őt sokkal jobban érdekelte a zene. Barátaival együttest alapított, ő maga gitáron és bőgőn játszott.
Radnóti Miklós (1909 – 1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet. Radnóti fiatalon kezdett verseket írni, s "zsengéin" még érződik a nagy elődök, Ady és Babits hatása. Később azonban kezdett elszakadni az irodalmi örökségtől, amit elsősorban a Nyugat s általában a szimbolista-impresszionista hagyomány jelentett számára. Az új formák keresésében támogatták az avantgárd irányzatai: legerőteljesebb mértékben az expresszionizmus s kevésbé a szürrealizmus. Az eléggé bő verstermésből a pályájának kezdeti szakaszát jelző első három kötetébe meglehetősen kevés költeményt válogatott. Eclogák - Eclogák - vers.hu. Ezek mind az avantgárd vonzásában születtek: a hagyományos ritmust, strófákat és a rímet elvető szabadversek: ezek a formai kötetlenséget merész, kihívó, olykor mesterkélt képek zsúfolt halmozásával kapcsolta össze. Következő köteteiben folytatódott, és ki is teljesedett az a művészi-stílusbeli átalakulás, mely már az Újholdban megkezdődött.
" Hetedik ecloga, " by Radnóti Miklós annotated by Ferenc Gerlits Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? ELSŐ ECLOGA | Szöveggyűjtemény | Kézikönyvtár. Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra. Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, - jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.
mert április ez, sose higgy a bolondnak, – már elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok. Mért vagy olyan szomorú? nem akarsz ideülni a kőre? Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj, – undorodom csak. Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt, s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan; asszonyi had, gyerek és öreg összekötött batyuval fut s földrehasal, ha fölötte keringeni kezd a halál és annyi halott hever ott, hogy nincs aki eltakarítsa. Azt hiszem, ismerted Federícót, elmenekült, mondd? Nem menekült. Két éve megölték már Granadában. Garcia Lorca halott! hogy senki se mondta nekem még! Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa? Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászva tört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának. Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből. Radnóti Miklós: Második ecloga | Verspatika. Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő?
A vágy, hogy ő is álmodhasson, hogy neki is ragyoghasson az arca az elképzelt hétköznapi csodától, attól amit oly szépen leírt már: "…a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a terítőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert célod él. Radnóti miklós 1. ecloga. " /Tétova óda/ Arra vágyik, hogy feleségével lehessen, hogy kedvese kitöltse az űrt, ami tátong szívében, a tehetetlenség tátongó mélységét: "nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. " Az olyan embertelen körülmények, amelyek között ez a mű is született, kettétörik az ember szívét, testileg meggyötrik és hitében összeroppantják a szegény, esendő embert. Radnótinak azonban akkora ereje volt, hogy nem vehették el tőle méltóságát. Sikerült neki, amit kitűzött célul maga elé: "…hogyha lázadsz, jövendő fiatal koroknak embere hirdet… …fiának adja át emlékedet, hogy példakép, erős fa legyen, melyre rákuszhat a gyönge növendék! " /Kortárs útlevelére/ Itt áll hát előttünk az erős fa, rajtunk áll, hogy felkúszunk-e rajta.