Egyházi szertartás 1988-ig nem kísérhette az itt folyó temetéseket. Ezáltal Farkasrét értéke, rangja fokozatosan nőtt, végül helyet is cserélt a Kerepesi úti temetővel a fővárosi temetők szimbolikus hierarchiában. Farkasrét a hatvanas-hetvenes években a legfontosabb fővárosi elittemetővé vált, hivatalosan máig köztemető. A Farkasréti temető rangját páratlan természeti környezetű fekvése, több száz kimagasló jelentőségű személy itteni eltemetése, valamint a Tabáni és a Vízivárosi temető megszüntetése alapozta meg. MTI Fotó: H. Szabó Sándor – Farkasréti temető 1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. 1952-től Farkasrét fogadott be szinte mindenkit, aki 1948 előtt fontos pozíciót töltött be, tekintet nélkül az egykori társadalmi rétegre és foglalkozásra. A legszembetűnőbb azonban a történelmi, politikai sokszínűség és eklekticizmus: az 1952 után elhunyt és itt eltemetett politikusok között megtaláljuk például a dualizmus egyes veteránjait, a Horthy-korszak politikai elitjének nagy részét, továbbá a kisgazdákat vagy a polgári és a szociáldemokratákat.
Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. Itt található Budapest exkluzív temetkezési helye, az Angyalok Kertje, melyről bővebb információt itt talál. Ravatalozó bemutatása 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint készült el Farkasréti temető legnagyobb szabású építkezéseként a bejárati tér kialakítása, magába foglalva a ravatalozókat is. világháború eseményei következtében az építmények jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült. A háború után a ravatalozót helyreállították. Az 1980-as években átépítették és az ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termeket Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A legszebb és legnagyobb a középső terem, melyet Makovecz Imréről neveztek el. Ez a terem alkalmas külső ravatalozásra is. Évente 150-160 ravatalozás történik benne. A temető térképe letölthető innen. Halotti tor Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás. Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erőnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhetnek.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani Önnek. A szervezés minden gondját átvéve, lehetőséget nyújtunk, hogy közvetlenül a szertartást követően, együtt maradva, a temető területén, meghitt hangulatban élhesse át az emlékezést. Szolgáltatásaink: Gyors, egyszerű ügyintézés, helyben a temetés felvételi irodában. Meghitt hangulatú kegyeleti terem a temető területén belül Igény szerinti díszített asztalok Képzett felszolgálók Hideg – és melegkonyhai ételkülönlegességek, szendvicsek széles választéka Italvariációk (alkoholos és alkoholmentes változatban) – Otthoni rendezvény lebonyolítása (kiszállítás) További információ: Dolorosa Kft. Újköztemető és Farkasréti temető – Somogyi László Tel. : +36 20 971 4737 Web:
Története Szerkesztés A két világháború között már egyértelműen ide összpontosult a budai lakosok temetkezése: 1927 -ben például a Németvölgyi temetőben 9, míg Farkasréten 1551 temetésre került sor. A Kerepesi úti temetőt 1952. szeptember 30. után lezárták, majd 1956 májusában Nemzeti Sírkertté nyilvánították. Egyházi szertartás 1988 -ig nem kísérhette az itt folyó temetéseket. Ezáltal Farkasrét értéke, rangja fokozatosan nőtt, végül helyet is cserélt a Kerepesi úti temetővel a fővárosi temetők szimbolikus hierarchiában. Farkasrét a hatvanas-hetvenes években a legfontosabb fővárosi elittemetővé vált, hivatalosan máig köztemető. A Farkasréti temető rangját páratlan természeti környezetű fekvése, több száz kimagasló jelentőségű személy itteni eltemetése, valamint a Tabáni és a Vízivárosi temető megszüntetése alapozta meg. 1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé.
Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg. Síremlékei Szerkesztés Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12. A régi farkasréti síremlékek jelentős része más temetőkből került ide, számos olyan is akad köztük, amely régebbi, mint maga Farkasrét. Fő jellemzője, hogy a 20. század nagy részében befogadó temetőként működött, elsősorban a régi budai temetők – a harmincas évek végén felszámolt Tabáni és Vízivárosi, valamint az 1963 -ban megszüntetett Németvölgyi temető – öröksége révén, de temérdek síremlék került ide a Kerepesi úti temetőből, s jó néhány a Rákoskeresztúri temetőből is. Farkasrét, ha a korai síremlékeket vizsgáljuk, döntően a két világháború közötti korszak temetője. A síremlékek ikonográfiai megformálásában a túlnyomóan nemzeti és a katonai szimbolika mellett visszaszorult a profán (főként antik) megformálás és előretört a keresztény jelképek használata. Mindezt a vallásos feliratok elszaporodása kísérte.
Sok volt Sandy vállán az utóbbi időben, nem csoda, hogy szervezete jelzett: lassítania kell /Fotó: Fuszek Gábor A család igyekszik Klapka minden kérésének eleget tenni, éppen ezért koporsós temetés lesz és cigányzene szól majd a tiszteletére. Egyedül az maradt nyitott kérdés, hogy végakarata szerint édesanyja mellett nyugodhat-e? – A nagyi a fenti ravatalozó mellett nyugszik, édesapám azt kérte, hogy őt is oda, mellé temessük. Egyelőre sajnos úgy néz ki, hogy ezt a kívánságát nem tudjuk teljesíteni – nyilatkozta korábban a Blikknek Klapka fia, ifjabb Klapka György. Banális oka van annak, hogy nehéz teljesíteni a kívánságot: a ravatalozó, ahova az egész család befér, az időseknek túl messze van a kijelölt sírtól. Répás nem ért egyet a temetés módjával /Fotó: RAS Apja halála óta fáradthatatlanul intézi a zálogház ügyeit legkisebb gyermeke, Sandy (27). A lány eközben folyamatosan besegített a temetés szervezésébe, ám úgy tűnik, a szervezete besokkalt, nem bírta már az iramot. Sandy tegnapi megkeresésünkre csak egy rövid üzenettel válaszolt, amely szerint nagyon beteg, de reméli, hogy összeszedi magát és felgyógyul.
Anglia 1832, 1928, 1948-ban; Svédország 1847, 1913, 1938-ban; Németország az 1870-es majd az 1950-es években; Ausztria 1955-ben; Spanyolország 1977-ben – hogy csak néhányat említsek meg a legfontosabbak közül. És nálunk? A kommunista terror két évtizede után kialakult valamiféle kényszerű, torz kiegyezés a kádárista oligarchia és a magánéletébe visszaszorított, néma társadalom között. 1989 után ez a kényszerű megállapodás felbomlott és lehetőség nyílt arra, hogy a társadalom megannyi szereplője megkösse a maga igazi társadalmi szerződését. Nem kötötte meg. Elmulasztottuk a kínálkozó alkalmat. Népszuverenitás – Wikipédia. A demokrácia kibontakozó intézményrendszerét a társadalom elfogadta, de a gazdasági erők dzsungelháborúját és a társadalmi viszonyok eltorzulását, a zavaros reformkísérleteket már tehetetlenül szemlélte. A új kormány programjában felvillant a "társadalmi szerződés" fogalma. Ezt mindenki, aki aggódik az ország sorsáért, örömmel kell, hogy fogadja. Azt azonban tudnunk kell mindannyiunknak, hogy egy igazi s működőképes társadalmi szerződés megkötése hosszú és fáradságos folyamat.
5 Más kérdés, hogy ezeknek a vállalásoknak milyen mértékben tettek eleget az egyes államok, annál is inkább, mert a garanciák rendszere gyenge, könnyen megkerülhető és kijátszható volt. A második világháború után - mivel a közép- és délkelet-európai államhatárok gyökeresen nem módosultak - a kisebbségi, nemzetiségi kérdés továbbra is változatlanul megmaradt, sőt egyre akutabbá vált. Segítség! Mit jelent a társadalmi szerződés? Mikor volt, és a fogalma?. Ennek ellenére nemhogy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítésére nem került sor, de még a békeszerződésekből is kiszorult a kisebbségi kérdés, azaz nemzetközi jogi szinten teljesen rendezetlen maradt. A békeszerződések - az első világháborút lezáró békékkel ellentétben - a nemzetiségi, kisebbségi kérdést azon kormányok belügyének tekintették, amely államok keretében a kisebbség élt. 6 Az ENSZ alapokmánya szerint és annak szellemében csupán a kisebbségek tagjai egyéni-állampolgári jogainak deklaratív elismerésére szorítkoztak. A szövetséges nagyhatalmak mindezt azzal indokolták, hogy abban az államban, ahol ezen egyéni-állampolgári jogokat elismerik, nincs szükség a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak külön, nemzetközi szabályozására.
Csak akkor lehet sikeres, ha a szereplők képesek, széleskörű egyeztetések során, a feszültségek és ellentétek türelmes oldására, kölcsönös önkorlátozásra, az optimális megoldások közös keresésére. Egy ilyen tárgyalás- és tanulásfolyamat során kérdések sokaságára kell majd választ találni. Közülük itt, ebben a rövid összefoglalóban csak néhányat említek: • Hogyan lehet biztosítani az esélyek egyenlőségét? Azt, hogy minden állampolgárnak többé-kevésbe azonos esélye legyen a tanulásra, a mobilitásra, életpályájának alakítására, egészsége életre, létbiztonságra, emberi-állampolgári jogainak védelmére, tisztes megélhetésre, szabadságra, emberi méltóságra? Társadalmi szerződés fogalma. • Hogyan lehet az ezernyi magánérdeket közérdekké, mindannyiunk közös érdekévé összehangolni? • Mit lehet s kell tenni annak érdekében, hogy létrejöjjön ebben az országban az autonóm és felelősségteljes polgárok társadalma? • Hogyan lehet a civilizált emberi együttélés szabályrendszerét kidolgozni és mindennapi gyakorlattá tenni? • Mi lenne e tárgyalás- és tanulásfolyamat végterméke?
Közép- és Délkelet-Európában e szemléletmód megszilárdulásának irányában hatott az a tény is, hogy sem az első, sem a második világháború után nem valósult meg a nemzetek önrendelkezése, hanem csak a győzteseké. 3 Továbbá hogy az állami-területi és a nemzeti-etnikai status quo nem került szinkronba egymással, a győztes hatalmak vélt vagy valós érdekeinek megléte, vagy éppen annak hiánya következtében. Az első világháború után a nemzeti kisebbségek kollektív-nemzetiségi és egyéni-állampolgári jogait a nagyhatalmak nemzetközi kisebbségvédelmi rendszerbe igyekeztek foglalni, amelynek a békeszerződések csak az egyik, de kétségtelenül a leglényegesebb alkotóelemét jelentették. A békeszerződések kisebbségvédelmi intézkedései jogi szempontból nagyobbrészt az egyéni-állampolgári, kisebb részben pedig a kollektív-nemzetiségi jogok tárgykörében mozogtak. 4 A békeszerződések mellett az egyes "érdekelt államok" részéről külön szerződések, kétoldalú egyezmények vagy egyoldalú deklarációk is tartalmaztak kisebbségi jogi kötelezettségvállalásokat.