Összetevő Légcső: A légcső egy légcső, amely a légzőrendszerhez tartozik. Nyelőcső: A nyelőcső egy élelmiszercső, amely az emésztőrendszerhez tartozik. Hossz Légcső: A légcső 10-11 cm hosszú. Nyelőcső: A nyelőcső 25 cm hosszú. Kapcsolat Légcső: A légcső összekapcsolja a felső légutakat a tüdőhöz. Nyelőcső: A nyelőcső összeköti a száját a gyomorral. Anatómia Légcső: A légcső porcos és C-alakú félkör alakú porcokból áll. Nyelőcső: A nyelőcső izmos, és hullámszerű mozgásokat hoz létre az élelmiszer meghajtásához. A cső megnyitása Légcső: A légcső nyitását az epiglottis védi. A kutyatréner kulisszái mögött – Tényleg vicces? - Nevelés. Nyelőcső: A nyelőcső nyitását két sphincters védi. pozíciók Légcső: A légcső két részből áll; a méhnyakrész és a mellkasi rész. Nyelőcső: A nyelőcső három részből áll: a nyaki részből, a mellkasi részből és a hasi részből. Következtetés A légcső és a nyelőcső két csőszerű szerkezet, amelyek az emberek nyakrészében fordulnak elő. A légcső levegőt szállít a tüdőbe, miközben a nyelőcső táplálja a tüdőbe. A légcső a gégén keresztül kapcsolódik a garathoz.
A légcső hossza körülbelül 4 hüvelyk. A lumen átmérője körülbelül 1 hüvelyk. Keresztmetszete D-alakú, mivel hiányos vagy C-alakú porcos gyűrűk csak belsőleg és oldalirányban vannak a légcső mentén. A légcső hátsó fala nem tartalmazza ezeket a gyűrűket. Körülbelül 15-20 gyűrű fordul elő a légcső mentén, és hialin porcból állnak. Ezeknek a gyűrűknek az a fő funkciója, hogy megakadályozzák a membrán cső összeomlását az inhaláció során. A légcső alján a térdszerű válaszfal, a carina elválasztja a főcsövet két hörgőről. 1. Különbség a légcső és a nyelőcső között - A Különbség Köztük - 2022. ábra: Trachea A légcső falát alkotó négy szövetréteg a légúti nyálkahártya vagy a nyálkahártya, a szubmukóza, a légcső izmai és az adventitia. Légzőrendszeri nyálkahártya - álszerteratifikált, csíkos oszlopos epitéliumból áll, amely nyálkatermelő serlegeket tartalmaz. Melegíti, nedvesíti és tisztítja a légcsőbe belépő levegőt. Submucosa - laza kötőszövetből áll. Vérereket, idegsejteket és szeromukóus mirigyeket tartalmaz, amelyek a víz és a nyálka keverékét előállítják és kiválasztják.
A nyelőcső izommozgása az ételnek a szájból a gyomor üregébe történő áthaladását eredményezi. A nyelőcső és a légcső nagyjából ugyanazon a helyen található. Az epiglottist választják el egymástól - egy apró szárny, amely megvédi a légcsövet, amikor valamit lenyel! Hossza és helye - A légcső számos porcos félkör alakú gyűrűből áll. Ezek megakadályozzák a légcső összeomlását. Kb. 9-15 cm hosszú. A nyelőcső előtt áll. A nyelőcső egy izomzat, körülbelül 10 cm hosszú. Parts - Egy másik különbség a kettő között a szerkezetükhöz kapcsolódik. A légcsőnek mind a mellkasi, mind a nyaki része van. Ez a gége végéig terjed. A nyelőcső viszont három részből áll - a nyaki, a hasi és a mellkasi részekből. A garat alsó oldalától a szívretérig a gyomorig nyúlik. Számos megszorítás van a helyén, ahonnan származik. Légcső és a nyelőcső betegségei és fájdalmai. Élelmiszerrészecskék helyezkedhetnek el ezeken a területeken. A nyelőcső struktúrája azonban elképesztően rugalmas - szinte bármi lehet lenyelni! Vérellátás - Egy másik fontos különbség a kettő között a vérellátásukhoz kapcsolódik.
Az utóbbiakat nikotin, sztrichnin idézheti elő. Az oesophagus görcsös összehúzódása jöhet létre tetaniában, tetanusban, botulismusban, lyssában is. Az állapot vagusizgalom miatt erős nyálazással jár. A nyelőcső diverticuluma által okozott fájdalom Inkább tompa nyomást, néha azonban igen súlyos és az anginára jellemző szorongással járó fájdalmat okozhat a nyelőcső diverticuluma. A pulsiós diverticulumok megtelődése és kiürülése nausea nélküli hányást okoz, és hamarább készteti a beteget vizsgálat végeztetésére, melynek alkalmával a diverticulum röntgenképe jól felismerhető. A tractiós diverticulumok kevéssé járnak regurgitatióval, kicsik, röntgenvizsgálatkor elkerülhetik a figyelmet, így, noha nemegyszer kínzó, égő, retrosternalis fájdalmat okoznak, felismerésük nehéz. Röntgenvizsgálatkor tűnnek fel viszont a panaszokat legtöbbször nem is okozó Bársonyféle pseudodiverticulumok, funkcionálisnak nevezett diverticulumok, melyek az idiopathiás diffúz oesophagusspasmus képét adják. Ha panaszok egyáltalán vannak, ezek dysphagiában és retrosternalis fájdalomban állnak.
Az esetek jelentős részében nincsenek tünetek. A nyelőcső-divertikulumok diagnózisa Röntgenvizsgálat: A nyelőcső-divertikulum kimutatására legáltalánosabban használt radiológiai módszer a bárium-kontrasztanyag nyeletése folyamatos mellkas-átvilágítás mellett. Endoszkópiás vizsgálat: hajlékony üvegszáloptikás eszközzel történő megtekintés hasznos lehet, különösen akkor, ha szövettani mintavételre is szükség van. Az endoszkópiás vizsgálat nem helyettesíti a báriumkontrasztos nyelési vizsgálatot. Ha nincs pontos információnk a divertikulum elhelyezkedéséről, nagyságáról, fokozott annak veszélye, hogy az endoszkóppal súlyos sérülést, pl. perforációt okozunk. Az endoszkóp nyeletése ugyanis a nyelőcső felső szakaszában "vakon", azaz szemellenőrzés nélkül történik. A nyelőcső-divertikulumok kórlefolyása A betegség általában jóindulatú és/vagy jól gyógyítható. Olykor azonban szövődményekkel is számolni kell. A legkomolyabb veszély a visszabukott táplálék belélegzése (aspiráció), különösen rothasztó baktériumok jelenlétében.
Artériás és vénás hálózata összetett, nyirokérellátása bőséges. Beidegzését a bolygóideg és a szimpatikus idegrendszer végzi.
Szükség esetén pedig télen is öntözzük óvatosan, hiszen fiziológiai szempontból a tél szárazságnak számít. Az alábbi videóban a levenduláról beszélek! Abban az esetben, ha fagyzugosabb, zordabb telekkel bíró területen élünk, akkor világos, hűvös helyen, beltérben is teleltethetjük. Ebben az esetben tilos a tápoldatozás, öntözni pedig, akkor öntözzük, amikor a cserép jól érezhetően könnyebbé vált, esetleg a levelek kissé megereszkedtek. A fagyokra érzékenyebb füzéres levendulát érdemes védett, akár fedett helyen teleltetni! A cserepes levendula metszése Bár gondozásnak számít, mégis érdemes külön is foglalkozni a levendula metszésével, ugyanis a cserepes nevelés esetében az a fontos, hogy minél később fásodjon el a szár, hiszen az új hajtásokat már nem fog nevelni. Így évente kétszer metsszük meg a növényünket. Először tavasszal, majd a virágzást követően. A metszés a zöld hajtások felső harmadának eltávolítását jelenti, miközben a gömbded formát alakítjuk ki. Így teleltesd a meseszép szerelemvirágot! | Hobbikert Magazin. Tartsuk szem előtt, hogy a fás hajtásokig soha nem metsszük vissza, ez mind a cserepes, mind a szabaföldi kiültetés esetében ugyanolyan fontos!
A Begónia fajok esetén igazán fajgazdag nemzetségről van szó. Mindegyikük levelei gyönyörűek, azok lehetnek nagy foltokkal, csíkokkal, pöttyökkel, vagy örvénylő mintákkal is tarkítottak. Több mint százféle fajból, változatból választhatunk. A legismertebbek talán a királybegónia (Begonia rex) különféle hibridjei, de vannak nyúlánk szárú, magas típusok is, szép, nagy virágokkal. Hova helyezzük a begóniát? Mivel a szépségük igazán csak közelről szemlélve érvényesül, érdemes őket feltűnő helyre tenni, például az asztalra vagy étkezőszekrényre. Tartsuk távol a huzattól és a fűtőtestek sugárzó hőjétől. Erre különösen télen kell odafigyelni. Begónia igényei, gondozása Fontos, hogy kellően magas páratartalom legyen a környezetükben. Jobb ötlet a tartóikat vízzel és kavicsokkal feltöltött tálba tenni – a levelek permetezése azért nem szerencsés, mert a növény sajnos könnyen lisztharmatosodik. Az árnyas, de mégis világos helyeket kedveli. A növekedési időszak alatt néhány hetente adjunk neki nitrogénben gazdag műtrágyát.
Az átültetésre érzékeny, a többszöri mozgatást megsínyli. Télen teleltesd Hazánkban nem télálló ez a gyönyörű növény, éppen ezért teleltetnünk kell. Ne ijedjünk meg, egyszerű a feladat, sokkal könnyebb, mint pl. a népszerű leánder átmentése. Ha cserépben van, akkor a téli időszakban egyszerűen tegyük világos, de fagymentes (kb. 3-6 fokos) helyre. Ennek a növénynek télen is szüksége van fényre, mert a hosszú, lándzsás leveleit akkor sem veszti el. Ugyanakkor kevesebb fénnyel is beéri, mint a leander vagy a bougainvillea. Sötétben a lombozata megnyúlik, részben vagy teljesen elszárad, de tavasszal újra hajt. Ne teleltessük 10 °C felett, mert virágzásához szüksége van a téli nyugalmi állapotra. Ilyenkor csak nagyon kevés vizet adjunk neki, ettől függ a következő évi virágzása! Májusban, a fagyok elmúltával ki lehet tenni a szabadba, de először csak árnyékosabb helyre. A szerelemvirág érzékeny a hirtelen környezetváltozásra, ezért "edzenünk" kell: először némileg melegebb helyre kerüljön, majd a néhány hét múlva a szabadba.