Ősei [ szerkesztés] Corvin Mátyás ősei 16. Hunyadi Vajk /? Zsigmond magyar király 8. Hunyadi János 17. Morzsinai Erzsébet 4. I. Mátyás magyar király 18. Szilágyi László 9. Szilágyi Erzsébet 19. Bellyéni Katalin 2. Corvin János 20. 10. Hans Edelpeck 21. 5. Edelpeck Borbála 22. 11. N. N. 23. 1. Corvin Mátyás 24. Frangepán Miklós 12. Frangepán István 25. Garai Dorottya horvát bánné 6. Frangepán Bernát 26. III. Miklós modenai úr 13. Estei Isotta vegliai grófné 27. Filippa della Tavola 3. Mátyás király fia. Frangepán Beatrix 28. Marzanói János Antal sessai herceg 14. Marzanói János Ferenc Mariano rossanói herceg 29. Ruffo Covella sessai hercegné 7. Marzanói-Aragóniai Lujza vegliai grófné 30. V. Alfonz aragóniai király 15. Aragóniai Eleonóra Diána rossanói hercegné 31. Giraldina Carlino Legközelebbi rokonsági kapcsolat Mátyás herceg és "mostohanagyanyja", Aragóniai Beatrix között [ szerkesztés] V. István magyar király 1239 – 1272 felesége: Kun Erzsébet 1240 – 1290 / 95 Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő 1257 – 1323 férje: II.
Mátyás innentől minden erejét a herceg megszerzésére fordította, segítségével polgárháborút akart kirobbantani a Török Birodalomban, ami kiváló lehetőség lett volna a Balkán-félsziget és Konstantinápoly felszabadítására. A király azonban hiába kilincselt Velencénél, és a pápánál, a
Corvin János jegyese, Sforza Bianka Mária milánói hercegnő Forrás: Wikimedia Commons/Giovanni Ambrogio de Predis Mátyás szándékával ellentétesen, az uralkodó halála után a magyar rendek nem Corvin Jánost, hanem II. (Jagelló) Ulászlót választották meg magyar királynak. Mátyás király fia gt. A Sforza hercegnővel kútba esett házassága helyett Corvin János végül Frangepán Beatrixet vette nőül, akitől három gyermeke született, de egyikük sem élte meg a felnőttkort. Corvin János felnőttkori portréja Forrás: Wikimedia Commons/Madách Imre A herceg 1504. október 12-én bekövetkezett halálával ezért a Hunyadi-ház is kihalt. Corvin Jánost végakarata szerint az általa felújíttatott és erődtemplommá alakított lepoglavai (Horvátország, Varsad megye)pálos kolostorban temették el.
Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgóbányán. Tanulmányait a Közgazdaság-tudományi Egyetemen kezdte, de végül nem fejezte be, mivel 1941-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Azonban itt sem tanult sokáig, mivel a háború beköszöntével abba kellett hagynia a kézpést. 1945-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd két év után a Kisfaludy Színház tagja lett Győrben. 1949-ben már a debreceni Csokonai Színház társulatában csillogtatta meg tehetségét, három... több »
Száz éve, 1920. április 24-én született Zenthe Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészre minden kollégája jó szívvel gondol vissza, a közönség is elhalmozta szeretetével öt évtizedes pályája során. A Tenkes kapitányával belopta magát a tévénézők szívébe, a Szomszédok Taki bácsijaként pedig azoknak a generációknak a tagjai is imádják, akik még meg sem születtek a Magyar Televízió teleregényének forgatásakor. Gyönyörű helyen, Salgóbányán látta meg a napvilágot, a kertjükből rá lehetett látni a salgói várra. Az édesapja itt dolgozott bányafőmérnökként, tízéves koráig itt éltek. Mindig is szerette a természetet, gimnazista korában erdészmérnök szeretett volna lenni. Nem véletlen, hogy élete utolsó éveiben egy fővároshoz közeli, 300 fős településre költözött második feleségével, hogy újra élvezze a zöld környezetet. Imádta a színházat, de a filmekkel lett igazán népszerű Édesapjával gyakran járt moziba, beszippantotta a filmek világa is.
A fantasztikus nagynéni 1986-os magyar televíziós film Ruttkai Éva, a "fantasztikus nagynéni" Rendező Katkics Ilona Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Markos Miklós Dramaturg Békés József Főszerepben Ruttkai Éva Zenthe Ferenc Zene Tamássy Zdenko Operatőr Szabados Tamás Vágó Sándor Éva Jelmeztervező Kovács Margit Díszlettervező Matthaeidesz Lórántné Gyártásvezető Kiss Lajos Gyártás Gyártó Magyar Televízió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 96 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Magyar Televízió Bemutató 1986. március 30. Korhatár I. kategória (NFT/23481/2016) További információk IMDb A fantasztikus nagynéni 1985 -ben készült, 1986 -ban bemutatott kétrészes magyar tévéfilm, ami Nemere István azonos című regényéből [1] készült. Ruttkai Éva egyik utolsó alakítása. Cselekménye [ szerkesztés] A történet főszereplője Máli néni, aki hosszú évek után hazatér Argentínából, és meglátogatja itthon maradt családját, és szeretne találkozni régi szerelmével. Ezért leutazik a Balatonra, ám vele tart két rosszcsont unokaöccse, Huba és Csaba, akik egy kislánnyal együtt eltűnnek.
Mindenki Taki bácsija, az egykori nagy sikerű Szomszédokból, az örök Tenkes kapitánya, számtalan más magyar film főszereplője 12 évvel ezelőtt lépett be a "halhatatlanok társulatába"... Zenthe Ferenccel könnyű volt beszélgetni. Bár gyakran mondogatta, nem érti, miért keresik még az újságírók, miért lehet ő izgalmas bárki számára. Mert semmi mást nem tesz, mint ami a dolga. Tisztességgel játszik. Hát hol van erre kereslet? – kérdezte félszeg mosollyal. Aztán csak belekezdett a mesébe, százszor elmesélt történeteit újra és újra élte, hiszen megígérte, hogy interjút ad. Az adott szó pedig… Zenthe Ferenc azon színészek közül való volt, aki soha nem dimenzionálta túl a munkásságát. Jókedvűen, alázattal és precízen dolgozott – ezt közvetlen kollégái, a vele dolgozó rendezők állították. Dühösnek talán soha senki nem látta, nem enegdte meg magának a luxust, hogy vélt vagy valós sérelem a munka rovására menjen. Egyszerű, végtelenül kedves ember volt, bárki büszke lehetett a barátságára, vagy épp csak arra, hogy egyszer az életben személyesen is találkozhatott vele.
Néhány nap múlva Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. A 1920. április 24-én született Kossuth-díjas színművész – aki egyben a Nemzet Színésze is – alakításain sok-sok generáció nőtt fel. Kerek születésnapjáról a közmédia több csatornája és rádióadók is megemlékeznek a héten. Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgóbányán. A félbehagyott közgazdaságtudományi egyetemen után 1941-ben a Színművészeti Akadémia hallgatója lett. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Indulásától a közönség szeretete övezte. A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal kényeztette el. Első filmszerepében, 1953-ban Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tenger ben, ezt a Rákóczi hadnagyá nak főszerepe követte.
Játék volt, színészi játék, mégis hátborzongató, ahogy Zenthe az áldozat kínját adta a parányi színpadon. Üstökön ragadják, ütik, öklözik, ellökik úgy, hogy állával szánkázik végig a porban, vesén rúgják, gyomorszájon vágják, nyakát hátrafeszítik, verejtékes, szétvert arcát vízzel teli vödörbe dugják, majd újból leterítik, kezét széttiporják, torkából a némák – mert a nyelvét is kivágták – artikulátlan nyögése, hörgése tör fel, szemében ott az eszeveszett, vad rémület. A halálát akarják, ronggyá verik, az iszonyatot tükrözi tekintete… Hetvenéves volt ekkor. Bravúr és bizonyság színészi állóképességből, hatalmas fizikai teljesítmény és meggyőző alakítás. Főszerepet játszott a Ki van a képen? című darabomban a nyolcvanas években, a Madách Kamarában. Egy olyan férfit, aki nem alkuszik meg, még akkor sem, ha az egzisztenciáját kockáztatja. Az ő lénye is ilyen volt, ezért is szerették. Nem kell mást emlegetnem, mint a Szomszédok tévé sorozatát, amiben Komlós Jucival az emberségesség példaképei voltak.
2 (magyar színházi felvétel, 120 perc, 1980) 1979 Égigérő fű (magyar ifjúsági vígjáték, 80 perc, 1979) A világ közepe (magyar ifjúsági film, 84 perc, 1979) 1978 Mire megvénülünk (magyar tévéfilmsorozat, 55 perc, 1978) Második otthonunk 8. 4 (magyar vígjáték, 52 perc, 1978) Dániel (magyar tévéfilmsorozat, 1978) 1977 Sir John Falstaff (magyar tévéfilm, 139 perc, 1977) Petőfi 8. 2 (magyar tévéfilmsorozat, 60 perc, 1977) Lúdas Matyi (magyar rajzfilm, 70 perc, 1977) 1976 Robog az úthenger 9. 4 (magyar tévéfilmsorozat, 1976) Beszterce ostroma 8. 6 1975 Vivát Benyovszky! (magyar-csehszlovák tévéfilmsorozat, 1975) Utolsó padban (magyar ifjúsági film, 57 perc, 1975) 1974 Ficzek úr 8. 7 (magyar tévéfilm, 71 perc, 1974) Bekötött szemmel (magyar játékfilm, 77 perc, 1974) 1973 Irgalom (magyar tévéfilmsorozat, 1973) Csehov: Sirály (magyar színházi felvétel, 133 perc, 1973) A csodadoktor 8. 8 (magyar tévéjáték, 58 perc, 1973) 1972 Az 1001. kilométer (magyar tévéfilm, 79 perc, 1972) 1971 Rózsa Sándor (magyar tévéfilmsorozat, 1971) 1970 Tisztújítás 7.