Úgy látja, a nép nem tud önmagán segíteni: a megvertség érzése, az állandósult bűntudat megbénítja, cselekvésképtelenné teszi a közösséget, ezért meg kell szabadulnia a kollektív bűntudattól. Ehhez kér a költő Istentől segítséget a magyarság számára, mert ezen a népen már csak Isten kegyelme és szánalma segíthet. Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Mit jelent, hogy "vészek hányának"? A "vész" szó ma nagyjából veszélyt, veszedelmet jelent, bizonyos esetekben még romlást, pusztulást is jelenthet. Itt a versben azonban a magyar népet "vészek hányták-vetették", tehát leginkább valamilyen tengeri viharra lehet asszociálni (a vész jelenthet vihart is, pl. szélvihart, szélvészt). Égiháborúra, háborúra kell tehát gondolni: a "vészek" a magyar történelem viharos fordulatait jelentik. A verset keretbe záró utolsó strófa sokkal komorabb, esendőbb, könyörgőbb, mint az első. Sötétebbnek érezzük így, hogy előtte a múlt sorscsapásait és a jelen sivárságát festette le a költő.
És mivel Mátyás hadáról van szó, amelyet az utókor Fekete Sereg néven ismer, könnyen lehet, hogy a "bús had" egyszerűen fekete hadat jelent, vagyis a Fekete Sereget jelöli Kölcsey ezekkel a szavakkal. Ez utóbbi véleményt olvasni például Martinkó András és Madarász Imre irodalomtörténészeknél. Lehetséges, hogy Bécs elfoglalásának felidézésével Kölcsey üzenni akart a reformkori magyarságnak, kortársainak, akik Habsburg-elnyomás alatt szenvedtek: annak idején azért mi is voltunk győztesek őfelettük, volt ez fordítva is. A 2-3. versszak tehát a régmúltat ecseteli, a magyar történelem dicsőséges pillanatait mutatja be. Határozottan pozitív kicsengésű, értéktelített állapotról van szó. Minden fénylik, minden felmagasztosul ebben a két szakaszban. A következő három strófában azonban már a nemzeti tragédiákat, csapásokat részletezi a költő. Ijesztő, nagy erejű, érzelemmel telített romantikus képeket halmoz egymásra. Innentől dörgő hangok, a romantikára jellemző hangfestő és hangutánzó szavak jönnek.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ennek emlékére január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnus t. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. "Az irodalomhoz a legtisztább vágy vezette, s a legszentebb érdek csatolta Kölcseyt. Irt, mióta csak érezni és gondolkozni kez dett.
). Figyeljünk az igeidőkre is: olyan múlt időket használ, amelyek azóta már kikoptak a nyelvből (volt régmúlt és elbeszélő múlt is a magyar nyelvben, elbeszélő múlt idejű alak pl. a "felhozád"). Az archaizálás oka egyrészt, hogy a vers fiktív beszélője a 16-17. században él, másrészt a ritkább, régiesebb szavak nincsenek annyira elkoptatva. Ezeknek a használatával magasztos abbá, választékos abbá válik a mű nyelvezete. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Két folyó, a Duna és a Tisza említésével az egész hazát kifejezi, ezt a fajta szóképet metonímiá nak nevezzük (a metonímia két fogalom jelentésbeli érintkezése, pl. rész-egész, ok-okozati, faj-nem viszony alapján). Jelen esetben a haza fogalmára gondolva az egész helyett a részt nevezi meg a költő: a Duna és a Tisza szavakat hallva mindenki az egész hazára gondol. Még érdemes annyit megjegyezni, hogy a "zúgnak habjai" egy irodalmi kifejezés: a "hab" nem a mai értelemben szerepel itt (nem a fürdéskor keletkező habra kell gondolni).
A magyar kultúra napját 33 éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát. De mit is érdemes tudni a nemzet egyik legfontosabb versének kalandos útjáról? Az Országos Széchényi Könyvtár korábbi cikke összefoglalta a kézirattal kapcsolatos érdekességeket. Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren (Fotó: MTI/Reprodukció) A Himnusz kéziratát 76 éve, 1946 decemberében hozta el az Országos Széchényi Könyvtárnak Szenes Magda. Azt sajnos nem tudni, hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt a Miskolczy családdal, akiknek ágán sok Kölcsey-kézirat öröklődött – olvasható a Nemzetikönyvtá oldalon. A költő verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, benne a Himnusszal, amelyet két lapra írt. Ez a csomag valamikor szétszóródott, de hogy pontosan mikor, arról nincs információ. Történt ugyanis, hogy bizonyos lapok kikerültek belőle.
Azt írja ugyanis: "Azt hiszem, meg kellene maradnunk a harmadik osztályban az első, a negyedikben a két első szakasznál… Különben is helyesebb volna a III. és IV. osztályos tankönyvet a Szózat tal kezdeni, a Himnusz t pedig a könyvek végén közölni, mert akkor elkerülnők azt, hogy mindkét tankönyv az »Isten« szóval kezdődjék…" Hát igen, ha már Kölcsey elkövette ezt a súlyos ideológiai botlást, a marxista–leninista tankönyvszerkesztőknek kötelességük, hogy amennyire lehet, "tompítsák" a dolgot. Bár nem tudjuk, teljesen okosan járnak-e el a Himnusz és a Szózat helycseréjével. Elvégre, aki az "Isten" nevét keresi, az a könyv végén éppúgy megtalálja, mint a könyv elején. Magyar vagyok, minthogy magyarul írok, magyarul mondom ámuldozva: tej s magyarul mondom a halálos Áment, ha ingadozva hátradől e fej s az elomló test végső reszketéssel a levegőbe rázza vézna öklét s egy mozdulattal és egy bús igével egy lesz vele a rejtélyes öröklét. Hogy is vagyunk hát egymással, mi, magyarok? Tizenhárom-tizennégy millió – ennyi, szerintem, aki tán két rádióhír között azzal mond népszámlálási igen-t, hogy lábizmában érez örömöt, mert egy magyar labda megint bement; kinek szinte itten hagyott, személyes barátja Háry, és Lúdas Matyi, a sosevolt Csicsóné lányai, a kondorosi ménes, s aki megáll, – így tölt ki rovatot – azt hallván a Cityben vagy Citében vagy Szingapur vagy Tokio szivében valaki azt mondta: jónapot!
De ne szaladjunk ennyire előre, mert a költemény megszületésekor, ez még messze volt. A Himnusz születése Nem kétséges, hogy Kölcsey összes verse közül a Himnusz - Hymnus - Kölcsey leginkább mindenkit "megfogó" műve. Lehet azon vitatkozni, hogy pesszimista, vagy realista, hogy ilyen, vagy olyan, de azt senki sem tagadhatja, hogy nincs magyar ezen a világon, akinek a Himnusz akkordjaira nem dobban meg a szíve. A kezdet azonban – mint Magyarországon a legtöbb esetben – a Himnusz számára sem volt könnyű. Kölcsey versét 1823-ban (21 évvel a hivatalos Himnusszá válás előtt) írta meg Szatmárcsekén. Trianon évfordulója kapcsán nem lehet elmenni mellette, hogy akkoriban a község Magyarország belterületei közé tartozott, ma pedig a község határa egyben Magyarország határa is Ukrajna felé… De vissza a Himnuszhoz. Bár a vers már 1823-ban megszületett, széleskörű megismerésére egészen 1829-ig – hat évig! – kellett várnia Kölcseynek, amikor a Hymnust megjelentette Kisfaludy Károly folyóirata az Aurora.
Illetve a fókához hasonló, tengeri eredetű bajkáli omul. Itt található meg az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja. Babuskin Bajkalszk Bajkalszkoje Husir Irkutszk Lisztvjanka Nyizsnyeangarszk Szelenginszk Szeverobajkalszk Szljugyanka Uszty-Barguzin A kaland! Balatontól a Bajkál-tóig, Szibérián át World lakes database entry Információk a Bajkál-tóról
A Bajkál-tó egyik geográfiai érdekessége, hogy 455, 5 méterrel a tengerszint felett fekszik, a hosszú riftesedési folyamat miatt pedig a Föld legmélyebb tavaként tartják számon. A rendkívül mély tó víztömege megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes víztömegével. A befagyott Bajkál-tó látképe télen Forrás: Pinterest A Bajkál-tavat festői hegylánc övezi, és a tóban összesen 27 sziget található, amelyek közül a legnagyobb Olhon szigete, a maga 72 kilométeres hosszával csaknem olyan hosszú, mint a Balaton. Az őslakos burjátok időtlen idők óta szent tóként tisztelték ezt a titokzatos víztömeget. Képeken a világ legfélelmetesebb tava: a legmélyebb mind közül - Utazás | Femina. A nagy mongol hódító, Dzsingisz kán is megfordult Olhon szigetén Forrás: Timetoast Olhon szigetén található a burját legendárium mitikus Sámán-sziklája, amely előtt a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, Dzsingisz kán is meghajolt és imádkozott. Óceáni mélységek és különleges élővilág A 25-79 kilométer széles tó átlagos mélysége 744 méter, az eddig ismert legmélyebb pontja pedig már valódi óceáni mélységeket idéz a maga 1642 méteres mélységével.
A Bajkál-tó ( oroszul: Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél- Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területét az egyedi ökoszisztémájára való tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé. A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 722 km²), egyben a Föld legmélyebb tava. Az egyik legutóbbi expedíció tengeralattjárói 1640 méter mélyre terveznek lemerülni a tó mélyére (korábban 1637 m-re, ill. 1620 m-re jutottak), azonban egy baleset miatt a merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 méteren fekszik, átlagmélysége 744 méter. Tavak mélység szerinti listája – Wikipédia. A tó neve valószínűleg a burját - mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tavak legnagyobb mélység szerinti listája: Helyezés Tó neve Helye Mélység (m) 1. Bajkál-tó Szibéria, Oroszország 1637 2. Tanganyika-tó Afrika ( Tanzánia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Zambia) 1435 3. Kaszpi-tenger Irán, Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán 1025 4. Vosztok-tó Antarktisz 900 5. San Martín-tó Chile, Argentína 836 6. Malawi (Nyasza)-tó Afrika ( Mozambik, Tanzánia és Malawi) 706 7. Iszik-köl Kirgizisztán 702 8. Nagy-Rabszolga-tó Kanada 614 9. Kráter-tó USA 594 10. Matana-tó Indonézia 590 11. General Carrera-tó 586 12. Hornindalsvatnet Norvégia 514 13. Quesnel-tó 506 14. Bajkál-tó | Érdekes Világ. Toba-tó 529 15. Szarezszkoje-tó Tádzsikisztán 505 16. Tahoe-tó USA ( Kalifornia / Nevada) 501 17. Argentino-tó Argentína 500 18. Kivu-tó Afrika ( Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda) 480 19. Mjøsa 468 20. Chelan-tó USA ( Washington) 453 Kontinensenként [ szerkesztés] Afrika – Tanganyika-tó Amerika – Nagy-Rabszolga-tó Antarktisz – Vosztok-tó Ausztrália – Lake St Clair Ázsia – Bajkál-tó Európa – Hornindalsvatnet Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Tavak terület szerinti listája Tavak víztérfogat szerinti listája Külső hivatkozások [ szerkesztés] - Deepest lake Australian facts
Kerékpáros túrázó a Bajkál-tó jegén Forrás: Waltraud Schulze Az életveszélyes kalandra vállalkozók többsége nincs tisztában azzal, hogy hiába van fogcsikorgató hideg, és hiába tűnik biztonságosan vastagnak a jég, a téli napsütésben a jégpáncél felső rétege olvadni kezd, ami miatt vékony repedések alakulnak ki a jégtakarón, és amelyek később kisebb rianásokká szélesedhetnek, amit a sofőr nem mindig láthat meg időben a volán mögül. A nagy hideg ellenére is, a napsütés hatására repedések jelenhetnek meg a jégpáncélon Forrás: Origo Ha pedig az autó repedezett jégfelületre hajt, máris megtörténhet a katasztrófa. Holttestek is előkerültek a mélybe süllyedt autók roncsaiból Éppen a sok eltűnés miatt szervezte meg az orosz Belügyminisztérium 2017-ben több szervezet bevonásával azt a nagy keresőexpedíciót, amelynek a mélybe merült roncsok felkutatása volt a legfőbb célja. A Bajkál-tó repedezett jégpáncélja Forrás: Tour Radar A Bajkál-tó hatalmas vízfelülete (31 722 km2) és nagy mélysége rendkívül megnehezítette a kutatást, amely a tó teljes területére kiterjedt.
Sztálin viszont le akarta rombolni - szerencsére nem sikerült neki. A tó partját 207 kilométer hosszan érinti a Föld leghosszabb vasútvonalának számító transzszibériai vasútvonal. Az utazási irodák előszeretettel szerveznek olyan túrákat a Bajkál-tóhoz, melyeknek a vonaton való utazás is szerves része.