Skrabut Éva Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület Zalaegerszeg, Andráshida u. 24. Horváth Ernőné Fiatalok a néptáncért Alapítvány /KISZÖV Táncegyüttes Zalaegerszeg, Kazinczy tér 11. Vargovics Beáta Zalai Építők Móricz Zsigmond Művelődési Egyesülete Zalaegerszeg, Jókai M. u. 9. Jakab Éva
Gébárti-tó, Zalaegerszeg | Hazai Vizeken A dimbes-dombos Zalában kirándulva az egyik legkellemesebb meglepetés, mikor a rekkenő hőségben egy tó bukkan elénk. A zalai dombok között rengeteg mesterséges tó található - a helyiek ezek partján töltik a nyarat, kiváló programnak számít a strandolás a természetes vizekben. Zalaegerszeg egyik természeti értéke a Gébárti-tó - a népszerű szabadidős központ most új szolgáltatásokkal bővült, mely megalapozza a vízi turizmust. Mit érdemes tudni? Zalaegerszeg - cégek és vállalkozások. A Gébárti-tó hangulatos pihenőhelyet kínál a zalaegerszegiek számára - de a parton üzemelő kempingbe az ország távoli részeiről is visszatérnek, hogy a tó partjának parkosított, sétautakkal átszőtt, kellemes kikapcsolódást nyújtó környezetben töltődjenek fel. A környéken kiváló kerékpártúrákat tehetünk, felfedezve a zalai dombok és erdőségek tájait, a túra után pedig az Aqacity csúszdáival szórakoztathatjuk magunkat. Nevezetességek, látványosságok A patkó alakú mesterséges tó felszínét azonban eddig csak horgászladikok szelték - pedig a nyugodt víztükör ideális helyszínt kínál a vízi sportok és szabadidő számára is.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A ház udvarában tavaly adták át a boronafalas építkezés megőrzésével elkészített kovácsműhelyt. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület az Alkotóház Gébárti-tóra néző oldalán alakította ki a Panoráma Népművészeti Galériát. Zalaegerszeg.hu • Művészeti egyesületek. Az alkotóház főbb tevékenységei: mesterség bemutatók és játszóházak az alkotóházban, és külső helyszíneken egyaránt, táborok szervezése szakági, vagy vegyes kézműves tematikával, közösségek szervezése, működtetése; közösségi tevékenységek szervezése, kiállítási tevékenység, saját hagyományőrző rendezvények, szakmai konferenciák szervezése, szakmai képzések, továbbképzések szervezése, pályázatok írása, lebonyolítása, kiadványozás és egyéb más tevékenységek. Nagyrendezvényeink a Családi Pünkösdi Fesztivál és a Pásztorhagyományok Napja, melyekhez mindig társul a folklór (népzene, néptánc). Közkedvelt programunk a Nyitott Műhelygalériák Napja. Nyári táboraink különböző korosztályokat vonnak be a tárgyalkotás megismerésébe: gyermek, ifjúsági és felnőtt szaktáborok. Az elmúlt években népzenei táborokat is sikeresen megvalósítottunk.
A nemezsátor 22 éven át több mint 200 rendezvényen volt látható, s ez azt jelentette, hogy ennyi alkalommal került felépítésre és lebontásra. A kazah típusú nomád lakhely rácsos falú alsó "keregéjét" és a kupola felső körgyűrűjét hajlított tetőlécek kötik össze, megvalósítva ezzel az öntartó szerkezetet, melyet nemez lapok borítanak. Honfoglaló őseink lakhelye is hasonló lehetett. Göcsej Vendégház Zalaegerszeg - Hovamenjek.hu. Az építés során felhasznált alapanyagok: 8 m3 kőrisfa, 7 q gyapjú, valamint felhasználtak a készítésnél 2800 db bőrszeget, s elkészítettek 140 m szövött szalagot, 300 m fonott, sodrott kötözőt is. A nemezsátor, mint közösségi alkotás elkészülte során az alkotókban megfogalmazódott gondolat még ma is érvényes: "A Honfoglalás 1100. évfordulóján épített jurtánk hitvallás magyarságunkról, közösségi kultúránkba vetett hitünkről. Öröm és nyugalom tölti el szívünket, hogy híd lehetünk a múlt és a jövő között, hogy az ősök fogták a kezünket és bátorították lelkünket, hogy a felvállalt feladatot elvégezzük. " Az épület galériaszintjén került elhelyezésre Szelestey László néprajzkutató, néprajzi gyűjtő hagyatéka.
Jonathan Lethem – Árva Brooklyn – könyvkritika Norton, kinek neve a film főszereplőjeként és producereként már a kezdet kezdetén felmerült, a 2010-es évek elején végzett a forgatókönyvvel (csinált azért ő közben sok mást is). A rendezésről első körben lemondott, ám Benneth Miller, Tobby Emmerich, Paul Thomas Anderson és David Fincher is arra bíztatták, vállalja fel ezt is, legyen ez – minden tekintetben – az ő filmje. Az Árva Brooklyn 20 évvel a regény megjelenése után debütált, melynek cselekményét Norton 1999-ből áthelyezte 1957-be. Hangulatában és stílusában egyébként a regény is az ötvenes éveket idézi meg és igazából a piszkos üzelmek sincsenek egy konkrét időszakhoz kötve, mindig voltak, vannak és lesznek, amíg világ a világ. A filmbéli Moses Randolphot (Alec Baldwin) valós személyről mintázták, Robert Moses (1888-1981) hatalmas infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre New Yorkban. Megbecsült, köztiszteletben álló és ünnepelt figura volt, a róla készült életrajzi írások ugyanakkor rámutatnak arra (mai megítélése is már sokkal árnyaltabb), hogy a város újragondolása során gyakran élt vissza a hatalmával, tucatnál is több állást felhalmozva, befolyását kihasználva erőből tárgyalt és oldott meg dolgokat nem éppen törvényes és etikus módon, illetve a rasszizmus sem állt távol tőle.
Igaz, hogy árva, de így sem kell félteni Brooklynt – KRITIKA Moziba érkezett volna a közelmúltban az Árva Brooklyn (Motherless Brooklyn), ám Edward Norton szerelemprojektjének végül be kellett érnie a streaminges megjelenéssel – legalábbis egyelőre. Az egyébként jó film nem emiatt nem kerül majd említésre a legnagyobbak között. KRITIKA. Egyáltalán nem túlzás a megfogalmazás, ami a bevezetőben szerepel, az Árva Brooklyn tényleg tekinthető Norton szerelemprojektjének. A színész húsz éve lett figyelmes Jonatham Lethem azonos című, 1999-es regényére, és már akkor a fejébe vette, hogy vászonra viszi. Persze akkor még leginkább "csak" a főszerepet gondolta magának, ám a vége az lett, hogy emellé ő lett a rendező, a producer és a forgatókönyvíró is. Ez alapvetően nem is lenne gond, bár tudjuk, hogy amennyiben valakinek túl sok ideje van arra, hogy tökéletesítsen valamit, akkor hajlamos kissé túlgondolni, túlvariálni a dolgokat – és ez történt nagyjából ezzel a művel is. A történet szerint Frank Minna (Bruce Willis) magánnyomozó olyanokkal húz újat, akikkel nem kéne, és ők meg elteszik láb alól (ez nem spoiler, negyedóra sem telik el, mikor ezt láthatjuk).
Egy idő után már nehéz lenne megmondani, hogy ki kinek a tökét szorongatja, zsarolások, gyilkosságok, megfigyelések, fenyegetések stb., a nagy összegek hallatán sokan vetkőznek ki magukból. Frank Minna (Bruce Willis) a hatalmasok szolgálatában áll, ám egy kevésbé átgondolt döntést követően jobblétre szenderül. Fogadott fia és mentoráltja, a Tourette-szindrómás Lionel Essrog ( Edward Norton) úgy dönt, kezébe veszi az ügyet és megtalálja a gyilkosokat. Lionel a nyomozása során egyre jobban elmerül a mocsokban, miközben Brooklyn is megmutatja a kevésbé barátságos arcát. Sötét titkokra derül fény, jó néhányszor elverik, míg mások nem ilyen szerencsések. A média, a hatóságok, a városvezetés, valamint a beruházók alaposan megkavarják a dolgokat, de a kesze-kusza szálak szép lassan kibogozódnak. Edward Norton figyelme az Amerikai história X (1998) forgatását követően fordult Jonatham Lethem Árva Brooklyn című (magyar fordításban is megjelent) regénye felé rögtön annak 1999-es megjelenését követően.
Nevelős Zoltán Visszatérés egy letűnt nagyvárosi miliőbe, érzékenyen, látványosan. Az Árva Brooklyn detektívcselekményében az áttörő fordulatot hozó bizonyíték megtalálásának helyszíne nem más, mint a legendás Pennsylvania pályaudvar, New York híres elveszett épülete, amelynek 1960-as évekbeli lerombolása oly mértékben sokkolta a közvéleményt, hogy hatására kezdtek el a nemzeti örökség védelmére törvényeket alkotni. A Penn Station hiányával arra figyelmeztet, micsoda veszteségekkel járhat, ha a magántőke semmibe veszi a társadalmi közösség érdekeit. Azzal, hogy a filmben digitális eszközökkel újrateremtették a míves fogadócsarnokot, amelyben nap mint nap átlagemberek ezrei érezhették úgy, hogy királyi fogadtatásban van részük, az alkotók nemcsak az ötvenes évek New Yorkjának képi megjelenítéséhez adtak hozzá egy bombasztikus látványelemet, de az épület szimbolikus jelentésén át történetük főtémáját – a gátlástalan városfejlesztés és a félresöpört néptömegek konfliktusát – is újabb érzékletes ponton kapcsolták össze a várostörténettel.
" Remélem a halálom érdekesebb lesz, mint amilyen életem volt! " Todd Phillips úttörő munkája magával ragad, beszippant, és odaszögez a nagyvászonra. Képes arra, amit ritkán élhetünk át manapság a filmszínházakban. A Joker az év legjobb filmje. A végéig erős kézzel fog, és nem ereszt. Brilliáns remekmű. Egy lyukas garast nem tettem volna arra, hogy siker lesz a projekt, amikor meghallottam, hogy a Másnaposok, a Cool túra, vagy a Haverok fegyverben rendezője, Todd Phillips fogja rendezni az új Jokert. A következő – de már kellemes meglepetés – akkor ért, amikor megtudtam, hogy Joaquin Phoenix játssza a főszerepet, mert itt már biztos voltam abban, hogy ha rajta múlik, és a rendező engedi, akkor egy különös és emlékezetes alakításban részesülünk… és így is lett. Philips nem akart DC-filmekhez kapcsolódni, vagy univerzumot építeni filmjével. Teljesen szembement a Marvel féle képregényfeldolgozás szisztematikájával. Merész volt ez a lépés, hisz egy egész rajongói bázist köpött szembe, ám az is kétségtelen, hogy a film igazi eszenciája ebben rejlik.