Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van. Mélyég-objektumok [ szerkesztés] Messier 42 (NGC 1976) diffúz gázköd Messier 43 (NGC 1982) diffúz gázköd Messier 78 (NGC 2068) reflexiós köd Meteorok [ szerkesztés] Minden év október 21 -ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Orion csillagkép – Wikipédia. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.
A Nagy-Szamos Romániában, a Keleti-Kárpátok nyugati szélén, a Radnai-hágó nyugati oldalán ered, és Nagy-Szamos néven dél, délnyugati irányba folyik tovább, magába gyűjtve több kisebb-nagyobb folyót, patakot is. A forrástól haladva jobb oldali nagyobb mellékfolyói: a Radnai-havasokban eredő Rebra és Szalva. Bal oldali nagyobb mellékfolyói: az Ilva, mely a Borgói-hegységben ered és a Les vizét magábagyűjtve ömlik a Nagy-Szamosba, valamint a Sajó, mely a Beszterce vizét is összegyűjti. Dés városánál találkozik össze a délről északi irányba folyó Kis-Szamos -sal. A Kis-Szamos forrásvidéke a Bihar-hegységben található. Csehország nemzeti parkjai Kisokos - Térkép, tudnivalók, képek. Itt a Gyalui-havasok északi völgyeiben ered a Kis-Szamos két forrása, melyek Hideg-Szamos és Meleg-Szamos néven folynak észak, északkeleti irányba, majd a Gyalui-havasok aljánál Kis-Szamos néven egyesülnek, és a folyó bal oldalán, az Almási-hegység keleti völgyeiben eredő folyókat: Kapust, Nádast, Borsa folyót magukba gyűjtve, Désnél a Nagy-Szamossal egyesülnek. A Désnél egyesült két Szamos (Kis- és Nagy-Szamos) innentől Szamos néven folyik tovább az Ilosvai- és az Almási-hegység völgyében, magába gyűjtve a bal oldalon belefolyó – a Meszes-hegységben eredő – Almás és Egregy, valamint a Szilágy, valamint a jobb oldalán beletorkolló Lápos folyó vizét, amely Nagybánya alatt éri el a Szamost.
Ez a Tarim legfontosabb mellékfolyója, vízmennyiségének 70-80 százalékát szolgáltatja. A tározók és az öntözési munkálatok befejezése előtt a 20. század közepén a Tarim vizei végül elérték Lop Nur-t (ma sóval kirakott tómeder). A folyó vize szaggatottan folyik a Taitema-tóba, amely Lop Nortól délnyugatra körülbelül 160 kilométerre található. Szamos folyó térkép budapest. Flóra és fauna Fő cikk: Tarim-medencei lombhullató erdők és sztyeppék A Tarim-medence növényzete főleg a folyó és annak ágai mentén helyezkedik el. Ott, a homok szélén, olyan cserjék találhatók, mint a növényzet, és az elakadt fák, különösen az üröm. A Tarim folyó völgyében Tugay nyárerdő nő. Az aljkefék fűzekből, homoktövisből, valamint az indiai kender és az uráli édesgyökér sűrű növekedéséből állnak. A Tarim folyó gazdag halakban, a folyó és a környező sivatag változatos állatvilággal rendelkezik. Sven Hedin 1899-es látogatása idején a tigriseket még mindig vadászták és csapdába ejtették a régió folyói mentén és Lop Nur közelében. A Tarim völgye és tavai sok vonuló madár számára állomást jelentenek.
A tavaszi és a nyári magas vizek májusban kezdődnek és szeptemberig folytatódnak, amikor a távoli Karakoram, Tian Shan és Kunlun hegységekben elolvad a hó. Az Alsó-Tarim-medence száraz hordalék- és tóüledékekből álló síkság, amelyet hatalmas hegyláncok határolnak. A medence Eurázsia legszárazabb régiója. Ennek túlnyomó részét a Taklamakan-sivatag foglalja el, amelynek homokterülete meghaladja a 270 000 négyzetkilométert. Ezenkívül számos viszonylag kicsi homoktömb található 780 és 4400 négyzetkilométer (300 és 1700 négyzetkilométer) között. A homokdűnék jelentik a domborművet. A Tarim-medence csapadékmennyisége rendkívül kevés, és néhány évben nem is létezik. A Taklamakan-sivatagban és a Lop Nur-medencében az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 12 milliméter (0, 47 in). Az aljzatban és a folyó medencéjének számos más területén a csapadék évi 50-100 milliméter (2, 0-3, 9 hüvelyk). Szamos folyó térkép útvonaltervező. A Tian Shan-ban sokkal nedvesebb, a csapadék gyakran meghaladja az 510 millimétert (20 hüvelyk). A Tarim-medence maximális hőmérséklete körülbelül 40 ° C (104 ° F).
Szerkezet: 1. ) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál: a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja. 2. ) Kompozíciója: 3 részből áll. - 1-12. sor: Témája: a halál. Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással: lassú, hétköznapi, metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág, üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál; ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak; kétszeres tiltó felkiáltás. 9-12. sor: az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója; dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be: - villám sújtotta fa; - vihar kicsavarta fa; - mennydörgés ledöntötte szikla. Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…, Legyek…) Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat. Petőfi Sándor forradalmi látomásos költészete - Literasteven21. Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja. - Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni. A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér; ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan. A költő itt már nem láttatja önmagát az elkövetkező időben, nem szól személyes részvételéről, sőt a "talán" tétovasága jelzi, hogy "munkájának" eredményét nem fogja megérni (). Az előbbi képek után jelenik meg a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen hatalmas versmondat. A feltételes mellékmondatokban tárul fel a már más versekből ismert vízió: minden rabszolganép a "világszabadság" szent jelszavát harsogva megütközik a zsarnoksággal. Petőfi forradalmi látomásköltészete. A "Világszabadság! " önálló verssorba kiemelése erőteljes hangsúlyt ad az utolsó harc nagyszerű célkitűzésének. A felzaklatott költői képzelet a közvetlen összecsapás vad forgatagába vezet. A költői erkölcs elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. Nem az egyéni érdem számít (ezt jelzi a közös sír), hanem az elért cél.
A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja. e. ) Versritmus és tempóváltás: meghatározó verslábak: Jambus és Anapesztus A XIX. század költői (1847) elemzés: a. ) Cím vizsgálata: A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel. A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata. A cím alapján az olvasó kritikát várna. Petőfi Forradalmi látomásköltészete - Petőfi Forradalmi látomásköltészete - vers.hu. b. ) Beszédhelyzet: Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából. A lírai én vátesz költői szerepben van. Kora költőihez szól. A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok. c. ) Költőszerepek: 1. vsz. : elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait. 2. : új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
A hajdani (családi) jómód elvesztését kompenzáló, s a maga erejéből beérkezett ember öntudatával mért mindent a tehetségen, és semmit sem gyűlölt úgy, mint a (számára is) meghaladhatatlan társadalmi korlátokat. Olvasmányainak megválasztásában és értelmezésében szemléletének ezek az ösztönösen radikális tartalmai is irányították, s a könyvek segítették forradalmi beállítottságának tudatosításában, fogalomrendszere kialakításában. Nemcsak a közvetlen politikai nézeteiben (így a monarchia- és királyellenességben, a köztársaság eszményítésében), hanem a világkép más területein is. Jelentékeny hatással volt rá (különböző közvetítéssel) a felvilágosodás eszmevilága, annak is a Rousseau-tól eredő, radikálisan demokrata kispolgári irányzata. Petőfi forradalmi látomásköltészete tétel. (Az önéletrajzi elemekkel teleszőtt nagy művében, Az apostolban is egyedül Rousseau neve fordul elő. ) Innen ered az egyenlőség és testvériség kultusza, s az a gondolat is, hogy az emberi cselekvés végcélja a boldogság elérése, és ehhez képest a szabadság is eszköznek számít: "Mi célja a világnak?
A Földet az emberi lelkek érlelik. A Föld akkor érik meg, ha: Bekövetkezik a szabadság és Általános boldogság lesz.