Huszka és Nagy kutatási koncepciójára Ipolyi Arnold is nagy hatást gyakorolt, a pap-tudós a szepesváraljai freskónak szentelt egy külön munkát. Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben.
Éppen Szent László királyunk emléknapján, június 27-én jött ki a nyomdából egy igen érdekes, izgalmas kiadvány, amely az Erdélyben fellelhető Szent László-ábrázolásoknak ered nyomába. Az olvasó pedig nemcsak szövegből tájékozódhat, hanem Kristó Róbert fotói által az egyes ábrázolásokat is megszemlélheti. A kiadvány előtörténetéről, a benne rejlő érdekességekről, újdonságokról a kötetet összeállító és szerkesztő Hegedűs Enikő művészettörténésszel, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye művészeti referensével beszélgettünk. Hogyan és honnan született az ötlet? Amikor 2016 decemberében véget ért a Márton Áron-emlékév, a Nemzetpolitikai Államtitkárság bejelentette, hogy 2017-et Szent László évének szánják, őt állítják példaképnek. A Verbum Kiadó igazgatójával, Szőcs Csabával, ekkor beszéltünk arról, hogy meglehetősen sok Szent László-ábrázolás van az egyházmegyénkben, amelyek nem ismertek, és talán ez az év számunkra is lehetőséget kínál arra, hogy ezeket bemutassuk. Úgy gondoltuk, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén lévő ábrázolásokat mutatjuk be, és nem hagyjuk ki azokat az egykori, középkori templomokat sem, amelyek már nem katolikus, hanem evangélikus vagy református tulajdonban vannak.
Ő a vízfakasztás legendáját ismerteti, amelynek bibliai előképe a pusztában vizet fakasztóMózes alakja. Érdekes, hogy ez az ábrázolástípus főként jezsuita közvetítéssel és főnemesi adományokból terjedt el Erdélyben. Kolozsvár (Fotó: Kristó Róbert) Végezetül én jegyzek egy tanulmányt, amelyben a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén előforduló lovagkirály-ábrázolásokat veszem számba. Az írásban elsősorban a templomokban fellelhető tárgyi emlékeket mutattam be: barokk kori és újkori oltárszobrokat és oltárképeket, üvegablakokat, és említést teszek a közelmúltban állított köztéri szobrokról is. Érdekességként megemlíthető, hogy a plébániatemplomokban a 17. század második felétől kezdődően a fennmaradt oltárokon Szent László nem áll önmagában, hanem Szent Istvánnal együtt a Szűzanya két oldalán helyezkedik el. Ez a fajta megjelenítés a Regnum Marianum felfogását tükrözi, és egészen a múlt századfordulóig nyomon követhető az oltárművészetben és templomi üvegablakok elrendezésénél.
A beérkezett pályaművek sokasága, szépsége azonban a közönség elé kívánkozott, így került az anyag legjavából készült válogatás a kiállítótérbe. Mivel a Szent Mihály-templom nem csak a plébániához nyilvántartási szinten odatartozó hívek, de még csak nem is csupán katolikusok szívügye, jó, hogy ez a kiállítás az egyházi kiállítótérben létrejött: érdemes megtekinteni. Fiatal fotósok s néhány régebbi felvétel látható, és az iskolások — szintén nem csak katolikusok — figyelemre méltó rajzai, grafikái. A pályázat nyerteseinek a díjakat nem a megszokott módon, a kiállítás megnyitójakor, hanem ma, december 12-én, vasárnap adták át a piarista templomban a 11 órai szentmisén abból a megfontolásból, hogy a plébániaközösség színe előtt történjen ez az ünnepélyes mozzanat. A díjazottak Fotó kategória: 1. Fülöp Lóránt 2. Halászy Kamilla 3. Jakab Alice, különdij: Palocsai Zsigmond, archív fotó, a díjat átveszi unokája (aki a pályázatra beküldte a képet) l, Hatházi Rebeka. Rajz kategória: 0-IV. osztály: • I. hely: Szabó Kincső, II.
A régi építésű házban talált, 50 négyzetméteres, második emeleti lakás lerobbant állapota szinte vonzotta lakberendezéssel foglalkozó vendéglátónkat. Mint mondta, már maga a szecessziós épület is megragadta, nem szólva a lakás egyszerű, kelet-nyugati tengelyű belső elrendezéséről. Jeles napok a felújított lakásban - Lakáskultúra magazin. Előszoba, hall, szoba, konyha, fürdőszoba – ennyiből áll a lakás, amelyben a tulajdonos idén már az első karácsonyt is töltheti. Ám mire idáig eljutott, nem kis munka, teljes körű átalakítás, felújítás és berendezés várt rá. A folyamat a közfalak áthelyezésével kezdődött, az "iránytű" pedig a kelet-nyugati fekvés volt, hogy a lakásban minél szélesebb sávban közlekedjen a fény a csöppnyi erkély és a körfolyosóra nyíló, eredeti, duplaszárnyú ajtók között. Ezért ezek vonalában helyezte el a két, tökéletesen egyforma belső, szintén eredeti, duplaszárnyú ajtót, amelyek egyike az előszobát zárja el a halltól, a másik a hallt a szobától. Az ajtók összenyitásával az egyetlen tágas térré változó lakásban szabadon áramlik a fény.
Az internetes fórumokon az esetek nagy többségében egy-egy pók fotója alatt a második kérdés (ha nem az első), hogy "veszélyes e? ". Ilyenkor aztán elkezdenek özönleni önjelölt szakértők részéről a dezinformációk, városi legendák, "ismerősöm ismerősének ismerőse" történetek, amelyek valóságalapja a legtöbb esetben a nullával egyenlő. Ezekkel az a fő probléma, hogy a kérdező nem tudja kiszűrni a sok-sok válaszból, mi a valós, és mi a legenda. Mérges dajkapók hím (Cheiracanthium punctorium) Fotó: Újvári Zsolt Ebben az írásban némileg taglalom a legendákat, illetve a valós, tudományos tényeket írom le a hazai fajainkról. Igyekszem a leggyakrabban ez ügyben feltűnő fajokat egybeszedni, s mindegyikhez bővebben válaszolni az oly gyakran hallott "veszélyes? " kérdésre - Sarkadi Péter. Általánosságban a pókokkal kapcsolatos tévhitekről Egyetlen család kivételével a Magyarországon élő pókok mindegyike "mérges", zsákmányukat méreggel ölik meg, de a mérgük az esetek 99, 9%-ban emberre teljesen ártalmatlan.
6 / 6 A gyümölcsök remek táptalajt jelentenek egy muslincatenyészet számára is. Ez azonban, hacsak nem muslincákkal foglalkozó genetikusok vagyunk, nem cél. Ha lefagyasztjuk a komposztba szánt gyümölcsöt, a muslincapeték nem fognak kikelni. Fontos, hogy a tápközeg ne legyen se túl száraz, se túl nedves, időről időre szükségessé válhat, hogy vízzel benedvesítsük. Erre legjobb eszköz egy kis műanyag permetező, amit a szobanövényeknél is használunk. A kész, sötét, morzsalékos talajra hasonlító komposzt néhány hónap alatt készül el, és kiválóan használható szobanövények talajának javítására. Kapcsolódó cikkek: Gömörszőlős, csoda a határ mellett Károsabb az avarégetés, mint gondolnád Egy év, egyetlen befőttesüvegnyi szemét Forrás: