Boros Tibor matematikus és Homonna György festőművész A Bessenyei Akadémia tagjai Név Előadás/kiállítás címe 1. Dr. Kruppa József kutató mérnök A Kisvárdán folyó növénynemesítő kutatások 2. Dr. Nagy Éva főiskolai adjunktus Mészöly Miklós élete és pályarajza 3. Dr. Kriveczky Béla főiskolai docens Szabolcsi falusi iskolák a XVIII. században 4. Bíró György mérnök, környezetvédő Vigyázat, fogyasztói társadalom! A környezetvédelem és a reklám kapcsolata a fogyasztói társadalomban 5. Dr. Orosz Géza Tamás humánökológus Erkölcs és szocializáció 6. Dr. Túry Ferenc orvos, pszichiáter Az evés zavarai a mai pszichiátriai gyakorlatban 7. Buczkó Imre festőművész MALÉV főmérnök A Bessenyei György Gimnáziumban rendezett önálló kiállítás 8. Dr. Balogh Árpád egyetemi tanár, főigazgató A szénhidrát-anyagcsere szabályozása 9. Gyimesi Kálmán operaénekes, Szeged, Nemzeti Színház Színvonalas művészi előadás 10. Gaboda Péter egyiptológus, Budapest, Szépművészeti Múzeum Egyiptomi nyomozásaim 11. Dr. Dudás Illés tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolc Mérnöki tevékenység a felsőoktatás, tudományos kutatás és fejlesztés szemszögéből 12.
#Bp Bessenyei György Gimnázium Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az élet gyakran használt metaforája az utazás, mely során nemcsak a térbeli elmozdulás, hanem az utazás élménye is elérendő cél. Ezt az élményt szeretné a művész az alkotások sorrendjével is érzékeltetni számunkra. A szerény külvárosi ház udvarából apróbb lépésekkel indulunk a természet felé, miközben a templomok soha meg nem szűnő hívogatása kíséri lépteinket. A megnyíló ajtó, az ihletettséget jelző szimbólumok mind az elhivatott életút mérföldköveit jelentik. Majd a könnyedén beazonosítható helyszíneket enigmatikus jelek váltják fel. Hol is járunk? Egy művész lelkének mélységeiben, ahol a külső helyszínváltozásokat a lélekben zajló folyamatokra történő rácsodálkozás váltja fel. Miből áll a jelenünk? A gyermekkori vágyaink, álmaink kergetéséből. A múltból és a jövőből. Csalódásból és reményből. Láthatjuk, megélni a jelent, nem is olyan egyszerű feladat. Ennek megvalósításához kell a legnagyobb bátorság és a legmélyebb alázat. Bátorság, hogy szembe merjünk nézni múltunkkal, gyöngeségeinkkel és alázat, hogy az elért céloktól meg nem szédülve tudjunk mindig emberek maradni.
A megnyugvások után újabb célokat, gazdagabb lehetőségeket találhatunk magunk körül. Így válhatnak Homonna Györgynél más művészeti ágak, a zene és irodalom is inspiráló erővé, de így találhat önmagára egy képzőművész más technikák alkalmazásával, fotóval, plakáttal és nem utolsósorban az izgalmas mail art alkotásokkal is. A mail art alkotások talán amiatt az élmény miatt olyan vonzóak, amiért képeslapot szeretünk kapni. Miért is? Mert jó érzés, hogy az alkotó meg akarja osztani velünk legbensőbb élményeit, gondolatait. Ily módon, e civilizációs vívmány jelentéstöbbletével is tudomásunkra kívánja hozni, hogy ne csak mint befogadó, hanem mint ember is fontosak vagyunk a számára. Tisztelt Vendégeink! E gondolatok jegyében nyitom meg a közönség előtt a művész "A Besiből indultam" című kiállítását. Kérem, érezzék jól magukat a Homo Art valóságában. Fogadják az alkotásokat olyan szeretettel, mint ahogyan azok készültek. Abból a célból, hogy átadjanak valami fontosat Önöknek Homonna György világából.
Kiállításmegnyitó beszéd a centenárium alkalmából – elhangzott 2011-ben Tisztelt Jelenlévők, Kedves Vendégeink! Amikor tizenöt évvel ezelőtt, iskolánk alapításának 85. évfordulója alkalmából megszületett a Bessenyei Akadémia és Galéria ötlete, kevesen hittük, hogy ennyire életképes és értékálló hagyomány teremtődik. Hogy mégis így történt, úgy érzem, nem a véletlen műve. A 100 éves fennállását ünneplő iskolánk hagyománytisztelő, értékmegőrző szellemiségének kézzelfogható bizonyítéka ez, mely még ma is befolyásolja szándékainkat, tetteinket. Persze, mit sem ér a nemes szándék, ha nincs mögötte akarat és kitartás, ami mindig előrevitte az Akadémia és a Galéria ügyét. Szendrei Jánosról, Fehérváriné Ilikéről, immár nyugdíjas kollégáinkról, és az emlékét örökké a szívünkben megőrzött Fehérvári Béláról beszélek, akik mindig megtalálták a továbblépés lehetőségét. Előadást és kiállítást szervező munkájukkal főszerepet játszottak abban, hogy visszatérő rendszerességgel követték egymást az események.
A(z) I. Szulejmán oszmán szultán egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik. A közösség szavazta meg jó szócikknek a jó szócikk státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a baskír, katalán, angol, indonéz, szlovén, thai, vietnámi és kínai Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2016. december 6. – 2016. december 22. ( változások) Jelölték jó szócikknek Megkapta a jószócikk-státuszt Jelenlegi státusza: jó szócikk Hányadik Szulejmán Nem volt teljesen alaptalan, amikor a névtelen szerkesztő II. Szulejmánra javította a cikket, a könyvek egy része is I. (II. ) Szulejmánként jegyzi, mivel Timur Lenk támadása és I. Bajazid elhurcolása után fiai uralkodtak a szétesett birodalomrészeken ( Szulejmán, Isza és Musza, azaz Salamon, Jézus és Mózes, nem viccelek) az ún oszmán interregnum idején.
Szulejmán megölette lázadó fiát Nyomdokaiba lépni senkinek nem lett volna egyszerű, de a trónon apját követő II. Szelimről még azt sem lehet elmondani, hogy mindent megtett volna azért, hogy felnőjön a feladathoz. Az is igaz, hogy sokáig nem is merült fel az ő trónra lépése. Az 1524-ben született Szelim ugyan Szulejmán kedvenc feleségének, a szinte társuralkodói hatalmat élvező Hürrem szultánának volt a gyermeke, de féltestvére, Musztafa herceg és bátyja, Mehmed herceg is előtte állt a sorban. Musztafát azonban árulás vádjával kivégezték, Mehmed fiatalon meghalt, így csupán Bajazid nevű öccse léphetett volna fel rajta kívül reális trónigénnyel. A szultánok diplomáciai érdekek mentén köttettek, de arra figyeltek, hogy magukat ne kötelezzék le: oszmán hercegnőt nem adtak külföldre – mondja a a történész. Egy ágyastól csak egy fiú Így jutunk el a háremek világába, ami szorosan összefügg a trónörökléssel, és viszonyai az évszázadok során többször is változtak. Muszlim szokás szerint a szultánnak is legfeljebb négy felesége lehetett, őket különböző jogok illették meg, a számtalan ágyas viszont nem volt több rabszolgánál, szinte bármit megtehettek velük – akár akaratuk ellenére a fogamzásgátlás különböző eszközeinek vethették alá őket.