Kovalens kötés, molekularács, ionok. Rémlik még? Kémia kvízünkkel most letesztelheted mennyire emlékszel a 7. -es kémia tananyagara. Lássuk, hogy sikerül? Fizika @ 2007. Annak aki a Facebook csoportunk tagja, ez könnyen fog menni, hisz sokat játszunk, kérdezünk. Ha nem vagy tag gyere, csatlakozz és játssz velünk egy nagyon szuper közösségben. Melyek az elsőrendű kémiai kötések? Atomok vagy ionok között kialakuló erős vonzó kölcsönhatás Atomok között kialakuló erős vonzó kölcsönhatás Molekulák között kialakuló erős vonzó kölcsönhatás Az ionkötés elsőrendű vagy másodrendű kémiai kötés? Töltéssel rendelkező kémiai részecske Töltéssel nem rendelkező kémiai részecske Olyan molekula, amelynek az elektroneloszlása nem egyenletes Melyik a pozitív töltésű ion? Hogy nevezzük a kristályrácsot, amelyben nagyszámú molekula kapcsolódik össze gyenge másodrendű kémiai kötéssel? Atomrács Molekularács Ionrács A molekulákat elektroneloszlásuk szerint milyen csoportokba soroljuk? Poláris, apoláris és bipoláris Apoláris és bipoláris Poláris és apoláris Fémek más fémekkel alkotott keverékei.
Az elsőrendű kémiai kötések A molekulák képződése A molekulák meghatározott számú atom összekapcsolódásával képződő részecskék. Pl. ha 2 atom közeledik egymáshoz, kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel: a) Az atommagok vonzást gyakorolnak a másik atom elektronjára, s emiatt az elektronfelhők sűrűsége megváltozik. Ha 2 ellentétes spinű e- kötést létesít a 2 atom között, akkor kötő elektronpárt képeznek és így az atompályából molekula pálya alakul ki. A Pauli-elv a molekulapályákra is érvényes Azonban a molekulapálya alakja nem gömbszimmetrikus. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. b) Bizonyos távolságban számolnunk kell az atommagok, és a 2 elektron közötti taszítással is, ami a 2 atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és a taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis molekula. {A molekula energiája kisebb, mint amekkora a 2 atom energiája} A kémiai kötések Az anyagi halmazokat a részecskék között kialakuló kölcsönhatások, az ún. kémiai kötések stabilizálják. Elsőrendű kötések Erős kölcsönhatások, felbontásukhoz 102-103 kJ/mol nagyságrendű energia befektetése szükséges.
Az egész halmazt a közös elektronfelhő tartja össze. A fémes kötés az összes kapcsolódó fématomot fémrácsba rendezi, valamennyi fém fémrácsban kristályosodik. c., ionkötés: Ellentétes töltésű ionon között jön létre, elektrosztatikus jellegű kötés. 2, Állapítsuk meg, hogy az alábbi felsorolt elemek atomjai között milyen kötések kialakulása lehetséges H, Cl, Na a, azonos atomok kapcsolódása esetén H 2: apoláris kovalens; Cl 2: apoláris kovalens; Na – fémes kötés b, különböző atomok kapcsolódása esetén HCl: poláris kovalens; NaCl: ionos kötés Mely esetben jöhetnek létre önálló molekulák illetve szilárd kristályok? önálló molekulák: poláris kovalens (HCl) szilárd kristályok: ionos kötés (NaCl) 3, Milyen energetikai magyarázata van a kémiai kötések kialakulásának? Energiaminimumra törekvés, molekuláris formában kisebb az energiája mint atomosan. 4, Az alább felsorolt kötésienergia-értékeket rendeljük a megfelelő hidrogén-halogenidekhez! Indokoljuk a választást! 431 kJ/mol, 366 kJ/mol, 298 kJ/mol, 563 kJ/mol A méret növekedésével az atommagok távolsága növekszik, ezért kisebb a kötésenergia.
A kémiai kötések Minden anyag parányi részecskékből, atomokból épül fel. Az atomok általában egymással összekapcsolódva fordulnak elő. Kémiai kötéseknek az atomok különböző kapcsolatait nevezzük. Azonos atomok összekapcsolásával elemek jönnek létre, különböző atomok összekapcsolásával pedig vegyületek keletkeznek. A kémiai kötések között vannak elsőrendűek és másodrendűek is, és azokon belül is többféle kötés létezik. Az elsőrendű kötések fajtái a következők: kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés. A másodrendű kötések fajtái: hidrogénkötés, dipólus-dipólus kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás. Tanulja meg Gyermeked is játékosan a kémiát oktatóprogramunk segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel kémiából!
: szerves vegyületek (pl. : szénhidrogének, cukrok, stb. ), O 2, N 2, H 2, CO 2, jód A molekularácsos anyagok olvadás- és forráspontértéke függ a halmazt alkotó molekulák tömegétől és a közöttük fellépő másodrendű kötések erősségétől. Így például a fluor- és brómmolekulák között csak diszperziós kölcsönhatás lép fel, de a molekulák tömege jelentősen különbözik, ezért a forráspontjuk között nagy az eltérés (-188 °C illetve 58 °C). A hasonló molekulatömegű részecskékből álló halmazok olvadás- és forráspontjában nagy különbség mutatkozhat attól függően, hogy milyen másodrendű kötőerők alakulnak ki a molekulák között. Ezt jól szemlélteti a metán és a víz forráspontjának az összehasonlítása (víz: +100 °C; metán -161, 6 °C).
A XIX. kerületi polgármester, Timár Béla úgy nyilatkozott lapunknak, hogy véleménye szerint törvénysértő a felszámolónak az ingatlan eladására vonatkozó próbálkozása, mivel az önkormányzat 1992-ben már megvásárolta a telepet a Gránittól. A helyhatóság akkor az állami vállalat körülbelül 23 millió forint helyiadó-tartozásának elengedése és áfa nélkül 8 millió forint készpénz fejében kapta meg a telepet. Az önkormányzat kisebbségi tulajdonosa a vállalatnak is, azonban pont a sporttelep eladása miatt nem hívták meg a csődeljárás keretében lefolytatott csődegyezségre, mondván, az ingatlannal az önkormányzat megkapta a részét. A tulajdonszerzés azonban nem volt egészen zökkenőmentes, hiszen a földhivatalban széljegyzet sem árulkodik arról, hogy az önkormányzat lenne a kérdéses ingatlan tulajdonosa. Timár tudomása szerint az eladás technikai lebonyolítását az eladó magára vállalta. Gránit csiszolószerszám kit 50. (Információink szerint a polgármesteri hivatal két hónappal ezelőtt tett lépéseket a helyhatóság tulajdonjogának bejegyzésére. )