Öt nagyszínpadi bérletes bemutatót tart a Szolnoki Szigligeti Színház a 2021/2022-es évadban, köztük Csehovtól a Sirály és Örkény Istvántól a Kulcskeresők is színre kerül, de a kisebb játszóhelyeken mások mellett egy Ingmar Bergman-adaptáció és a Lúdas Matyi is bemutatkozik, mondta el Barabás Botond, a teátrum új igazgatója. Új korszak, új arculat és egy várva várt színházi épület: ezekkel a szavakkal jellemezte az új évadot Barabás Botond, a szolnoki Szigligeti Színház új igazgatója a pénteki sajtótájékoztatón. A társulat egy darabig még az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ színháztermében vendégeskedik, de a tervek szerint az évad második felében már a felújított színházban állnak a közönség elé. SZOLJON - Marad a színház igazgatója. A nagyszínpadon elsőként Örkény István Kulcskeresők című tragikomédiáját mutatják be Csiszár Imre rendezésében. Az évad második bemutatóját, Peter Shaffer vígjátékát, a Black Comedy-t Szurdi Mikós rendezi. Harmadikként egy zenés vígjáték, Rejtő Jenőtől a Vesztegzár a Grand Hotelben látható majd, Vida Péter rendezésében.
Mint fogalmazott: a színház az átépítés, újjáépítés, pandémia ellenére lüktető, eleven és "vállaltan szolnoki". Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) nagyon jó embernek és barátnak nevezte Balázs Péter, aki 2007-ben vállalta vidéket, Szolnokot egy olyan időben, "amikor a közélet nem nagyon akarta". Szolnok nem engedte, hogy bárki felülírja a döntését és "ez a döntés Balázs Péter volt" – idézte fel a polgármester. Méltatta a leköszönő igazgató munkáját és azt mondta, hogy a tapasztalatára számítanak a továbbiakban is. A kultúrának, az oktatásnak egy ország, város életében kiemelt helyen kell állnia – mondta. Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatója arról beszélt, hogy hatalmas, mindennapos erőfeszítések árán a lehető legjobban sikerült átvészelni a pandémia időszakát, ezért köszönetet mondott mindenkinek. Elmondta: a bérleteseknek lejátszották az előadásokat online formában, ünnepi műsoraikkal a város kulturális életének megkerülhetetlen intézményévé váltak, a művészeket megkedvelte a közönség.
Szolnoki Szigligeti Színház Forrás: Csakhogy az igazgatói pályázatokat egy kilencfős szakmai bizottság bírálja el. Ebbe a helyi önkormányzat mindössze két tagot delegálhat, míg az Emmi tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság (SZB) négy, maga a humántárca egy, a színház szakszervezete pedig két főt küldhet. Vagyis az Emminek a saját maga által válogatott tanácsadó testületének szavazataival együtt ötfős, abszolút többsége van. Így a majdani szolnoki közgyűlési döntés inkább demokratikus színjátéknak tűnik. Ahogy ez, ha kacskaringókkal is, de történt nemrégiben Egerben is. A polgármester külön kérésére Mint ismert, a színházat az elmúlt 14 évben vezető 77 éves Kossuth-díjas Balázs Péter már nem vállalta a megméretést, így ő nem is pályázott. Ő volt az első olyan színházigazgató, aki 2007-ben a Fidesz kultúrharcának részeként került a vezetői székbe a szakma ajánlása ellenére. 2007-es első megválasztását hosszas huzavona, háttéregyeztetés és tiltakozás előzte meg, a város ugyanis a legelső kiírást érvénytelenítette, mert a bíráló bizottságtól legtöbb szavazatot kapott Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház színésze váratlanul visszavonta pályázatát.
A 2. Világháború XII. kerületi áldozatai emlékművének felavatására április 7-én, csütörtökön 14 órakor kerül sor. Köszöntőt mond: Pokorni Zoltán polgármester Beszédet tart: Dr. Horváth Zsolt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Tudományos ügyekért felelős főigazgató-helyettese. Mint ismeretes hasonló üzenetű emlékmű már áll a 12. kerületben: a hírhedt turul szobor a Böszörményi út és Istenhegyi út kereszteződésénél. A turul szobor annak idején a szélsőjobb gyámkodásával került a helyére és a rajta feltüntetett áldozatok között több háborús bűnös neve is szerepelt. A turul szobor botrányok kereszttüzében állt, történetéről – A gyilkosok emlékműve címmel – film is készült. Az új emlékmű, amely a Városmajori templom épülete előtti parkban áll majd, Mohácsi András szobrászművész alkotása.
(OFF: Jómagam alig tudtam valamit a nyilasokról. Abba a generációba tartozom, akiknek a 2. világháború eseményeinél véget ért a történelem az iskolai órákon, mert éppen nem lehetett eldönteni, hogy mit és hogyan tanítsanak szegény tanáraink nekünk. Így ezek a lebegtetett, de mégiscsak borzadállyal teli utalások kíváncsivá tettek, és elkezdtem utánanézni a témának. Többek között elém került Zoltán Gábor: Orgia c. könyve, és A gyilkosok emlékműve c. film, melyek nem éppen finoman mutatják be ezeket a kegyetlen embereket. Bevallom, két éjjel nem aludtam a könyv után, melyet kifejezetten csak erős idegzetű és felnőtt embereknek ajánlok! ) A regény sodró lendületű, az ember alig várja a folytatást. Izgalmas játék "helyrerakni", hogy mikor melyik szereplőről van szó, főleg a könyv elején. A szereplők kedvesek, szerethetőek voltak, még a "rosszfiú", Cipzár is, akinek szintén bepillanthatunk egy kicsit az életébe. Cipzár története is megérne egy misét regényt. Ami kevésbé fogott meg, az a valóságtól való elrugaszkodása, például a fákon közlekedő fiatalemberek látványa, mely hihetetlenül furcsa.
A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne. "Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait" – jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek. Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak – állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére. A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: "gyilkosok", "megszállók" és "Ukrajna szabadsága", valamint tele ragasztották Putyint ábrázoló plakátokkal is.
(Rokonai közül egyikük évszázada a budai királyi palota mellett székel, hatalmasabb társa Tatabánya hegyoldalán néz le a városra. Még a Nemzetbiztonsági Hivatal címeréről is az ősmadár tekint ránk. ) Természetesen nem a turulról van szó. Dehogy! Szegény csupán egy fészkéből előrángatott ürügy a nemzeti oldal esedékes szapulásához. De hát ez elkerülhetetlen, kivált a mai világban, ez az ellenzéki egység alfája, ómegája. Libernyák ember kavarás nélkül mit sem ér. Most jobb híján egy turulmadárra erőltetnének nyilas karszalagot. Röhejes. Döbbenetes. Liberális. Forrás: Magyar Nemzet
Kérés volt továbbá az is, hogy a pályázók tegyenek javaslatot 1556 áldozat nevének elhelyezésére az alkotáson. A felállítandó műalkotás helyszíne a Csaba utca és Maros utca kereszteződésénél, a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom mellett található terület. A határidőig 33 pályázó nyújtotta be pályázatát. A pályaművek több mint egyharmada újszerűen dolgozta fel a témát, a 21. századi emlékműszobrászat új szempontú megközelítését jelenítette meg terveiben. A zsűri a kiemelt nyolc pályamű közül szavazással választotta ki a megvalósításra ajánlott pályamunkát, Mohácsi András tervét. " A többi pályamű a honlapon tekinthető meg.