Aktuális legalacsonyabb ár: 71 900 Ft További HAJDU termékek: HAJDU Bojler Termékleírás Típus Elektromos Űrtartalom 100 l Teljesítmény 1. 8 kW Állítható hőmérséklet Igen Méretek 51. 5 x 84. 7 x 51. Hajdu bojler 100 liter vintage. 5 cm Tömeg 30 kg Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk! Gyártó: HAJDU Modell: Aquastic AQ 100 ERP Leírás: Alacsony energiafogyasztással rendelkező, több vízvételi hely ellátására alkalmas Hajdu Aquastic 100 elektromos, fali függőleges, tárolós vízmelegítő. A hegesztett acéllemez tartály korrózióvédelmét egyrészt speciális tűzzománc bevonat, másrészt magnézium aktív anód biztosítja. A melegvíz hosszú idejű hőn tartásáért a tároló freonmentes poliuretán hab hőszigetelése felel. A készülékben tárolt melegvíz mind tisztálkodási, mind étkezési célra alkalmas, és a készülékkel egyszerre több vízvételi hely ellátására is lehetőség van. Műszaki adatok: Teljesítmény: 1, 8 kW Felfűtési idő: 210 min Űrtartalom: 100 l Magasság: 847 mm Átmérő: 515 mm Súly: 30 kg Hőfokszabályzó beállított hőmérséklete: 70 ºC Hangteljesítményszint: 15 dB Felfűtési idő: 210 perc Hatásfok: 37% Éves energiafogyasztás: 2929 kWh Hőtárolási veszteség: 71 W Így is ismerheti: Aquastic AQ 100 ERP 2111913510, AquasticAQ100ERP2111913510, Aquastic AQ 100 ERP ( 2111913510) Galéria Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat.
Hajdu Z200S ErP web ár: 306. 807 Ft XL C Hajdu Z200S ErP álló villanybojler, kiváló hőszigeteléssel, kerámia fűtőbetéttel, 1 és 3 fázisra is köthető. Hajdu Z300S ErP rendelhető web ár: 375. 882 Ft Hajdu Z300S ErP álló villanybojler, kiváló hőszigeteléssel, kerámia fűtőbetéttel, 1 és 3 fázisra is köthető.
Litvániában az Ignalinai atomerőmű 1-es blokkját 2004 -ben, a 2-es blokkját (a tervezett üzemidő lejárta előtt) 2009 -ben állították le. Ez viszont súlyos energiahiányt jelentett az ország számára. A csernobili baleset óta a működő RBMK reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg (2020-ban) három oroszországi erőműben összesen 9 db RBMK–1000 blokk üzemel. 2018 decemberében leállították a Leningrad–1 erőművi blokkot, 2020 novemberében pedig Leningrad-2 blokkot. [2] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A könnyűvíz közönséges víz, amely nem tartalmaz nagy mennyiségben deutériumot, ami a nehézvíz fő alkotóeleme. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. A közönséges vízzel azonos fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A könnyűvíz fontos szerepet játszik a nukleáris energia előállításában, mivel moderátorként és hűtőközegként szolgálhat a nukleáris folyamatok által előállított energia szállítására. ↑, The Washington Times: Russia shuts down Soviet-built nuclear reactor (amerikai angol nyelven). The Washington Times.
Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. RBMK reaktorok alkalmazása [ szerkesztés] A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. Sulinet Hírmagazin. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for RBMK. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Leningrádi atomerőmű egyik RBMK-blokkjának reaktorterme Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják.
A neutron lassítását a grafit végzi, a forralóvizes reaktorhoz hasonlóan a víz a reaktorban felforr, és a turbinába jut. Ennek a típusnak nagy hátránya, hogy a hűtőközeg elvesztése esetén sem szűnik meg a maghasadás, így a láncreakció sem áll le, ellentétben a víz moderálású megoldásoknál. Ilyen típusú volt a csernobili tragikus sorsú atomerőmű is. Ma már nem építenek ilyen típusú reaktorokat, éppen a biztonsági hiányosságai miatt. A nyomottvizes atomerőmű hőtermelő egysége tehát az atomreaktor. A reaktor belsejében lévő urán-dioxid fűtőanyagban folyik a nukleáris láncreakció. A keletkező hőmennyiséget zárt rendszerben keringő nagynyomású, magas hőmérsékletű víz szállítja el a gőzfejlesztőkbe. Ez a primer kör. A térfogat-kompenzátor feladata a primer köri nyomás fenntartása és szabályozása. A primer köri magas nyomás biztosítja, hogy a hűtővíz víz halmazállapotú maradjon. A gőzfejlesztők mindegyike nagynyomású gőzt állít elő, amely a turbinák tengelyét forgatja, ezáltal a reaktorban termelt hőenergia mozgási energiává alakul át.
Vannak hasadóképes (fissionable) magok (gyakorlatilag minden, ami a tóriumnál nehezebb) amelyek gyors neutron hatására valamekkora valószínűséggel elhasadnak. Általában minél nagyobb a a bejövő neutron energiája, annál nagyobb eséllyel hasadnak el. És vannak a hasadó (fissile) magok (pl. U-235, Pu-239, Pu-241) amelyen ugyanúgy tudják a gyorsneutronos hasítást, de alacsony energiájú bejövő neutronra is elhasadnak, méghozzá több nagyságrenddel (kb 1000x) nagyobb valószínűséggel mint gyors neutronokra. És minél kisebb a bejövő neutron energiája, annál nagyobb eséllyel hasadnak el. Nem véletlen tehát, hogy reaktorban hasadó-anyagokat igyekeznek használni a láncreakció fenntartására. Igen ám, de a hasadásban gyors neutronok keletkeznek, szóval ha fenn akarod tartani a láncreakciót, akkor a keletkező gyors neutronokat először le kell lassítani. Nem elnyelni - elnyelés nélkül lelassítani! Erre való a moderátor. Olyan anyag jó moderátornak, amely atomtömege kicsi (jobban lassul rajta ütközve a neutron) és amelyik neutronbefogási képessége minimális.
Ilyen a jelenlegi négy paksi blokk és ilyenek lesznek az új egységek is. A második legelterjedtebb a forralóvizes reaktor (BWR) technológiájú atomerőmű. Forralóvizes reaktor A BWR reaktorokban a reaktor aktív zónájában a hűtőközegként használt víz elforr, majd az így keletkezett gőz hajtja meg a gőzturbinát. A turbina által előállított mechanikai energiát a generátor alakítja át villamos energiává. A turbinából távozó fáradt gőzt kondenzálják, majd visszavezetik a reaktorba. A BWR erőművekben emiatt nincs szükség gőzfejlesztőre, egykörös zárt és egykörös nyitott hűtőrendszert alkalmaznak. A zárt hűtőrendszer mindegyik eleme radioaktív közegben dolgozik. Nyomottvizes reaktor A PWR reaktorokban a fent leírtakkal szemben a reaktor aktív zónájában nagy nyomású víz hűti a fűtőelemeket, a turbinát meghajtó gőz egy speciális hőcserélőben, a gőzfejlesztőben keletkezik. A gőzfejlesztő közbeiktatásával elérhető, hogy a zónát hűtő radioaktív közeg ne érintkezzen a turbinával. A PWR erőművekben ezért kétkörös zárt és egykörös nyitott hűtőrendszert alkalmaznak.