Megfigyelhető, hogy a 4. periódusban (mely a káliummal kezdődik) először a 4s pálya töltődik fel, majd ezt követően a 3d és végül a 4p. A 3d és a 4s atompályák pályaenergiái közel esnek egymáshoz. Az atomok atompályái pedig úgy töltődnek fel elektronokkal, hogy az atom energiája a legkisebb legyen. A kálium- és a kalciumatom kedvezőbb energiaszintet ér el, ha a 4s pályái előbb töltődnek fel elektronnal, mint a 3d pályák. Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer - PDF Free Download. Hasonló energetikai indokai vannak a 6. periódusban az f pályák feltöltődési sorrendjeinek is. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A periódusos rendszer, Bevezetés az általános kémiába Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine -ben,
A higany az egyetlen fém, amely folyékony elem szobahőmérsékleten. (Tavo Romann) A periódusos rendszer legtöbb eleme szilárd, néhány gáz és csak két folyékony elem van szobahőmérsékleten és nyomás. Összesen hat folyékony elem létezik a szobahőmérséklet és a testhőmérséklet között. Folyékony elemek 25 ° C-on A szobahőmérsékletet lazán meghatározzuk 20 ° C vagy 25 ° C közötti hőmérsékletként.. A két folyékony elem szobahőmérsékleten a higany (Hg szimbólum és a 80-as atomszám) és a bróm (Br szimbólum és a 35-ös atomszám). A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten folyékony. Fényes, ezüst színű fém, amelynek olvadáspontja 234, 3210 K (-38, 8290 ° C, -37, 8922 ° F) és forráspontja 629, 88 K (356, 73 ° C, 674, 11 ° F). A higany folyékony oka relativisztikus hatásoknak köszönhető. Alapvetően az s-héj elektronok olyan gyorsan mozognak az atommag körül, hogy úgy viselkednek, mintha tömegesebbek lennének, mint a lassabban mozgó elektronok. Ennek eredményeként a higanyatomok gyengén kötődnek egymáshoz, és könnyen elválaszthatók egymástól, amikor a hőmérséklet emelkedik és a kinetikus energia nő.
Társasházban lakók gyakran vetik fel a társasház ügyeit intéző közös képviselő ellenőrzésének szükségességét. Egyes esetekben általános bizalmatlanság, más esetekben konkrét érdeksérelem, vagy vita miatt merül fel a kérdés, hogy milyen módon lehet felelősségre vonni őt – mondták el az Origónak a D. A. S. JogSzerviz szakértői. Az egyes tulajdonostársak jogosultságai mellett kevés szó esik a kollektív ellenőrzési lehetőségről, holott egyértelmű, hogy a társasházi törvény ennek szélesebb teret biztosít – fejtették ki a D. JogSzerviz szakértői. Ennek egyik formája a számvizsgáló bizottság, melyet abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére kell megválasztani. A számviteli bizottság bármikor ellenőrizhet A számvizsgáló bizottság a társasház azon szerve, amely bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését. A polgári jog alapelveiből kiemelhető rendeltetésszerű joggyakorlás elve tehát szinte az egyetlen korlátja annak, hogy a számvizsgáló bizottság mikor, milyen gyakorisággal néz a közös képviselő tevékenysége után.
A számvizsgáló bizottságot a közös képviselőnek, intéző bizottságnak engednie kell ezekbe a társasházi adatokba betekinteni, ha a bizottság kéri, hiszen a Társasházi törvény erre jogot biztosít. Ezt a jogot nem írhatja felül senki. Ha a számvizsgáló bizottság nem kap betekintési jogot – írásbeli, tehát bizonyítható kérése ellenére sem – fordulhat az önkormányzati jegyzőhöz panasszal. A számvizsgáló bizottság felelőssége nem kiemelt a Társasházi törvényben, vagyis ugyanúgy a Ptk. (Polgári törvénykönyv) vagy Btk. (Büntető törvénykönyv) szerint felelnek, ha jogszabályba ütközőt tesznek, mint bármely más tulajdonos, de a társasház szempontjából külön felelősség nem esik rájuk. (Minden felelősség a közös képviseletet ellátóé, a számvizsgáló bizottság tulajdonosokból áll és nem felel a kezelő, képviselő miatt. pl. : Perbe lehet hívni a számvizsgálókat, ha megállapíthatónak tűnik, hogy gondos ellenőrzéssel az okozott kár elkerülhető lehetett volna. ) Egyedül az a felelősség terhelheti a számvizsgálót, de ott is csak azt a személyt, akinek pl.
(2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.
A társasház számára egyéb forrásból származó kiadásokat szerződések szerint ellenőrzi, külön biztonságot jelenthet, hogyha a már kötendő szerződés előtti ajánlatokat a bizottság elnöke véleményezi. • javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, A javaslatot a költségvetés tárgyalásakor indokolás előterjesztésével lehetséges. • összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. A jogszabály által biztosított lehetőség attól fontos, hogy esetleges képviselővel szembeni bizalmatlanság illetve olyan kérdések, amelyeket a közös képviselő nem tart kívánatosnak a számvizsgáló bizottság elnöke napirendre tűzhet, illetve tárgyaltathat közgyűlés előtt. A bizottság elnöke és tagjai kizáró ok: a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
Ahogy írtuk korábbi cikkünkben, a számvizsgáló bizottság a védőbástyája a társasházi tulajdonosok közösségének, ellenőrző testület. A Társasházi törvény idevonatkozó teljes szakasza az alábbiakban olvasható, reméljük, tudunk ezzel is tájékoztatást és segítő bátorítást nyújtani a Társasházi Polgároknak, számvizsgálóknak, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, és tisztábban lássák a lehetőségeiket, valamint kötelességeiket. Felelősség a közösség gazdasági ellenőrzését végezni. Tegyük ezt tudatosan, felelősen, törvényesen. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról III. Fejezet A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE Általános rendelkezések 27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
A társasház dönthet arról, – úgy mint a közös képviselő esetében – hogy nemleges köztartozásról szóló igazolást szerezzenek be a tagok illetve az elnök valamint erkölcsi bizonyítványt. Erre azért van szükség mert, az ellenőrzési jogánál fogva a számvizsgáló bizottság sem jogosult a közösségnek kárt okozni illetve tevékenységét akként folytatni, hogy az visszaélésre adjon okot. A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.