Bogdán Anita Pázsit, gyep 2014. március 02. 22:00 Kiemelt Megoldott Mi lehet az oka, hogy a gyep foltokban kiég, pedig ugyanannyi vizet kap, mint a kert többi részén, és ugyanaz a mikroklíma? :unsure: · Molcsán julianna 2014. március 04. Alföld, napos, délután, kiszáradt. Mező, yellowed, fű, dryed, parkosít. | CanStock. kedd Vissza a tetejére esetleg van cica, kutya? ha kicsi a területed, előfordúlhat hogy a vizeletüktől, de ez függ attól, hogy mikor volt vetve a fű... The reply is currently minimized Megmutat Még nem érkezett válasz Lépj be a válaszadáshoz. Be kell lépned a válaszadáshoz, vagy regisztrálj, ha elõször vagy itt. Itt regisztrálj » Vissza a tetejére
A nyári perzselő forróságban bizony gyakran előfordul, hogy még rendszeres öntözés mellett is elkezd barnulni a fű a kertben. Ilyenkor azonban nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha elkezdjük öntözni, egy kis türelemmel és egy apró kis praktikával ugyanis hamar újra egészséges gyepet varázsolhatunk. A perzselő, forró, száraz nyári napokban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a fű elkezd barnulni, és állapota szinte már a kiszáradás felé közelít. Nem kell azonban megijednünk, és a vizet is felesleges ilyenkor arra pazarolnunk, hogy nedvesen tartsuk ezeket a barna részeket. A fű ugyanis meglepően szívós növény, így ha várunk néhány napot, és esetleg érkezik egy pár esős nap, akkor hamar ismét kizöldül majd. A tartósan aszályosabb időszakokban azonban érdemes a fűnyírás során kísérleteznünk. Nyíráskor hagyjuk magasabban a füvet, ezzel ugyanis jelentősen lassíthatjuk a barnulást. Sokak szerint elkerülhető a barnulás azzal is, hogy ha a levágott füvet rajta hagyjuk a pázsiton, ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét, tehát érdemes inkább eltávolítani azt a friss fűről.
Ha összehasonlítjuk a szárazfoltból vett homokszemcséket a normál vízgazdálkodású gyökérzónából vett mintával, akkor elektronmikroszkóp alatt jól megfigyelhetjük a víztaszító homokszemcsék felületéhez tapadó szervesanyag-lerakódást (3. ábra). Normál vízgazdálkodású gyepben ilyet kevésbé lehet tapasztalni. A szárazfoltból vett víztaszító lerakódásokat laboratóriumban oldószerek segítségével kivonták és megvizsgálták. A vizsgálat során kiderült, hogy erősen víztaszító tulajdonságú zsírok és viaszok alkotják. A homokszemcséken képződő zsír- és viaszbevonat kialakulásának oka sokféle lehet. Elsősorban azonban kalapos gombákkal erőssel fertőzött gyepeken alakult ki, a gombás fertőzés utáni években, régebbi úgynevezett "boszorkánykörökből " a talajban visszamaradó, illetve friss gomba micéliumszövedékből származik. A gyepszelvényből nedves körülmények közötti kitenyésztéssel a gomba jelenléte jól megállapítható (3. ábra) Az elhalt gombafonalakból visszamaradó zsírok és viaszok azonban csak az egyik okai a szárazfolt-jelenségeknek.
Változás sorsában csak 1530-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. (Wikipédia) Információ: Fehérkő vára Egyéb érdekességek, ajánlók. Balatonföldvár Kvassay Sétány A környéken van szállásod, szolgáltatásod? Hogyan tudsz szerezz több érdeklődőhöz eljutni? Ajánlanál egy tartalmat a megjelent cikkhez? Megteheted az alábbi linkre kattintva! Fehérkő vára - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
Fehérkő vára Ország Magyarország Tszf. magasság 283 m Épült 14. század eleje Elhagyták 1543 (magyar csapatok felrobbantották) Állapota rom Építőanyaga tégla Elhelyezkedése Fehérkő vára Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 46′ 58″, k. h. 17° 54′ 10″ Koordináták: é. 17° 54′ 10″ A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkő vára témájú médiaállományokat. Fehérkő vára a somogyi dombok között húzódó Kereki községben, egy 283 méter magas domb csúcsán helyezkedik el. A középkori várból mára csak restaurált maradványai láthatóak. A vár története [ szerkesztés] A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Balatoni látnivalók – Kereki, Fehérkő vára | Élő Értékek. Egy 1336 -os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. 1403 -ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő táborához Luxemburgi Zsigmond ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát.
A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították. Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll. Ekkoriban elhagyottként, Feyerkew néven említik. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. A leírások szerint korábbi fehér vakolásáról kaphatta a nevét. Fehérkő várának pusztulása Az 1500-as évekre elvesztette katonai szerepét a kis alapterületű vár, félve attól, hogy a törökök megszerzik, az 1500-as évek közepén a magyarok felrobbantották. 1551-ben már a település a fehérvári szandzsákhoz tartozott. Elnéptelenedését a korabeli leírások alapján 1559 és 1609 közé teszik. Maga a falu az 1700-as évek elején kezdett el újra benépesedni. A kereki várromot aztán az újabb korokban megpróbálták építési anyagként hasznosítani, így 1830-ban sok követ/téglát hordtak el innen a jelenleg is álló kereki templom építéséhez. Majd az állagromlást tetézte, hogy 1920 körül egy vadászkastélyhoz is hordtak anyagot a vár építőelemei közül.
Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg. Geocaching adatok Kereki vár (GCKERV) Szélesség N 46° 46, 929' Hosszúság E 17° 54, 154' Magasság: 265 m Megye/ország: Somogy Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nagyobb térképért klikk a képre!
A vár közelében található Somogy megye legmagasabb pontja, a 316, 43 m-es Almán-tető, amit a Kerekiből induló Nezdei Kézfogó teljesítménytúra is érint. Érdemes ellátogatni erre a szép vidékre, mely a Balatontól délre, csupán néhány kilométerre található. Írta: Zoli
Változás sorsában csak 1530 -ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török idők másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830 -ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le. Műemlékvédelmi állagmegóvására 1964 -ben történtek lépések, míg napjainkban egy lelkes helybeli várbaráti társaság szépen kitisztította a várrom környékét a mindent elborító bozóttól. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.