2 Dízel 3. 0 Dízel 2. 0 Dízel FIAT DUCATO IV (06-) 2. Fiat Ducato IV (2+1 SZ) elülső üléshuzat szettek - Fiat - Mé. 3 Dízel 3. 0 CNG FIAT PROFESSIONAL PEUGEOT BOXER III (06-) Értékelés (0 / 0) Kapcsolódó cikkek 62. 19 € + - 80. 88 € Üléshuzat Fiat Ducato 2006-tól utas oldali ülés ülőlap és támla huzat ( SED-550) | FIAT PROFESSIONAL DUCATO IV (06-) | FIAT DUCATO IV (06-) | PEUGEOT BOXER III (06-) | CITROËN JUMPER III (06-) Duc06utkarp, 60911445 / 60911432, 60911423,, PEUGEOT, FIAT, CITROËN, FIAT PROFESSIONAL, BOXER III (06-), DUCATO IV (06-), JUMPER III (06-)
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Leírás és Paraméterek Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Nyissa le a hátsótámlát. A támlára illessze fel a huzatot és a kösse a gumifüleket egymáshoz. (Esetenként tépőzárat alkalmazunk) Nyissa fel a hátsó ülőrészt majd kampók segítségével rögzítse úgy hogy a gumifüleket a kampókkal az ülés aljához vagy akár egymához rögzíti. Helyezze vissza a fejtámlákat és huzza rá a fejtámla huzatokat. Köszönjük hogy nálunk vásárolt! Jó autózást kíván az Uleshuzataruhaz csapata! Fiat ducato üléshuzat 2017. AZ ÜLÉSHUZAT FELSZERELÉSE ALAPFOKÚ MŰSZAKI ISMERETEKET IGÉNYEL HIÁNYÁBAN FORDULJON SZAKEMBERHEZ: A kor követelményeinek megfelelően az oldallégzsákos autókhoz kialakított üléshuzataink, nem zavarják ezen biztonsági funkciók késedelem nélküli működését. A termékeinknél a légzsákok esetleges kinyílását, megfelelő méretű esztétikusan kialakított nyílással tesszük lehetővé. A gyári üléshuzat az amit szakemberek üzemi körülmények között termelési gyártási céllal előállítanak. Ami cégünk üléshuzatokat gyárt, majdnem minden típushoz! Használjon védőhuzatot
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Debrecen Hajdú-Bihar megye Terület 10, 92 km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Hortobágyi Nemzeti Park Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 21° 37′ 60″ Koordináták: é. 21° 37′ 60″ A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. Nagyerdő - Debrecen , Debrecen. században parkká nyilvánították, majd 1939 -ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt.
Pref. label: Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület
További képek Forrás:,, Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, röviden Nagyerdő kellemes pihenést nyújt a kirándulóknak. Hazánk első természetvédelmi területe. A város közelsége miatt az erdőnek nemcsak erdészeti, természetvédelmi, hanem rekreációs funkciója is jelentős. A fiatal korosztály természetszeretetre és ismeretre való nevelése döntő lehet a Nagyerdő fennmaradása szempontjából is. Az erdő szélén, az erdészet központjában kapott helyett a Diószegi Sámuel Oktatóközpont. Nagyerdő. Innen indul a "Gyöngyvirág" és az "Odvas keltike" tanösvény, melyek a legszebb tölgyesfoltokon haladnak keresztül. Ez utóbbiak jelenleg nem járhatók. Ez a város és a szomszédos települések kedvelt kirándulóhelye, ahol szakvezető segítségével ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, és az ezeknek a megőrzése érdekében folyó munkákkal. Szabadon látogatható. A Nagyerdő nevezetes pihenő- és szórakozóhelyei, valamint látnivalói: - Békás-tó - Milleniumi játszótér - Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival): Debrecen városa a híres íróinak, költőinek valamint művészeinek létrehozott egy szoborparkot, a Medgyessy sétányon, az úgynevezett debreceni hírességek emlékparkját.
1950-ben telepítették az erdőbe a Penicillin (később Biogal, ma TEVA) gyógyszergyárat, ezt követték az Állatkert, Vidámpark, vállalati sporttelepek, Vízműtelep, egyetemi kollégiumok, Szabadtéri színpad, fürdő bővítés, szociális otthon, Camping, menza, KISZ tábor, üdülők, Újvigadó, művésztelep, iparvágány, távvezeték, stb. Történt mindez annak ellenére, hogy az 1947-es, 1961-es és 1970-es és 1985-ös városrendezési tervek mind célul tűzték a Nagyerdő védelmét. Nagyfülű denevér (Fotó: Dobrosi Dénes) A korábbi védetté nyilvánítások (1939, 1959, 1972) nem tudták megállítani a Nagyerdő fogyását, hiszen figyelmük csak az öreg tölgyes-maradványok néhány foltjára terjedt ki. A fenti folyamat megállítása érdekében a Nagyerdő teljes területének védelme vált szükségessé, ami a külső tömb 1992-es országos (99/2007 (XII. 23. ) KvVM rendelettel módosított 10/1992 (III. ORIGO CÍMKÉK - Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület. 25. ) KTM rendelet), és belső parkerdő jellegű rész 1993-as helyi védetté nyilvánításával történt meg. (A régi erdő egy maradványát őrzi még az 1976-ban 15 hektáron helyi védetté nyilvánított Egyetemi Botanikuskert is. )
A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág [ szerkesztés] A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.
A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest. Turbánliliom (Fotó: Kovács Zoltán) A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye, hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre. Ligeti csillagvirág (Fotó: Sallai Zoltán) A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek). A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését.