Tetejét tetszés szerint porcukorral vagy csokimázzal díszítjük.
Közben a pudingporokat a tejjel és a cukorral megfőzzük, ha kihűlt, a margarinnal krémesre keverjük. A kihűlt tésztát kiborítjuk a tepsiből, a krémet rákenjük az almás felére, majd a tetejét cukrozott kakaóval meghintjük. Olasz almás pite – Szeles Anita Blogja. sütési hőfok: 180°C Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Sütemények, édességek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
TOVÁBB AZ ÖSSZES ÉTEL RECEPTRE! Krém: 60 dkg alma 10 dkg kókuszzsír 1 dl kókusztejszín 1 dl víz 2 tk. zselatin néhány csepp citromlé Krém elkészítése: Az almát meghámozzuk, feldaraboljuk. Egy lábasba dobjuk az almákat, meglocsoljuk a citromlével, a vízzel és a kókusztejszínnel felöntve puhára pároljuk. Folyamatos keverés mellett a zselatint is hozzáadjuk, majd a tűzről levéve a forró krémbe belekeverjük a kókuszzsírt. Hamis almás krémes | TopReceptek.hu. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd botmixerrel pürésítjük. Piskótához: 4 db tojás 3 dkg porrá őrölt eritrit 3 dkg mandulaliszt fél mokkáskanál szódabikarbóna kevés citromlé csipet só Piskóta elkészítése: Tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjéket az eritrit 1/3-ad részével és csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgáját a maradék édesítővel fehéredésig keverjük, majd hozzáadjuk a citromlével elpezsegtetett szódabikarbónát. A felvert fehérjéhez adjuk a sárgáját, óvatosan elkeverjük, végül lazán hozzáforgatjuk a mandulalisztet is. Zsírpapírral bélelt, kb 20×30 cm-es tepsibe simítjuk a tésztát és előmelegített sütőben, légkeverésen, 160-175 fokon, 20-25 percig sütjük.
Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:
Létrehozva: 2016. június 10. 14:10 Módosítva: 2016. június 13. 07:18 Dávid és Góliát párharca az egyik legismertebb bibliai történet, amelyben az esélytelen, de a nyomasztó túlerő ellen mégis bátran kiálló kisember csodával határos módon győzelmet arat. Dávid példájából évezredek óta merítenek erőt a reménytelen helyzetben lévők, és olykor megfordítják az esélyeket. Csakhogy ez az egész közelebbről nézve alapos félreértés. Aki járt a firenzei Akadémián, és látta Michelangelo eredeti Dávid szobrát, tapasztalhatta, hogy a művész nem azt a kellemes megjelenésű ifjút formázta meg, akit a fotók alapján a legtöbben sejtenek, hanem egy kegyetlen tekintetű gyilkost. A szobornak azt kellett kifejeznie, hogy Firenze polgárai megvédik a városukat, és ennek a szempontnak tökéletesen megfelel. Talán Michelangelo többet értett meg a szituációból, mint a többség. Dávid és góliát története röviden. Mert ahogy az a legutóbbi kutatások mutatják, a történetet korokon át tökéletesen félreértettük. Lássuk, hogy mit ír a Biblia! A filiszteusok megtámadják Izraelt, és mivel a csata patthelyzetbe jut, a kor szokásainak megfelelően párbajban döntik el, hogy ki nyer.
Réges régen Júdea földjén Izrael népe és a filiszteusok ellenségek voltak. Már hosszú évek óta elkeseredett harcot vívtak egymással. Izrael seregét királyuk Saul vezette. A filiszteusok között volt egy hatalmas harcos, akit Góliátnak hívtak. Olyan nagy termetű és erős volt, mint egy óriás. Góliát nehéz bronz fegyverzetet viselt és volt egy roppant nagy dárdája. Góliát minden nap kihívott valakit az izraeliták közül, hogy megküzdjön vele. Az óriás azt mondta, hogy ha veszít, a filiszteusok az izraeliták rabszolgái lesznek. Az izraeliták azonban tartottak tőle. Senki nem mert kiállni vele. Dávid és góliát története gyerekeknek. Egy napon egy fiatal pásztorfiú, Dávid, élelmet vitt Izrael seregének. Dávid meghallotta mit mondott Góliát és szólt Saul királynak, hogy meg akar vívni Góliáttal. Saul király aggódott Dávidért, aki erre azt felelte a királynak, hogy Isten majd megvédi őt. Ezután a király odaadta Dávidnak a páncélját. Amikor Dávid felvette járni is alig bírt. Dávid levette a vértet majd felvette a tarisznyáját és a parittyáját.
Mindkét fél kiállít egy bajnokot, akik megverekszenek az egész seregüket képviselve. A filiszteusok Góliátot küldik a ringbe, aki egy hatalmas harcos, talpig páncélban, maga a legyőzhetetlenség élő szobra. Az izraeliek közül - érthető módon - senkinek nem akaródzik kiállni ellene, mígnem jelentkezik egy pásztorfiú, Dávid, aki a parittyájával egy hajítással leteríti az óriást. A filiszteusok megszégyenülve vonulnak vissza, Dávidból pedig később a zsidók királya lesz, és róla nevezik el a legismertebb zsidó jelképet, a Dávid-csillagot. De mivel árnyalják a történteket a korszakot kutató specialisták, történészek és orvosok? A Biblia számos története feleleveníti ősapáink boros állapotát, alkoholos befolyásoltságát, s nem utolsó sorban a mértéktelen szeszfogyasztás tilalmát. A tilalom talán nem véletlen. Részletek! Dávid és góliát története. Az ókori hadseregekben a tüzérség szerepét az íjászok és a parittyások játszották, akik általában az ellenséges gyalogság megritkításával döntötték el a csaták kimenetelét. A parittya ma már sokszor összemosódik a csúzlival, de valójában elég félelmetes fegyver volt.