Elismerem, hogy levezetett okfejtésemnek egyetlen szépséghibája mégis akad. Molnár Gábor Kalandok a brazíliai őserdőben című könyvében (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1959), mely az 1930. évi eseményeket tárgyalja, még halvány utalást sem tesz erről a fantasztikus óriáscincér-zsákmányról. Erre bizonyosan nyomós oka lehetett (talán éppen az, hogy igen korán megvált tőle). Ugyanakkor van még egy Molnár-könyv, mely megemlékezik a fenti, 1930-ban fogott óriáscincérről. Ez az Éjbe zuhant évek (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1979, 66. Molnár Gábor kilátó. o. ): "Béla, Weinberger Béla. Órás és ékszerész, huszonegy évesen került ide, és mit keresett itt [Brazíliában], azt bizony maga sem tudta. Mikkor erre igen hamar rájött, pánikszerűen menekülve, a mamának szánt jaguárbőrömet magával vitte. Mama azóta már örül a jaguárbőrnek, a sok, ugyancsak Bélával küldött bogárnak, a Titanus giganteus egy, és első példányának. Másik két Titanus giganteust is fogtam, bár igaz, azokat eladtam, példányonként nyolcvan dollárért. Kellett a pénz utazásaim, gyűjtőútjaim felszerelésére. "
Eladja mérges- és óriáskígyóit, fegyvereit és felszerelését barátainak adományozza, majd a vak ember három hatalmas óriáskígyóval a poggyászában útra kél Magyarországra, írja Matúz István. (folytatjuk) Magyar Tudat
Arról, hogy mit csinál a kiásott csontokkal, ellentmondásosak az információk. A fordított sírásó öreg barátnője, Maryjohnny Rafferty (Molnár Piroska) évtizedek óta be-benéz hozzá minden délután, hogy iszogatás közben megbeszéljék a megbeszélnivalókat. A darab harmadik szereplője Maryjohnny unokája, Mairtin Hanlon (Balaskó Bence), a megkeseredett sírkiásó korai kiadása. A kamaszkorból épp kilépő srác bátyja a község rendőre, Thomas Hanlon (Csöre Gábor), aki egy személyben testesíti meg a szenzációra vágyó, minden mögött titkokat sejtő, de meglehetősen ostoba mindenkori közvéleményt. A darab végig feszes, pörgő ritmusú, annak ellenére hogy a négy színész hosszú párbeszédekben formálhatja meg a ráosztott karaktert. Az nyilván sokat segít, hogy ezek szellemes és sosem szószátyár dialógusok. Egy pillanatra sem engedi lanyhulni a nézők figyelmét a színpadi szóháború, amelyben hol a bölcsesség, hol pedig a fékevesztett marhaság kerekedik felül, és a végén sem hirdetnek győztest. Molnár gábor iro.umontreal.ca. A díszlet is említést érdemel.
Szerencsére az égő házacska nem is náddal, hanem elavult s elrothadt gazzal volt fedve, amiatt nem éghetett sebes lánggal; különben végünk. A tűzveszély szélső vonala lakom megett húzódott át. Kerítésem, ólam, kertem teljesen épségben maradt, s most, – bár a város, mondani, egészen nyugotra feküdt lakom megett, az én kerítésem maradt legszélsővé – azon túl a gyepig rom, meg rom... " Arany János levele Petőfi Sándornak Szalonta, 1847. 21 (részlet) Elmondja: Szatory Dávid Arany János Petőfi Sándornak (1847) Olvassa el vagy hallgassa meg a teljes levelet! LINK Arany János háza Nagykörösön. Somorjai Ferenc rajza Ferenc Tamás illusztrációja Arany Petőfihez írott, a nagyszalontai tűzvészről szóló leveléhez Arany szülőházának története Az épület és a telek emberemlékezet óta az Arany család birtokában volt. Sajnos, az eredeti szülőház nem maradt fenn. Arany János 6 éves volt, amikor házuk tűzvészben elpusztult. Arany-emlékév: Gyula és Nagyszalonta összefog - Gyulai szállások, programok, wellness - Gyula, a történelmi fürdőváros. Bajó Gergely házában esküvőt tartottak, a sütés – főzés közben szikra pattant a tetőre, amelynek következtében óriási tűzvész tört ki.
A gyujtemény fokozatos bővülése folytán az eredeti helység szukösnek bizonyult, ezért felmerült a hagyatékhoz méltó emlékhely biztosítása. A választás a Csonkatoronyra esett, a város egyetlen középkori épületére, melynek léte egybefonódik a város történetével. Bocskai István fejedelem 1606-ban 300 hajdúját telepítette Szalontára, hogy megvédjék a vidéket a gyakori török támadásoktól. A hajdúk erődítményt építettek, ennek belső területén állott az őrtorony. 1658-ban leégett, és csonkán, tetőszerkezet nélkül állott majdnem 250 évig. Petőfi Sándor 1847-ben, amikor eloször járt Aranyéknál, lerajzolta a Csonktatornyot, ez az épület első vizuális megörökítése. 1899-ben restaurálták, és ide helyezték át az Arany Emlékszoba ereklyéit. Kazinczy, Arany, Ady - Érsemjén, Érmindszent, Nagyszalonta - Denagy - Debrecen Nagyváradi Értesítő. 1907-ben a bejárat a déli oldalról a mostani nyugatira került. Ekkor került a bejárat fölé Arany János szobra, amelyet Stróbl Alajos tervezett, és Szeszák Ferenc kivitelezett. A múzeumnak öt kiállítóterme van, a földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg, a négy emeleti teremben pedig az Arany emlékek kaptak helyet.
Nagyszalonta Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Bihar Rang Megyei jogú város Polgármester Török László Teljes népesség 17 735 fő (2011) Magyar lakosság 10079 Terület 166, 44 km² Honlap cím Nagyszalonta története Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta személynévből ered. Nagyváradtól 38 km – re délnyugatra a Kölesér partján fekszik. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1332 – ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1556 – tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. A Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606 – ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.