Királynak érezzük magunkat, miközben látjuk, hogy a király is ember. Azonban láthatjuk, hogy a király problémája mindnyájunké. És tulajdonképpen a film igazi sikere abban rejlik, hogy rólunk is szól. (folyt. köv.. ) A két főszereplő
"Ezeket egy ügynök megfújta, hogy elviszi Londonba és értékesíti, eltűnt, a mai napig nem tudjuk, mi is történt" - Szász Zoltán történész. A nyirkos, nem fűthető, egy bankártól kölcsönbe kapott ház és a sziget párás klímája nem tett jót a király egészségének. Károly 1922. április 1-jén elhunyt. De tudják, meghalt a király, éljen a király, II. Ottó. Ettől kezdve a 10 esztendős főherceget szólították őfelségének. "Nem szerettem először hallani, mert az az apám volt. Nézze, egészen természetes volt, az apám meghalt, nekem kellett most a feladatait átvenni. Az anyám sokat tett ebből a szempontból, rengeteget tett. Király 2011 szereplők. Nagyon erélyes asszony volt, átvette ezeket a dolgokat" – mondta Habsburg Ottó. Ottót soha nem koronázták meg, Európa Parlamenti képviselőként mégis sokat tett országáért. És itt véget is ér Károly király története. Legalábbis látszólag. 2004 októberében II. János Pál pápa Károlyt boldoggá avatta. Az utolsó apostoli magyar király nemcsak példamutató keresztény életével érdemelte ki a belépést a szentté avatás előszobájába, hanem béketörekvésével és azokkal a szociális intézkedésekkel, amelyekkel népe szenvedéseit akarta csökkenteni.
Közben irigykedve figyeljük a távolban úszókat. Félelmetes az a jelent, amikor György Hitlert nézi a tévében, és nem a diktátort, az ellenséget látja benne, hanem azt, hogy amaz mennyire jobb szónok. folyt. köv.
Mindez persze csak spekuláció, amit aligha lesz alkalmam szembesíteni a valódi adatokkal. Vox Populi – Választási kalauz. Visszatekintve abban biztosan hibáztam viszont, hogy a kampány során a Facebook oldalamon felhagytam a közvélemény-kutatási trendeket összegző narratíváimban a korrigált mozgóátlag hangsúlyozásával. Ezt 2020 végén pont azért vezettem be, hogy kiszűrjem a trendekből azt a – jellemzően ellenzék-túlbecslő – délibábot, ami a választási közvélemény-kutatások sajtómegjelenését egyre jobban befolyásoló kampánykommunikációs megfontolások okoztak. És valóban, az alábbi ábra - amit a múlt hét során többször is újra és újra kitettem az erősebb idegzetű és a valóság részleteire is kíváncsi olvasók kedvéért - helyesen jelezte, hogy nagyobb lehetett a Fidesz-előnye, mint az összes itt figyelembe vett kutatás naivan számított átlaga mutatta. Az ellenzék tényleges lemaradásának helyes becslésétől persze még ez a korrigált átlag is igen messze járt: hiába, aki közvélemény-kutatások átlagával foglalkozik, az nem csodálkozhat, ha azokkal együtt a saját átlagolása is kudarcot vall.
video Závecz Tibor: A kétharmadra senki nem számított, szerintem a Fidesz se A korábbi mérések alapján a közvéleménykutatók egyike sem számított a Fidesz kétharmados győzelmére. A Medián igazgatója, Hann Endre szerint a szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége. Závecz Tibor azt mondja, az utolsó pillanatban bizonytalan szavazók inkább a Fideszre húztak, ez az, amit nem láttak előre. Minden közvélemény-kutató Fidesz-előnyt jelez április 3. előtt - Infostart.hu. # híradó # politika # választás # közvélemény-kutatás # fidesz # kétharmad # top hírek
A vasárnapi országgyűlési választás esélyei, a közvélemény-kutatási adatok és Márki-Zay Péter politikai karaktere is terítékre került a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban, melynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója voltak. Az adásban egy volt országgyűlési képviselő és két politológus latolgatta a választási esélyeket. BOON - Közvélemény-kutató: a Fidesz–KDNP nyerhette a választást. Lánczi Tamás a műsor elején felidézte, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz vezet és arról kérdezte vendégeit, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz-szavazók hátradőlhetnek. Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint nem, bár a tendenciák láthatóak, de bármi megtörténhet, ezért a Fidesz és az ellenzék támogatóinak is részt kell vennie a választáson. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett, hogy egy többismeretlenes egyenlettel állnak szemben, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen a részvétel.
Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett: az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 16 hét adatait összegzi. Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, a kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett. 2022 választás közvélemény kutatás. Márki-Zay Péter támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék.
[1] A közvélemény-kutatási adatok összegzője számára pedig az a tanulság, hogy a jövőben még inkább érdemes lesz azt hangsúlyozni, amit itt már bővebben kifejtettem a kampány kezdetén: a valódi hibahatár sokkal tágasabb, mint hinnénk, a "plusz-mínusz három százalék" inkább plusz-mínusz tíz, ha nem dugjuk a homokba a fejünket; két százalék különbségének (ld. "mennyivel vezet a Fidesz") a hibája akár kétszer akkora is lehet, mint egy-egy párt támogatottságáé; a hibahatár pedig azt jelenti, hogy egyik meg a másik irányba is félrehordhat a közvélemény-kutatások átlaga. LÁBJEGYZET [1] Az összes listás szavazatok között persze a levélszavazatok megszámolása nyomán ennek pont az ellenkezőjét fogjuk látni. Ezért a mandátumarányok aligha változnak már érdemben a héten. Hiába valószínű, hogy a Budapest 13-as választókerületben végül mégis az ellenzéki jelölt fog győzni az előzetes eredmény dacára, a listás mandátumok megoszlásának ezzel párhuzamos változása ezt ellensúlyozni fogja.
Márki-Zay Pétert a kormánnyal kritikus, önmagukat ellenzékinek mondó válaszadóknak is csak 71 százaléka támogatja, míg Orbán Viktor mellett a kormánnyal szimpatizálók 93 százaléka kiállt. A baloldali miniszterelnök-jelölt egyik társadalmi csoportban sem vezet: a 18-29 évesek 48 százaléka Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 34 százalékuk Márki-Zayt. De az ellenzéki listavezető Budapesten sem tud az élre törni: a fővárosiak 45-42 arányban a hivatalban lévő kormányfő pártján állnak, míg a községben élők körében 72-15 ugyanez az arány. IDEA: 50 százalékon a Fidesz Az IDEA Intézet 2022. március 2. és március 11. között készített reprezentatív adatfelvétele azt mutatja, hogy az orosz agresszió nyomán kitört háború idején mindkét nagy politikai tömb elkönyvelhetett némi támogatottság-növekedést. A teljes népesség vonatkozásában a Fidesz−KDNP listája 2 (40 százalék), míg az ellenzéké 3 százalékponttal emelkedett (37 százalék). A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága jelenleg 3 százalékpont, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté pedig 2, így esélyeik halványabbá váltak a parlamentbe való bejutáshoz.