Megvalósulhat végre a Borsod megyei Edelény kastélyának régóta tervezett felújítása: Edelényi Kastélysziget Turisztikai-Kulturális Központ elnevezéssel készült el az a kiemelt projekt, amelynek segítségével az L'Huillier-Coburg kastély és környezete 2, 2 m 2008. július 14. hétfő 17:20 - Hírextra Mint fogalmazott, két éve dolgoznak a programon, amely "messze túlnyúlik az épület felújításán, vagy a városon". Ez a térség számára meghatározó fejlesztés - szögezte le Gúr Nándor. Edelény és a Bódva-völgye a világörökség részét képező aggteleki karsztvidék "előszobája". A kastély felújításával munkahelyek teremtődnek, felélénkülhet a térségben a turizmus, így kitörési pontja lehet az egyébként is hátrányos helyzetben lévő területnek - mutatott rá a képviselő. Emlékezetett arra, hogy az edelényi L'Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Az edelényi kastély felújítása - videó Tudósítók.hu | Edelény helyi értékei, hírei. Báró L'Huillier Ferenc János 1716-1730 között építette, és ezt követően több gazdája is volt.
(Forrás: " Kirándulás tippek "; "Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ") Nagyon köszönjük Józsefnek a fotókat és az alapos ismertetőt.
A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették. Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a kutatóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük. A kastély fénykora (1730–1820) Az építtető Jean-François L'Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el. Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Edelényi Kastélysziget | L'HUILLIER-COBURG KASTÉLY. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, bekövetkezett mindaz, amit az ősei a 18. században mindvégig megpróbáltak megelőzni: a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra.
A kastély talajhő-hasznosító rendszerét két önállóan működtethető hőszivattyús rendszer alkotja. A két rendszer 60-60 darab, egyenként 100 méter mélységű, duplahurkos szondával rendelkezik. A szondarendszer telepítésére kijelölt terület a kastély északi előudvara volt, mivel ezen a területen régészeti leleteket nem valószínűsítettek a szakemberek.
A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be. 2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul. Edelényi kastély felújítás kalkulátor. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált. A revitalizáció 2, 7 hektárt érintett. Ebből a holtág hossza 798 folyóméter, átlagos mélysége pedig 1 méter volt. A rendbetételt a növény- és állatvilág mentésével kezdték el, majd több mint 10 ezer köbméter iszapot termeltek ki és szállítottak el innen.
Gergely Zsolt projektvezető, az MNG műszaki igazgatóhelyettese kifejtette: az edelényi beruházás elsődleges célja nem a műemlékvédelem, a fejlesztéssel megújuló kastély ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az itt élők egyfajta kapaszkodót kapjanak a helyben maradáshoz. Edelényi kastély felújítás 2021. A szakember az elmúlt egy év eredményeit összegezve elmondta, hogy három hónapos kényszerszünetet követően, szeptemberben indulhattak újra a L'Huillier-Coburg kastély felújítási munkálatai. A megáradt Bódva ugyanis nemcsak Edelény házait, hanem a kastélyszigetet is elöntötte idén nyáron, a munkagépek számára lehetetlenné téve az épület megközelítését. Miután megteremtették az ideiglenes megközelíthetőséget, a geotermikus fűtéshez szükséges fúrásokkal, a kastélyépület födémfeltöltéseivel, az elektromos gépészeti munkákkal, a kastély északi homlokzatának kőrestaurátori és kőműves munkáival, a homlokzati nyílászárók elhelyezésével, valamint a barokk kori kerítésfal alapjainak feltárásával és újrafalazásával folytatódhattak a kastély rekonstrukciós feladatai - tudatta Gergely Zsolt.
A befejezés nem változott, meglepő csak annak lehet, aki nem ismeri a sztorit, de a rendező még ezt az utolsó lehetőséget sem ragadja meg és nem lett túl drámai. Mondjuk ki, ez a Szemekbe zárt titkok nem azoknak készült, akik rajongtak az előzőért – nem is ez volt a cél -, az alapötletet másként továbbgondoló, szórakoztató hollywoodi alkotásnak viszont simán elmegy. Hozzászólások hozzászólás
És ha már így történik, akkor legalább ennyire közhelyszerűen az esetek többségében a végkövetkeztetés az, hogy a bármennyire is jó volt a film, a könyv jobban tetszett. Sacheri és Campanela alkotásainak összehasonlításából viszont ennyire egyértelmű végkövetkeztetés nem vonható le. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a film cselekménye több lényeges ponton is eltér a regény cselekményétől, ez azonban mégsem megy a minőség rovására, továbbá az sem elhanyagolható, hogy minden változtatás a szerző hathatós közreműködésével zajlott: Campanela mellett ugyanis a film forgatókönyvének elkészítésében maga Sacheri is részt vett. A regényhez képest a filmben alkalmazott változtatások egy része talán fölösleges (mint pl. a főszereplő nevének megváltoztatása Benjamín Chapparóról Benjamín Espositóra), ellenben több olyan módosításra is sor került, amit talán a film műfaji kereteiből adódó szűkebb lehetőségek, esetleg más szempontok vezérelhettek. Az előbbiek közé sorolható bizonyos szerepeknek a karakterek közötti újra-elosztása: a Benjamín kollégája és imádottja, Irene például jóval hangsúlyosabb szerepet kap a filmben mint a regényben, sokkal aktívabban jelen van az eseményekben.
A film zárójelenete szintén lényegesen eltér a regényétől, és sokat gondolkodtam azon, hogy ezzel mi lehetett az alkotók célja. Igazából nem találtam rá jobb választ, mint azt, hogy így sokkal mozgalmasabbá lehetett tenni a végkifejletet, ami jobban passzolt a film dinamizmusához. Azon lehetne vitatkozni, hogy melyik megoldás sikerült jobban, én viszont azt érzem, hogy a könyv esetében a zárójelenet teljes mértékben illeszkedett a regény stílusához és hangulatához, míg a kissé mozgalmasabbra sikerült filmhez jobban illett az a végkifejlet, amit választottak. Főként, hogy a csattanónak szánt jelenetbe becsempésztek egy rövid, de igen hatásos mozzanatot: a gyilkos, Isidoro Gómez által Benjamínhoz intézett legutolsó egy mondat, aminek megdöbbentően nagy súlya volt nemcsak a cselekmény, hanem a történet üzenete tükrében is. Juan José Campanela filmje kiváló példája annak, hogyan kell jó regényből jó filmet készíteni, úgy, hogy az alaptörténet váza és lényege megmaradjon, ugyanakkor az alkotói szabadság ne szoruljon szigorú korlátok közé.