Figyelemfelhívásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét és az elharapódzó kiemelt beruházásokat is említi. A Mérce szúrta ki, hogy figyelemfelhívást adott ki az ombudsmani hivatal részeként működő jövő nemzedékek szószólja, Dr. Az Európai Bizottsághoz fordult a Greenpeace Ausztria is a Fertő tavi beruházás miatt - Greenpeace Magyarország. Bándi Gyula a Fertő tavat érintő szállodaberuházás kapcsán. Azt írja, bár az alapvető jogok biztosáról szóló törvény "kizárja a biztos vizsgálati lehetőségét olyan kérdésben, amelyben a határozat ellen közigazgatási per indult", a jövő nemzedékek szószólja úgy véli, "mindenképpen indokolt egy figyelemfelhívásban összegezni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében az Alaptörvényből eredő alapjogi kereteket". Felhívásában a zöldombudsman megjegyzi, hogy a hazai szabályozásban az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek a helyi településrendezési szabályok alól. Hozzáteszi azonban, hogy a környezet és természet jogszabályokkal garantált védelmi szintjét a hatóság egyedi döntése sem ronthatja le. Megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény kontextusában is hangsúlyozta már: a természeti kincsek esetén nem lehet a földhasználat jogával rendelkező személy kizárólagos saját vállalkozási érdekének tekinteni a természeti kincsekkel történő gazdálkodást.
Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával. Többször írtunk róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az első fázis, a part átalakítása lassan a végére ér, most a másodikra, az építkezésekre kéne kivitelezőt találni. November végén gyorsított eljárásban írtak ki egy tendert erre vonatkozóan, mondván, ha csak egy-két hétre is leállna a munka a Natura 2000-es területen, akkor "az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi". Ám két hét múlva vissza is vonták ezt a közbeszerzési pályázatot, és karácsonykor írtak ki egy újat. Ezt támadta meg a múlt héten a Greenpeace. Fertőrákos cölöpházait bontják Mészáros Lőrincék szállodaépítése miatt áprilisban.
Ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ráadásul a végzésből az is kiderül, hogy a beruházás összköltsége a korábban emlegetett 30 milliárd helyett jelenleg 45 milliárdnál tart. Tehát a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozata szerint a környezetvédelmi hatóságok jogköre, hogy ellenőrizze a projekt megfelelőségét a környezetvédelmi törvényeknek. Ezért janár 12-én a Fertő Tó Barátai Egyesület a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatalhoz fordult. Levelükben a közbeszerzés kiírása és a hivatalos környezetvédelmi engedélyben szereplő tételek és mennyiségek lényeges eltéréseire hivatkozva azt indítványozzák, hogy az engedélyeknek nem megfelelő építkezést állítsák meg, a közbeszerzés lefolytatását, illetve a szerződéskötést akadályozzák meg, vizsgálják felül a beruházás engedélyeinek megfelelősségét, kötelezzék az ajánlatkérőt az összes beruházási elemhez az engedélyek beszerzésére, illetve mindaddig amíg az engedélyek beszerzése és/vagy felülvizsgálata nem történik meg, a beruházást természetvédelmi érdekekre hivatkozva függesszék fel.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyéspüspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki főplébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren a nyár elején felállított Sándor István szobor mellett. A szolnoki városi tanácsosok 1832-ben védőszentjükké választották Xavéri Szent Ferencet az akkoriban dúló pestisjárvány idején, s kérték égi közbenjárását. Ma ugyancsak közbenjárását kérik a kommunista diktatúra idején vértanúhalált szenvedett szolnoki születésű szalézi szerzetesnek, hangsúlyozta Máthé György atya, hiszen – átvitt értelemben – a pestis ma is fenyeget. Szembe kell nézni és ellen kell állni azoknak az ártó eszméknek, ideológiáknak, amelyek a krisztusi jóval szemben a rossz hatalmát hirdetik. Az ünnepi alkalommal bemutatott szentmisén Beer Miklós váci püspök emlékeztetett, hogy éppen száz esztendeje tört ki az első világháború, s néhány hónappal később született az a gyermek, akit később az egyház a boldogok sorába emelt.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt hétfőn Sándor István nyugállományú rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori felderítő tisztje - közismertebb nevén Papa - ellen hivatali visszaélés, vesztegetés és hamis tanúzás miatt. A vádak alapján akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható. Sándor ügyvédje a vádemeléstől függetlenül az adatvédelmi biztoshoz fordult, hogy szüntessék meg az ellene folyó büntetőeljárás iratainak 85 évre szóló titkosítását. Sándor Istvánt kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolja a főügyészség. Bár a vádiratban szereplő bűncselekmények alapján a büntetőeljárási törvény szerint nem lenne kötelező, tekintettel az ügy bonyolultságára és kiemelt jellegére, az ügyészség a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be a vádiratot, nem pedig helyi bírósághoz - tette hozzá Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940–49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941–45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. 1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet). Sándor István lakhelye s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta). Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, cserkészotthonnak szolgáló ház, nyomda és több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal.
A hamis tanúzásra felbujtás vádpontja pedig egy adócsalási üggyel áll összefüggésben. Hamis vád gyanújával egy másik büntetőeljárás is indult Sándor István ellen a Nógrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál 2001 szeptemberében. Az ügyvéd elmondta: ezt az eljárást időközben felfüggesztették, mert az egyik tanúnak nyoma veszett. A Fővárosi Bíróság tavaly a "bombagyárosként" ismerté vált Dietmar Coldo büntetőperében hallgatta ki tanúként Sándor Istvánt, csakúgy mint "társadalmi kapcsolatát", a más eljárásban erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított Leonid Sztecurát, gúnynevén Loncsikot. Sándor István 27 évig volt rendőr. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 1971-től 1989-ig, az ORFK-n pedig 1989-től 1998-ig teljesített szolgálatot. Sándor István felesége ügyész. Korábban: 85 évig titkosak a Papa aktái
Sándor Istvánt a bíróság első fokon még felmentette. 2004. február. 02. 14:17 Első fokon felmentették Sándor Istvánt A "Papa"-ként is emlegetett nyugállományú rendőr alezredest többek között vesztegetéssel vádolta az ügyészség.
Ennek ellentmond, hogy a gyanú szerint Cinóbert azért lőtték fejbe, mert vitája volt az olajos céggel. A vádlott szerint mindenki jól járt, aki az Energollal üzletelt A harmadrendű vádlott megjegyezte, hogy Boros Tamás keveset tudott az Energol Rt-ről, róla pedig "soha semmi konkrétumot nem mondott", nem említette, hogy vele személy szerint konfliktusa lett volna – tette hozzá. Elmondta azt is, nem is ismerte Borost, de úgy gondolja, ha lett volna anyagi vita közte és az Energol között, biztos benne, hogy a Radnai által említett ötvenmilliós üzleti konflikust rendezni tudták volna. Ezt bizonygatva leszögezte, volt cége sokkal nagyobb összegekkel üzletelt és mégis mindenki "él és virul" azok közül, akik üzleti kapcsolatba kerültek az Energollal. Portik szavaira reagálva Csicsák Zoltán a fejét csóválta, mire az olajos számon kérte volna az ügyészt, de a bíró rendre utasította a vádlottat. Likvidálni akarták Papát is? Az olajmaffiózó a tárgyaláson keresetlen szavakkal illette a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét, Kiss Ernő dandártábornok ot, akiről szerinte köztudott volt, hogy "ötezer forintért bármit elintéz".
A történtek sokáig nem derülnek még ki, az ügy részleteit ugyanis 85 évre államtitoknak minősítették.