Céline Nony azt írja, 1956-os versengése Latinyinával – a talajtornában elért holtversenyünk az első helyen – rendkívül nagy érdeklődésre tartott számot, különösen a budapesti forradalom tükrében. "Felemás korláton és különösen a gerendán úgy festett, minden mozdulatának lelke van " – olvashatóak a Keleti Ágnes magasztaló sorok a L'Équipe-ben. Arról, hogy Keleti Ágnes számára a torna mennyire egyet jelen az élettel, beszédesek a fia, Bíró Rafael L'Equipe-nek mondott szavai, aki felidézte, édesanyja évtizedeken át azt mondta, semmi sincs az életében, amire büszkébb lenne a tíz olimpiai érménél. "Azt hiszem, néhány fontos dolgot talán elfelejtett ilyenkor számításba venni" – jegyezte meg némi humorral Bíró.
A könyvben őszintén beszél házasságairól, sikereiről, kudarcairól és a szülei iránt érzett mérhetetlen szeretetéről. Beszél sportszeretetéről, a munkájában jelen lévő nehézségeiről, tulajdonképpen arról, hogyan telt élete 80 éve. Szeretem az életrajzokat, az önéletrajzokat, nagyon örülök, hogy megláttam valahol ezt a könyvet és szerencsémre még a könyvtárban is megtaláltam. Keleti Ágnes mindamellett, hogy a világ legidősebb olimpiai bajnoka, ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász, 46-szoros magyar bajnok, egy életerős, vidám hölgy, aki példát mutat életszeretetével és vidámságával. Nagyon jó volt olvasni ezt a szeretettel teli visszaemlékezést, mely egy igencsak nehéz életútról szólt, nagyon érdekes volt olvasni arról, hogyan nyerte meg az olimpiai érmeit, hogyan éltek akkoriban, milyen volt az akkori Magyarország, miként élték át az 56-os forradalmat és azt, hová vezetett az életútja, hogyan élt egy olimpiai bajnok egészen a 90-es évek végéig. Keleti Ágnes az 1983-as budapesti tornász világbajnokságra térhetett vissza először Magyarországra, a 2000-es évek kezdetétől ismét Magyarországon él.
"Amikor a hetvenhetedik születésnapomon nagyon egyedül éreztem magam és semmi olyan érdemesnek vagy érdekesnek mondható feladatot nem láttam, amiért érdemes lenne élni, elhatároztam, hogy az évek folyamán papírra vetett firkálásaimból megpróbálok egy "memoár"-t összeállítani. Igyekeztem őszintén írni a történésekről, bár lehet, hogy az évek múlásával az emlékek és az események megszépültek, vagy eltorzultak, talán feledésbe merültek - de ami lényeges volt, az megmaradt. " Pár év múlva kész is volt a könyv és így olvashattam én is Keleti Ágnes ötszörös olimpiai magyar bajnok fantasztikus életét, aki 2021. január 9-én volt 100 éves. Láttam vele interjúkat és 100 évesen is tele van életszeretettel és energiával, meg tudja csinálni a spárgát, őrületes egyéniség. Életét három részre bontja, az első élete 1944-ig tartott. Jómódú polgári zsidó családban született és az antiszemitizmus végigkísérte egész életét. Édesapja élete az auschwitzi gázkamrákban ért véget, édesanyja az ötvenes évek végétől Sidneyben élt.
Ma ünnepli 101. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai és egyszeres világbajnok tornász, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka és érmese. A legenda a elmondta: izgatottan várja a születésnapi köszöntését, amelynek alkalmából még különleges vendégek is meglátogatják. "Sajnos ősszel volt egy fránya balesetem, elestem, még abból lábadozom, de jól vagyok" – mondta minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, aki jó étvággyal és humorral lépett az új esztendőbe. "Az ő korában már elengedhetetlen a 24 órás felügyelet. Egy nővér és egy házvezetőnő vigyáz rá, rendszeresen jár hozzá gyógytornász és orvos is. A baleset miatt ágyba kényszerült, most azonban már a fotelében is sokat ücsörög. Mivel imád utazni, leggyakrabban utazási videókat és műsorokat néz, persze az imádott torna mellett. Sokat hallgat zenét, szinte mindig szól valamilyen muzsika a lakásban" – mesélte Keleti Ágnes közeli barátja és szóvivője, Róth Tamás, aki azt is elárulta: az olimpiai, háromszoros világ és kétszeres Európa-bajnok úszó, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának tagja, Gyurta Dániel, illetve az olimpiai bajnok öttusázó, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, Fábián László személyesen is felköszönti a tornásznőt.
2021. 05. 15. 20:35 Az ötszörös olimpiai aranyérmes – mellettük három ezüst-, és két bronzérmet is nyert a játékokon – magyar tornász karrierjét felidéző beszélgetés mellett a sportágra gyakorolt hatásáról is elmélkedett a lap szerzője, Céline Nony. A francia sportlap magazinja több oldalas interjút közölt az idén 100. életévét betöltött, máig aktív életet élő legendával. "Keleti Ágnes hősies élete – találkozó a 100 éves magyar tornásszal, a világ legidősebb olimpiai bajnokával" – hirdeti a magazin címlapja. "Nehéz egyértelműen meghatározni, mekkora hatással volt sportágára a magyar bajnoknő, ennek oka, hogy sikerei közül jó néhányat elfelejtett a világ – még a legidősebbek is. De elég megnéznünk a statisztikáit, hogy felmérjük, micsoda tehetség volt. " olvasható többek között a tekintélyes francia sportlapban. A szerző "A büszke vagyok arra, hogy még élek" című interjút felvezetve kiemeli, a tornászvilágban csupán két nő akad, akiknek Keletiénél is bővebb az olimpiai éremkollekciója: a szovjet Larisza Latinyina (tizennyolc érem, közte kilenc arany), illetve a csehszlovák Vera Cáslavská (tizenegy érem, hét arany).
Úgy vélik, hogy a petícióban megjelölt változások szükségesek ahhoz, hogy valódi változás álljon be a magyar oktatás helyzetében. Az ADOM szerint vissza-vissza térő probléma, hogy az iskolák felszereltsége nem megfelelő. Az állítják, hogy. a tanulókat rossz állapotú illemhelyek és nem igazán korszerű körülmények fogadják. Véleményük szerint az emelt szintű érettségire való felkészülést alapjaiban nehezíti meg az iskolák többségében kialakult állapot. Nem csak a tanulás, de maga a tanítás elnehezül az oktatás során, áll a petícióban. Az ADOM diákmozgalom petíciója kiemeli, hogy fontos lenne egy önálló oktatási tárca létrehozása. Úgy fogalmaznak: "szeretnénk, ha a köznevelésért, a szakképzésért, felsőoktatásért és felnőttképzésért külön minisztérium feleljen! Az oktatás minőségének javítása önmagában olyan jelentős feladat, hogy nem érdemes az egészségügy, a társadalmi felzárkózás, a szociális, a család- és ifjúságügy, a kultúra és a sport irányításáért felelős miniszter kezébe adni. " (Kiemelt képünk illusztráció:Nyíregyháza, 2020. június 2.
Az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek az oktatás reformjáért. Követeléseiket 12 pontban foglalták össze. A diákok többek közt a pedagógusok bérének emelését, az Oktatási Minisztérium létrehozását, szabad tankönyvválasztást, reggel 9 órai iskolakezdést, valamint az oktatás színvonalának emelését kérték. A petíció az alábbi oldalon érhető el, az egyes pontokra kattintva részletesen is elolvasható, hogy mit szeretnének a kezdeményezők. A diákok célja az, hogy a javaslatokat a politikusok is magukévá tegyék és a jövőre esedékes országgyűlési választásokon induló jelöltek közös minimumként fogadják el AZOKAT. Az ADOM a harmadik hullám alatt azért folytatott kampányt, hogy idén elmaradjanak a szóbeli érettségik, mivel szerintük az előző tanévben a diákok nem tudtak kellően felkészülni a vizsgákra a járvány miatt. Május elején pedig a jelenléti oktatás kötelezővé tétele ellen indítottak petíciót, amelyet több mint 130 ezren írtak alá.
Ha egyetértesz az alábbi petícióval, írd alá Te is! Már 8535 fő írta alá! A kormány tegye lehetővé az online oktatásra való átállást! Az ADOM Diákmozgalom úgy gondolja, hogy a rohamosan növekvő napi megbetegedéseket a leghatékonyabban a személyes kontaktusok visszaszorításával lehet csökkenteni. Ezért mi azt javasoljuk, hogy ahol szükséges, térjenek át digitális vagy hibrid oktatásra. Ha az igazgató a tanári karral együtt úgy ítéli meg, hogy a magas fertőzésveszély miatt biztonságosabb átállni digitális oktatásra, akkor legyen lehetőségük meghozni ezt a döntést helyi szinten. Amennyiben egy iskola úgy határoz, hogy maradna a jelenléti oktatásnál, kérjük az alábbi intézkedések bevezetését: Ha valaki egy osztályból Covid pozitív lesz, az egész osztály álljon át digitális vagy hibrid oktatásra. Miután mindenki meggyógyult, vissza lehet vezetni a jelenléti tanítást. A folyosókon tegyék kötelezővé a maszkhasználatot, a tanteremben meg állandó ülésrend legyen maszkhordási kötelezettség nélkül, a lehető legnagyobb távolságtartással.
2022. 08. 13:11 Egymást érik a tüntetések jövő héten: a sztrájk napján több száz diák is akciózik majd Egyre több tüntetést, szolidaritási akciót és tiltakozó megmozdulást jelentenek be pedagógusok, diákok és szülők a következő napokra. A szakszervezetek március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot terveznek az iskolákban. Mutatjuk, kik és hogyan állnak még ki mellettük. 2022. január. 29. 10:42 Üzennek a diákok is: "Nem megyünk be az első két órára január 31-én! " Facebook-eseményt hozott létre az ADOM Diákmozgalom a hétfői tanársztrájk idejére - eddig több százan csatlakoztak. Érettségi-felvételi 2022. 17. 14:24 Kíváncsi a diákszervezet: "Szerintetek jó ötlet lenne, ha újra eltörölnék a szóbeli érettségiket? " Az idén érettségizőket és felvételizőket kérdezte meg az ADOM Diákmozgalom Facebookon, kaptak hideget-meleget. Campus life 2021. december. 09. 16:11 Most ti is adhattok valamit: hátrányos helyzetű gyereknek gyűjtenek a diákok Az ADOM Diákmozgalom 2021. december 11. és 17. között hátrányos helyzetű gyereknek gyűjt játékokat, ruhákat, könyveket.
Vezessék vissza a lázmérőzést. Népszerűsítsék az oltás felvételét! Az oltás védelmet nyújt a súlyos megbetegedés ellen, illetve akiket beoltottak, megbetegedés esetén nem haltak bele a vírusba. Ha bármelyik diák rosszul érzi magát, legyen megengedett a hiányzása. Egy világjárvány közepén érdemes lenne lazítani a hiányzás szabályain. Javasoljuk, hogy a betegség miatti hiányzás legyen automatikusan igazolt hiányzás, ha a szülő is megerősíti gyermeke rosszullétét. Mi úgy gondoljuk, hogy a szülő is meg tudja állapítani ha beteg a gyermeke, az igazolások miatt ne érje plusz terhelés a háziorvosokat" - olvashatjuk a petícióban. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Diákok a felzárkóztató órán a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tantermében 2020. június 2-án. Mostantól a pedagógusok lehetőséget kaptak, hogy felzárkóztató órákon tanítsák az iskolában azokat a diákokat, akik a digitális oktatás ideje alatt ennek szükségét étó: MTI/Balázs Attila)