Avar kori leletek a szolnoki Damjanich János Múzeumban. Forrás: Wikipedia Az ELTE Régészettudományi Intézet és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai kutatásukhoz az avar kori elithez tartozó személyek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel. Az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE Régészettudományi Intézet és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archaeogenetikai Laboratórium munkatársai e csoport eredetét és családi kapcsolatrendszerét térképezték fel archaeogenetikai módszerrel, hogy a népvándorlás kori migráció és eltérő hátterű csoportok együttélését mélyebben megértsék. A kutatás a "Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5–7. században: változó társadalmak és identitások" elnevezésű pályázat keretében valósult meg, Vida Tivadar egyetemi tanár, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatójának vezetésével.
Tóth Zsolt, a feltárás vezetője arról beszélt, hogy ugyan nyilvántartották ezt a lelőhelyet, de másra, más korszak leleteire számítottak, így hatalmas meglepetés volt, amit találtak. A feltárás folytatható, hiszen a lelőhely túlnyúlik a beruházási területen, de még tisztázásra vár, mennyire. Kiemelte, többszörösen szerencsések voltak, például azért is, mert minimális mértékben rabolták ki későbbi korokban a temetőt. Ennek köszönhetően sok nemesfém tárgyat találtak, amelyek tárgyi és tudományos szempontból is értékesek. Fontos körülmény, hogy nemcsak sírokat találtak, hanem a szertartásokra utaló nyomokat is. Ahogy körvonalazódott az is, hogy honnan érkeztek és kik voltak ezek az emberek. Folytatják a munkát, mondta, annál is inkább, mivel nyilvánvalóan egy település is tartozott a temetőhöz, így további szenzációk várhatók. Tóth Zsolt szerint a késő római kortól a honfoglalásig tartó korszak történetéhez is felbecsülhetetlenül fontos információkat ad a lelőhely. Galina Zsolt régész kijelentette: életük lelőhelye volt az avar kori temető, ahol "aranyban gázoltak".
Gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos az autópálya új szakaszának építése során 2021. augusztusa és 2022. januárja között feltárt az avar kori temető. A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző - háromhektáros területet érintő - közösen végzett feltárások során bukkantak rá Baranya egyik leggazdagabb népvándorlás kori gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőjére, ami a hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A feltárt 44 sírban talált érmek alapján arra következtetnek a régészek, hogy a temetőt a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használhatták. A hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A tudományos jelentőségét pedig az adja, hogy általa az avar hódítás ideje pontosan meghatározható, annak lefolyása rekonstruálható, valamint az, hogy meddig használták. Miután a sírok majdnem teljes épségükben megmaradtak, nem bolygatták meg azokat, nem rabolták ki őket, jól rekonstruálhatóak a temetkezési szokások, valamint az, hogy mit viseltek abban a korban a férfiak és a nők.
'onogur-bolgár' törzsszövetség, v. a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazd. -i és mûveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott. Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, h. a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története). Mind az egykorú írásos források, mind az embertani vizsgálatok, mind pedig a régészet eredményei egyértelműen azt vallják, hogy az avarok nem tűntek el Nagy Károly hadjáratai után, hanem nagy és népes tömbökben megérték a magyar honfoglalást, s összeolvadtak a honfoglalókkal. Egyedül az un. késő-avar korból 35-40 000 hiteles sírleletünk van. (László Gy. : A "kettős honfoglalás"; ugyanott a vonatkozó irodalom is megtalálható. ) Lipták Pál vizsgálatai szerint a kora Árpád-kori magyarság embertani képlete lényegében azonos jegyeket mutat a késő avar kori temetõk koponyáival.
A késő-avarkori településeknek több száz (sőt néha több ezer) síros temetőik vannak, ami arra utal, h. ők már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetői, melyek főleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy ők feltehetőleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A két leletcsoport tehát mozaikosan, egymást mintegy kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. Vagyis nyoma sincs egyfajta hódítás eredményeként bekövetkező pusztításnak, v. rátemetkezésnek. A csontleletek alapján folytatott embertani vizsgálatok szerint ugyanis az Árpád-kori magyar lakosság döntő többsége nem leszármazottja Árpád magyarjainak. Ennek esetleg az lehet a magyarázata, h. az Árpád-féle magyarok egy katonáskodó, elkülönült réteget alkottak, míg az első honfoglalók adták a lakosság többségét alkotó földművelő, gazdálkodó réteget. Mindezek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében két karakteres nép volt jelen a IX. század végén.. Az avar korban már előbukkannak magyar falu-, patak- és dűlőnevek, ebből arra következtetnek, h. a medence belsejében majdnem tisztán magyar telepek, a peremeken, főként a Kárpátokban szláv települések lehettek.
Adatok: Név: HENIX Kereskedelmi Reklám Marketing Korlátolt Felelősségű Társaság Szakterület: belgyógyászat > allergológia és klinikai immunológia Elérhetőségek: 1138 Budapest, XIII. Madarász V. 20-22
Az immunrendszer működése függ a genetikai örökségtől, az életkortól, az környezeti terheléstől és nem utolsó sorban a lelki harmóniától is. A gyermekek immunrendszere 8 éves korra éri el a felnőtt normál szintet, kinek-kinek az öröklött alaptól függően. Azok a gyerekek, akik nem szeretnek közösségbe járni, gyakrabban betegszenek meg ugyanazon körülmények között, mint azok, akik élvezik a közösség adta lehetőségeket. Dr.Nika Erzsébet Csecsemő - gyermekgyógyász Dunakeszi - Orvosok.hu - Gyermektüdőgyógyász, Allergológus. A környezeti terhelés miatt / ionizáló sugárzás, káros anyagok az ételeinkben, ivó vizeinkben, stressz/ a régebben felnőtt vagy időskorra tevődő betegségek jó része korábbi életkorban már felüti a fejét, gyakran halmozott, akár járványszerű megbetegedéseket kiváltva. Ha kezünkben van a tudás, tudunk élni vele. Az immunrendszerünk erősítésére már több ezer éves "praktikák" állnak rendelkezésünkre, ha élünk vele, egészségesek maradhatunk.
Most elmondjuk Önnek, amit nem mond el sem orvosa, sem gyógyszerésze. A történet régen kezdõdött, amikor az ember még majdnem majom volt. Aki valamit is hallott már arról, hogyan mászott le a majom a biztonságos fáról a számára életveszélyes szavanna közepébe, az nyugodtan felejtse el. Meg kell jegyezni, hogy egyes zsírok alapvetõen fontosak az egészség számára és a zsír elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlõdéséhez. Dr nika erzsébet troy. A figyelem elsõsorban az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak potenciális elõnyeire és veszélyeire irányult. Többszörösen telítetlen zsírsavak vannak a sáfrány-, a napraforgó-, kukorica-, gyapotmag-olajban és a halhúsban, míg egyszeresen telítetlen zsírsavak elsõsorban az olíva-, repce-, és mogyoróolajban, … Tovább
Írd meg, hogy javíthassunk rajta! Kapcsolat – Pá pollen. A külső személy által írt értékelések kb. 48 óra után jelenhetnek meg az oldalon, mivel ellenőrzésen esnek át kollégáink által, az oldal Felhasználási feltételeinek megfelelően: Felhasználási feltételek Rendelő Személyzet (recepció, nővér, asszisztens) hozzáállása Mi volt a legkellemesebb tapasztalatod? Mi volt a legkellemetlenebb tapasztalatod? Értékelés elküldése Megjelenítendő név Nevem maradjon rejtve (Anonym)