2019 október 03 Tekintettel arra, hogy a közvetített szolgáltatással az iparűzési adó alapja csökkenthető, így jelentős adómegtakarítás érhető el, ezért fontosnak tartjuk a tartalmi, számlázási és nyilvántartási követelmények tisztázását. Az adózók jelenetős részének problémát okoz a közvetített szolgáltatás fogalmának pontos értelmezése, ezért első lépésként fontos ennek ismertetése. Közvetített szolgáltatás esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: a szolgáltatást változatlan formában kell továbbértékesíteni, a közvetítés, továbbértékesítés lehetőségét a partnerrel kötött szerződésből meg kell tudni állapítani, a kiállított számlából ki kell derülnie a közvetítés tényének. A megrendelővel kötött szerződést minden esetben írásba kell foglalni, a kiállított számlán pedig a közvetített és saját szolgáltatást (ha van) elkülönítetten szükséges kimutatni. A számlán kötelezően fel kell tüntetni "A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjegyzést. Az általános forgalmi adó szempontjából a közvetített szolgáltatás számos kérdést vet fel, ugyanis az Áfa törvény, mint fogalmat nem definiálja (a számviteli törvénnyel ellentétben).
Remek példa erre a bérlők felé kiszámlázott energia mérőóra leolvasás alapján, amelyhez az energia értékesítést nem kell felvenni a tevékenységi körhöz, és a közvetítés gyakorisága is a bérlővel kötött szerződés szerint tudok egyet érteni azzal a mondatoddal, hogy" a közvetített szolgáltatásnál a szolgáltatásközvetítés egyetlen polgájogí szolgáltatást valósít meg.... " De nem állítom, hogy nincsen igazad, ha erre egy jogszabályi háttérrel hivatkoznál, én is szívesen tanulmányoznám, mert érint a dolog. Köszi: Éva Szerző: stamasi » vas. 19, 2007 5:04 pm Szia Éva! A tevékenységgel kapcsolatban, a "hagyományos" közvetített szolgáltatásnál (közüzemi díjak) a költségtérítés egy adott tevékenység következménye, tehát nyilván nem kell felvenni a tevékenységi körbe az energia szolgáltatását. Másik fajta közvetített szolgáltatások lehetnek azon alvállalkozói teljesítmények, amelyek tárgya szolgáltatás. Itt azt kell figyelembe venni, hogy: a megrendelő a vállalkozóval, a vállalkozó az alvállalkozóval szerződik, az alvállalkozó a vállalkozónak szolgáltatás jellegű tevékenységet végez, a vállalkozó az alvállalkozó által számlázott szolgáltatást változatlan formában, esetlegesen saját teljesítményével együtt számlázza tovább a megrendelőnek.
Ekkor persze már nem a klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélünk" – tette hozzá. Kinek a nevében, kinek a javára? A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést is köt a saját nevében. "Éppen ennek mentén lehet elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától, hiszen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is más szolgáltatását árulja. A lényegi különbség kettejük között az, hogy az ügynök más nevében más javára jár el, a szolgáltatás közvetítője pedig a saját nevében más javára" – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Az ügynök szerződéskötési célból értékesítési szándékkal hozza össze a feleket, majd az egyikükkel megkötött különmegállapodás alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül.
A helyi adóról szóló törvény közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírása megköveteli az írásos formát a szerződéstől, így a helyi iparűzési adó alapjából csak az a közvetített szolgáltatás lesz levonható, amelynél a vállalkozás a megrendelővel kötött írásos szerződésben rögzítette a közvetítés lehetőségét. A közvetítés tényének a számlán történő szerepeltetése kapcsán csak az olyan megoldások felelnek meg, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik a számlán a változatlan formában továbbértékesített szolgáltatást. Ha a beérkező szolgáltatás sem egyéb szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak nem minősül, akkor igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. 2. döntés: Megbízási vagy vállalkozási jogviszony A helyi iparűzési adó alapját a közvetített szolgáltatások mellett az alvállalkozói teljesítések értéke is csökkenti. Az alvállalkozói pozíció és ehhez kapcsolódóan az alvállalkozói teljesítés csak vállalkozási jogviszonyban értelmezhető, a törvény nem ismeri az "almegbízói" teljesítést.
A helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amely bizonyos tételekkel, így a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető. Nem árt azonban vigyázni, ugyanis, ha nem felel meg az ilyen címen levont összeg a közvetített szolgáltatások értéke törvényi fogalmának, az önkormányzati adóhatóság adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg. A közvetített szolgáltatások értékének definíciója A közvetített szolgáltatást több törvény is definiálja, így az általános forgalmi adóról szóló törvényben, valamint a számviteli törvényben is megtaláljuk a fogalmat. Mindazonáltal a helyi iparűzési adó szempontjából a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény saját, sui generis, kategóriát állít fel. E szerint a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.
A vállalkozások gyakran számlázzák tovább a magánszemélyek részére a magáncélú használat értékét annak érdekében, hogy csökkentsék a fizetendő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást. Ugyanis a jövedelem megállapításánál a felmerült telefonköltséget csökkenteni lehet a más személynek kiszámlázott telefonköltségekkel, hiszen a jövedelmet a saját célú telefonhasználat költsége alapján kell meghatározni. Az 1. és 2. példa azt szemlélteti, hogy a telefon magáncélú használatának kiszámlázása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Áfa tv. szerinti közvetített szolgáltatás valósul meg. 1. példa – Telefon magáncélú használatának kiszámlázása A továbbszámlázásnak különböző lehetőségei és módszerei vannak.
5. Felhívjuk a regisztrálók figyelmét, hogy a rendezvényekről kép- és hangfelvétel, illetve fénykép készülhet. Ezeket a hang és képanyagokat nyomtatott és online anyagainkban, illetve a konferenciáról szóló tudósításban felhasználhatjuk. Lemondási feltételek: Lemondást csak írásban fogadunk el, legkésőbb a rendezvény előtt egy héttel. Határidőn belüli lemondás esetén a már esetlegesen átutalt részvételi díjat 100%-ban visszatérítjük. A lemondási határidőt követően beérkezett regisztrációkat a rendezvény közelsége miatt visszamondani nem lehet. Amennyiben a résztvevő nem jelenik meg a rendezvényen, a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, illetve a részvételi díjra vonatkozó követelésünk érvényesítésétől eltekinteni. A résztvevő személyének módosítására határidő nélkül van lehetőség! Lemondást csak írásban fogadunk el a következő elérhetőségen:
Hogyan jelöljék ezt a nyilatkozatban? Ebben az estben az anya írja be a négy gyermeket, megjegyezve, hogy melyik közös, illetve magzat, illetve általa nevelt, a nyilatkozat 5. pontját pedig a következőképpen töltse ki: 5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy … január …. hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a 2 f ő nevelt gyermek után kívánom igénybe venni, az 1 f ő közös és 1 f ő születend ő gyermek után a) nulla forint összegben kívánom igénybe venni. Az apa szintén írja be a négy gyermeket, a nevük mellett jegyezze meg, melyik közös, illetve magzat, illetve a házastársa által nevelt, a nyilatkozat 5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy … január…. Letölthető Visszadó-nyilatkozat- HR Portál. hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt – a házastársam csatolt nyilatkozatának figyelembe vételével – 1 f ő közös és 1 f ő születend ő gyermek után a) 412 500 forint összegben kívánom igénybe venni. Ilyen esetben mindkét nyilatkozatot adják át mindkét munkáltatónak. A családok összetételének sokfélesége szinte minden esetben fejtörést igényel a legésszerűbb, de jogszerű egyedi megoldás kiválasztására.
A "Visszadó-nyilatkozat" az adó-visszatérítés 2022. február 15-i kiutalásához szükséges. Kitöltési határidő: 2021. december 31. Az úgynevezett Visszado-nyilatkozatot csak azoknak kell a megadott határidőig kitölteni és elküldeni, akik a családi kedvezményre jogosultak, de a családi pótlékot nem ők kapják kézhez. A nyilatkozatot a "VISSZADO" nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni. Innen letölthető. Az adóhivatal 2022. Visszaadó nyilatkozat online sa prevodom. február 15-ig automatikusan visszautalja a pénzt azoknak a szülőknek, akiknek jövedelméből évközben a munkáltató, kifizető levonja a személyi jövedelemadót (szja), az ekhót. Azoknak az érintetteknek nincs teendőjük, akiknek a családipótlék-folyósítási adatokból az adóhivatal ismeri a belföldi bankszámlaszámukat, a postai címüket. A nyilatkozatot elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani, ebben az esetben a nyilatkozatot a NAV előre kitölti a meglévő adatokkal, az néhány perc alatt otthonról, kényelmesen átnézhető és kiegészíthető, majd online beküldhető.
Aki nem boldogul, tegye fel a kérdését az Adózónának, segítünk. OLVASSA EL korábbi cikkeinket a témában: Itt az új családi kedvezmény kalkulátor! Mi marad a borítékban? Figyelem! Varga Mihály: 2 millió szülőt érint az szja-visszatérítés - Adó Online. Bírsággal járhat a téves családikedvezmény-nyilatkozat Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mint mondta: nemcsak a munkabérből származó jövedelem adója jár vissza, hanem például a vállalkozói kivétet, a gyedet, az őstermelői és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adó is. Az ekhósok (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) az adóból szja-nak minősülő 9, 5 százalékos részt, a katások (kisadózó vállalkozások tételes adója) pedig a befizetett adó negyedét kapják kézhez, a főállású katások például évi 150 ezer forinttal számolhatnak – részletezte az államtitkár.
Ez azt jelenti, hogy a két félnél az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) számának, illetve a kedvezmény mértékének különbözősége esetén nincs akadálya a közös nyilatkozatot olyan, (akár "saját készítésű") formában megadni, amely az idézett rendelkezés szerinti adatokon túlmenően egyértelműen tartalmazza azt is, hogy melyikük mely közös/nem közös/nevelt eltartott (kedvezményezett eltartott) után jogosult a kedvezményre, és abból mennyit, milyen megosztásban vesz közösen igénybe. Ettől függetlenül ez egyébként a NAV-nyomtatvány értelemszerű kitöltésével is megoldható. Például: Egy házaspár az anya egy korábbi kapcsolatából származó (házasságban közösnek számító) és két nevelt gyermekét neveli a saját háztartásában. Visszadó nyilatkozat online. Az anya várandós, valamint ő jogosult a nevelt gyermekek után a családi pótlékra, így ő négy, az apa két kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre. Az anya fizetése nem elég a 4x206 250 forint levonására, illetve a járulékkedvezmény kihasználására, ezért úgy döntenek, hogy a közös és a születendő gyermek után járó, közösen igénybe vehető 2x206 250 forintot az apa érvényesíti.