Dehir - Fekete sereg: súlyosbított ítélet született Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Komoly kártérítéseket fizet az állam minden évben az alaptalan fogva tartások elszenvedőinek. Szántai Attilának a bíróság százmilliós kártérítést ítélt meg, amiért hat évet és kilenc hónapot töltött fegyházban, ugyanis családját védelmezve, szembeszállt a fekete sereg elnevezésű magyarországi maffiával. A magyar gárdisták átlagosan százezres bánatpénzt kaptak. Fekete sereg: felmentést, enyhítést, új eljárást kértek a védők | Híradó. A költségvetés bánja a bánatpénzt Az utóbbi időben átlagosan 275 millió forintot fizet ki az állam évente a tévesen elítélt, illetve alaptalanul fogva tartott személyek kártalanítására – derült ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) összesítéséből. A Magyar Nemzet kérésére a tárca az elmúlt öt esztendő adatait osztotta meg a konzervatív napilappal. Ezek szerint 2010-ben (205 millió forint), a legtöbbet pedig 2012-ben és 2013-ban (324 és 320 millió forint) kellett "bánatpénzek" kifizetésére fordítani a költségvetésből. Hogy, lehet valakit alaptalanul fogva tartani? Az IM közlése szerint ezen összegek a jogszerűen elrendelt, de utóbb alaptalanná vált fogva tartásokkal (előzetes letartóztatás, házi őrizet, ideiglenes kényszergyógykezelés, illetve egyes esetekben a szabadságvesztés büntetés) okozott érdeksérelem miatti kárpótlásra mentek el.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A törvényszék azt írta, hogy a vádlott S. L. ORIGO CÍMKÉK - fekete sereg. G. szervezte meg a mátészalkai férfire támadó csapatot, de az nem volt bizonyítható, hogy ő lőtt rá a vállalkozóra. Így a bíróság nem látta indokoltnak hosszabb büntetést. A férfi a lövöldözés után egy ázsiai országba menekült, ahonnan csak 2014-ben jött haza. A "fekete sereg" vezetőjét, Magyar Róbertet a bíróság 2012 márciusában tényleges életfogytiglanra ítélte, több társának pedig tíz évnél tovább kell börtönben maradnia.
Az ügyész még az első tárgyalási napon országos kiterjedésű, hierarchikusan felépülő csoportként írta le a "fekete sereget", amelynek tagjai általában csak becenéven ismerték egymást. Volt a csoportnak Pufi, Jézus, Medve, Jackson nevű tagja, és legtöbbször csak az őket közvetlenül irányítókat ismerték. Az ügyész szerint a vezető, Magyar Róbert a vele kapcsolatban álló vidéki bűnözői csoportok értesítésével csaknem ezer embert tudott volna mozgósítani. Magyar Róberték elfogása után a rendőrség azt állította, hogy a rendőrök szemmel tartották a csoportot, 2003 őszén például hónapokon át rendszeresen kihallgatták a tagjait. A vádirat szerint Magyar és társai 2004. június 23-án egy XV. kerületi diszkóban gyülekeztek, a szervezet mintegy 150-200 tagja jelent meg ott. A helyszínen egy rivális csoport több tagja is feltűnt. A vád szerint Magyar felszólította az épületben tartózkodókat a harcra, és az eset lövöldözésbe torkollt. Összetűzés Ragyás Tónival Magyart vádolják azzal is, hogy köze van a "Ragyás Tóni" becenevű H. Antal 2003. Rohadj a börtönben életed végéig!. augusztusi megöléséhez.
A Kúrián felszólaló védők szerint a bizonyítékok hiányosak, a korábbi ítéletek jogszabályellenesek, megalapozatlanok, sértik az indoklási kötelezettséget. Volt olyan indítvány is, amely azon alapult, hogy a bíróság elfogultan járt el, illetve átlépte hatáskörét. Az ügyvédek szerint a bűnszervezet megállapítása bizonytalan feltételezéseken alapult, vitatott, hogy kik tartoztak bele, és kik azok, akik véletlenül voltak jelen egy-egy bűncselekmény helyszínén. Továbbá a vádlottak esetenként az életüket fenyegető veszély elhárítása céljával cselekedtek, ami még egy büntetett előéletű embernek sem róható fel - érveltek. Volt, aki szerint védence kisstílű bűnöző, a bíróság mégis nehézfiúkkal vette egy kalap alá, és ezért szabhatott ki rá a megérdemeltnél súlyosabb büntetést. Az ügyész a védői indítványok elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy egy tartozás megfizetésével kapcsolatos nézeteltérés nyomán két bűnözői csoport között kibontakozó összecsapás, amelynek során több lövés is eldördült, nem nevezhető jogos védelmi helyzetnek.
A több órás indoklás a délután folyamán várható. A 6-8 évvel ezelőtti cselekmények között van minősített emberölés, zsarolás, lőfegyverrel való visszaélés és garázdaság. A bűnszervezetben elkövetett emberölési kísérlet és más - a többi között zsarolás, csalás, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés - bűncselekmények miatt indult ügyben a Vaskuti András vezette, ötös tanács 2007 márciusa óta tárgyal. A per nagyságát jól példázza, hogy már a vád benyújtásakor 15 ezer oldalnyi iratanyaga volt, azóta több mint 100 tárgyalási napon tárgyalták. A vád szerinti bűnszervezet - amelyben az ügyész szerint a 30 vádlottból 18 vett részt - prostitúcióval, szórakozóhelyek megvédésével és tartozások behajtásával foglalkozott. © MTI
Balla Lajos elmondta: Magyar Róbert volt a bűnszervezet vezetője, aki többek között prostitúcióból, csempészetből tartotta fenn bandáját és igazi maffiózó volt. - A helyi "nagyfőnökök" is felajánlottak üzleteket Magyar Róbertnek abból a célból, hogy az ő szemszögében előnyösebb pozícióba kerüljenek ebben az apparátusban – hangsúlyozta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke. Balla Lajos az ítélethirdetésben kitért arra is, hogy a banda bűnszervezetként működött. Ha kellett, az ország bármelyik pontján tudott embereket mozgósítani Magyar Róbert kérésére. E bűncselekmények nem csupán egy helyi kisközösség biztonságát veszélyeztették, hanem az egész ország közbiztonságára voltak negatív hatással – jelentette ki a tanácselnök. A súlyosbított ítélet szerint Magyar Róbert, ha elfogják, egész életét fegyházban tölti, a Ragyás Tóniként ismert H. Antal gyilkosának büntetését 15-ről 18 évre növelték, és a 2004-es mátészalkai támadás elkövetői is több évet töltenek majd fegyházban. Az ítélet jogerős.
Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.
– alapozza meg, mely keresőtevékenységből származó jövedelemből a külön jogszabályban meghatározott mértékű nyugdíjjárulék, 2020. július 1-től társadalombiztosítási járulék levonásra került. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ( régi Tbj. Szolgálati nyugdij változások kora. ), illetve az ezen törvényt 2020. július 1-től felváltó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( új Tbj. ) viszont lehetőséget biztosít nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő szerzésére azok részére is, akik nem végeznek semmilyen keresőtevékenységet, illetve nem állnak semmilyen biztosításra kötelező jogviszonyban, vagy a biztosítási jogviszonyuk egyéb oknál fogva szünetel. Ezek a személyek úgynevezett megállapodás megkötése útján vásárolhatják meg a nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra jogosító szolgálati idejüket. A megállapodás megkötésére 2020. június 30-áig a régi Tbj.
A nyugdíjkorhatár 65 évre nőtt 2022. január 1-jétől, vagyis az 1956. december 31-ét követően született személyek már csak 65 éves korukban igényelhetik a korbetöltött öregségi nyugdíjukat - kezdi a nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb 2022-re vonatkozó tudnivalók összegzését a Farkas András szakértő. A specialista a korhatár kapcsán emlékeztet, hogy aki már korábban teljesítette az öregségi nyugdíj feltételeit, de tovább maradt kereső, bármikor igényelheti a nyugdíjmegállapítását. Farkas András szakértő jelzi is, hogy nem feltétlenül érdemes igényelni a járandóságot, amikor teljesíti valaki annak feltételeit, mert jelentős plusz pénzt jelenthet, ha valaki tovább dolgozik. Változás jön a nyugdíjszámításnál jövőre - a Nők 40-et is vastagon érinti - Napi.hu. Nőhet a nyugdíjszorzó, megilletheti a nyugdíjbónusz (ha legalább 30 nap további szolgálati időt szerez a nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül), és rögzítheti is a korhatára betöltésével őt egyébként megillető nyugdíja összegét. Inflációs okokból is taktikus lépés lehet a munkavilágában maradni: később kezdi morzsolni a nyugdíja valódi vásárlóerejét a nyugdíjemelés inflációkövető módszere.
Amennyiben a munkáltató nem vonja le a járulékot, azt a munkavállalónak a fizetési kimutatás alapján észlelnie kell. Amennyiben a munkáltató a járulékot levonta, de nem fizette be, a szolgálati időt el kell ismerni! Egyéni vállalkozás, társas vállalkozás esetén azért szerepel további feltételként a befizetés kötelezettsége, hiszen ellenkező esetben a szabállyal vissza lehetne élni. Arányos szolgálati idő Amennyiben a munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a napi 4 órában, minimálbérért dolgozó munkavállaló évi 168 napot szerez 365 nap helyett szolgálati/jogosultsági időként. Szolgálati nyugdij változások 2022. Az elismert, jogszerző időtartamokat ugyanis teljes mértékben figyelembe kell venni a feltételek teljesítésénél. Az arányosítás a nyugellátás összegének meghatározásánál jelenik meg. A havi 2 órát dolgozó munkavállaló is teljes szolgálati időt szerez tehát. Erre maga a törvény szövege is utal, de nem teljesen egyértelmű a megfogalmazása, ezért ismertettem.