A komplex történetet Herbert később öt folytatásban szőtte tovább ( A Dűne messiása, A Dűne gyermekei, A Dűne istencsászára, A Dűne eretnekei, A Dűne Káptalanház), de még ő maga sem tudta lezárni. Halála után fia, Brian Herbert vette gondozásába a sivatagbolygó több évezredes történetének lezárását Kevin J. Andersonnal. A Dűne-univerzum #2: Folytatás előtti bemelegítés A science-fiction irodalom, ahhoz képest, hogy relatíve fiatal, annyira tágas, hogy számolatlanul lehetne sorolni belőle a mára klasszikussá vált darabokat. Ezek közé tartozik Frank Herbert Dűne-ciklusa is, amelynek nem csupán lelkes koppintói akadtak, hanem folytatói is. A Dűne világa, ahol különböző, hatalmas bolygók vannak, amelyek fölött a vezetők, mint középkori hűbéres urak rendelkeznek. Az univerzum, amelyben gépeket megszégyenítő harcmodorú boszorkányok kíséleteznek az übermensch kitenyésztésével és drogfüggő navigátorok hajlítják a teret, így téve lehetővé az űrutazást – röviden, volt még mit elmesélni. Több mint tízezer év választja el az első kötet eseményeit a mi világunktól, de a megismert univerzumról, a gépek elleni lázadásról, az emberek középkori módszerekhez való visszanyúlásáról csak elvétve tett utalást Herbert.
Értékelés: 82 szavazatból A távoli jövőben a világokat egy császárság alatt egyesítik. A hatalmas birodalom legfőbb ékköve a Dűne, vagyis az Arrakis bolygó, melyen mérföldeken át tartó homokbuckák őrzik a legértékesebb kincset, a civilizációkat működtető új erőforrást, a csupán korlátozott mennyiségben hozzáférhető Fűszert. Megszerzése miatt csapnak magasra az uralkodó-házak között a gyűlölet lángjai. Amikor a császár parancsára az Atreides uralkodóház népe a nemes Duke Leto Atreides vezetésével átveszi az uralmat a Dűne bolygó felett, a rivális Harkonnen ház bosszúra készül. Sőt, még magától a császártól is segítséget kap a palota lerohanására. Leto halott, Paul-t és anyját a sivatagba lökik, hogy a férgek végezzenek velük. A bolygón mindenhol Harkonnen járőrök cirkálnak. Egyedül a leigázott Fremen-ek segíthetnek. Egyéb epizódok: Stáblista: Szereplők Vladimir Harkonnen báró
Bővebb ismertető A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák - az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat. Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról.
A harmadik fázisban a belsőbb területekre jellemző, illetve őshonos parti vegetációval ültették be a dűnét, ami tovább stabilizálta azt. Elképzelhető, hogy az 1950-es években folytatott kísérletben a harmadik fázis elhanyagolása okozta a problémát, tehát nem az invazív faj betelepítése, hanem az, hogy az erre ideálisnak tartott egy-két év elteltével nem kezdték fokozatosan kicserélni a dűne vegetációját a belső területek őshonos fajaira. De vajon mit gondolt volna erről Herbert? Nem túl erőltetett ökoszisztémáról beszélni egy sci-fi-regény kontextusában? Űropera helyett űrfilozófia Egyáltalán nem. A Dűne sokkal összetettebb témákat boncolgatott, mint a legtöbb kortárs sci-fi. Herbertet 22 kiadó utasította vissza, mire végre valaki elfogadta a kéziratát, mert lassan haladó, komoly társadalmi, morális és ökológiai problémákat boncolgató narratívája alapvetően elütött a népszerű kortársak írásaitól. A szerkesztők attól tartottak, hogy az olvasóközönség mást vár egy sci-fi-től. A Dűne a hatvanas évek gyermeke: egy teljes ökoszisztémát vázol fel, beszél a tudatmódosító szerek és az energiahordozók politikájáról, a társadalmi igazságtalanságokról és a zsarnokok elleni lázadásról.
Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja. _x000D_ Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Előbbi jelenet a könyvek kellő ismeretéről és megértéséről árulkodik, és előrejelzi az Atreidesek hős- és messiásszerepe mögötti ocsmány valóságot, utóbbi pedig gyönyörű vizuális leképezése a karakter tehetetlenségének és belső feszültségének, dilemmájának, valamint a fiával való kapcsolata elkerülhetetlen, de kellemetlen bonyolódásának. Természetesen nehéz értékelni, megítélni egy ilyen nyilvánvalóan és bevallottan fél filmet – rengeteg múlik azon, milyen lesz a második rész (amely az illetékesek utóbbi hetekben született nyilatkozatai alapján szinte biztosan elkészül), mennyire áll majd maradéktalanul össze a történet annak minden fontosabb és jellegzetesen dűnés összetevőjével együtt. Az biztos, hogy a könyv rajongói már most is többé-kevésbé elégedettek lehetnek: megkapták azt a hű, eposzi és még a nagyobb hiányosságai ellenére is kompetens, helyenként lenyűgöző adaptációt, amelyre évtizedek óta vártak. A sikerben pedig már csak azért is illik reménykedni, mert mindnyájan, akiknek van némi fogalmunk a folytatásokról, gyermekien komisz lelkesedéssel várjuk, mihez kezdenek a filmesek a későbbi könyvek teljesen elszállt, weird shit-koncepcióival.
2021-11-17 Fajgerné Dudás Andrea Godot Galériában bemutatott legújabb festményeinek konceptuális kiindulópontja a GONDOSKODÁS és a LÁTHATATLAN MUNKA, amelynek nemcsak társadalmi rétegei kerültek felszínre, hanem annak feminista művészeti hagyományára is reflektált. Feloldható-e a művész-lét és az anyaság, az alkotói és gondoskodói munka, a magasztos és az alantas tevékenységek között feszülő ellentét? Belefér-e a művészről alkotott (eszmény)képbe az otthonka vagy a konyharuha? Fajgerné dudás andrea's blog. Mi történik, ha az ecsetet felmosóval helyettesítjük? A NO FOMO (fear of missing out=félelem, hogy kimaradunk valamiből) című kiállítás ötlete a pandémia miatti kijárási korlátozások idején fogalmazódott meg, amikor "az otthonba, az intim szférába szorult minden, az intézmények bezárásával a munka és a magánélet határai megszűntek létezni". Ennek analógiáján Fajgerné egyszemélyes occupy-gesztusként foglalta el a Godot Galériát és változtatta azt intim élettérré. A szokványos "festmények a falon" kiállítás helyett pelenkázóval, járókával és földön heverő gyerekjátékokkal teremtett zavarba ejtően otthonos környezetet.
Fajgerné Dudás Andrea a Nápolyiban - YouTube
Jóllehet már nem a barikádokon, hanem ecsetvonásaikkal csatáznak látásmódjuk létjogosultságáért, még mindig meg kell küzdeniük a festészet történetének mélyen gyökeredző, férfiközpontú hagyományaival… KÉRCHY ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez Címkék: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Oláh Orsolya, Kusovszky Bea, Drozdik Orsolya, Takács Orsolya, Fajgerné Dudás Andrea Júlia, Szabó Ágnes Katalin, Kárándi Mónika, Erdélyi Emese, Balázs Nikolett, Benyovszky-Szűcs Domonkos, Kárándi Tünde, Molnár Judit Lilla, Farkas Fanni, Csordás Zita, Piróth Tímea, Takács Anett, Váczi Dániel, Erdődy József, Piróth Tímea, Balogh Ede, Bartha Kristóf, Dicková Alexandra, Dovák Melinda, Gallai Judit, Kauker Dóra, Lőcsei Barbara, Németh László, Gresa Márton
Ezt a projektjét 2013-ban bemutatta a bécsi múzeuminegyedben is. Fajgerné 2011-ben végezte el a Képzőművészeti Egyetem festő- és képzőművésztanár szakát, ahol Drozdik Orsolya volt a mestere. Tagja a Lilith Öröksége csoportnak. Kiállításai mellett az utóbbi években rendszeresen tart eat-arthappeningeket, például évente megrendezik alkotótársnőivel a Common Jam című almalekvárfőzési akciójukat, amely értelmezésükben az Éva által elkövetett bűn tartósítása, és egyben folytatása korábbi zöldparadicsomlekvár-főzési performanszának. Sokan csodálkoznak a nevén. Fajgerné Dudás Andrea a Nápolyiban - YouTube. Nőalkotók ugyanis nem szokták ebben a formában művésznévként használni asszonynevüket. Pláne, ha feministák. Fajgerné viszont éppen attól különleges, hogy ezt mégis megteszi. Ez annyira trendellenes, hogy épp ettől jó. Tulajdonképpen ugyanaz, mint művészetté tenni a hájat. "Festőnő vagyok, és a nőművészek újabb generációjába sorolom magam. Nem lázadó feminista vagyok, hanem nőművész, aki egyenjogúságban nőtt fel, és a férfira szüksége van mint társra, és ezt hangsúlyozom is a nevemben, de mindemellett fontosnak tartom a feminizmust.
Gondolatai a festészet és a globális társadalmi kérdések körül forognak. Fehér, középosztálybeli, Közép-Kelet-Európában élő nőként tisztában van helyzetével, nyugathoz képest elmaradott, a harmadik világhoz képest boldog és nyugodt élete van. Köztes "in between" helyzetben van, mint ahogy festészete is a figuratívitás és az absztrakció között helyezkedik el új sorozatában. Fajgerné dudás andrea. " – Popovics Viktória Linkek:
A kiállításon bemutatott művek többsége is ebbe a kategóriába tartozik. A jelen válogatás a találkozások témáját járja körül. A művészek és műalkotásaik közötti párbeszédek összetett hálóinak téren és időn átívelő szálait követjük és szőjük tovább minden újabb kiállítással, amelyek más-más kontextust teremtenek arra, hogy a művek találkozzanak és egymással kommunikáljanak. Fajgerné / Oltai, alkotás / anyaság | MKE. A mostani válogatás a képek és alkotóik közötti váratlan és szándékolt találkozásokat egyaránt a figyelem középpontjába kívánja helyezni. Gyakran előfordul, hogy két alkotás, ami különböző művészektől származik valamilyen szempontból nagyon rezonál egymásra, például a technika, a szín- vagy formavilág, az üzenet vagy egyéb vetület mentén. A találkozások egy másik formája, amikor két művész életútjuk egy szakaszában alkotócsoportot hoznak létre és közös művekben fejezik ki gondolataikat, vagy amikor művészek egy közös kiállítás érdekében együtt hoznak létre műveket. A művek találkozásának egy különleges esete, amikor egy művész eleve két összetartozó művön keresztül akarja kifejezni gondolatait.