Így született meg a kissé felemásra sikeredett Dune. A játék második részétől már a Westwood Studios vette kézbe az irányítást. A Dune 2 zajos sikert aratott, ez volt az egyik első stratégiai játék, ahol a "gonoszokkal" is lehetett játszani. Ezt 1998-ban követte a Dune 2000, idén pedig büszkén jelentette be a Westwood az immár 3D-ben pompázó vadonatúj Emperor Battle for Dune -t. A számítógépes játékok mellett zenészeket is megihletett Frank Herbert különös világa. Már a film Brian Eno szerezte nagyvolumenű főcímzenéje is hamar ismertté vált. 1993-ban aztán társult két német DJ - mondanunk sem kell, mindkettejüknek a Dűne volt a kedvenc filmje - és egy énekesnő, így megalakult a Dune nevű formáció. Lendületes techno-zenéjük hamar népszerűvé vált. Első sikerük a Hardcore Vibes volt, ezt követték még olyan számok, mint az I Can't stop raving vagy a Rainbow to the Stars. Talán legnagyobb sikerüket egy gyönyörű Queen-dal, a Who wants to live forever feldolgozásával érték el, ami több hétig vezette a német toplistákat.
A Dunaújvárosi Hírlap független kiadó könyveladási adatai alapján összeállított sikerlistás könyvekből ajánl olvasnivalót. Frank Herbert: A dűne Istencsászára A zsarnoki II. Leto történetét ismerhetjük meg Fotó: Bgy A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák – az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat.
Sok izgalmat ez a szál sem fog tartogatni. Ellenben kiemelt szerephez jut a gyermek-rabszolga, a Giedi Prieme-on raboskodó és levadászandó Duncan Idaho, aki az egyik legnagyobb ellenségévé és központi karakterévé válik a Harkonneneknek és A Dűne regényciklusnak. Vagy Shaddam, a koronaherceg, akit IV. Shaddam padisah császárként ismertünk, de trónra kerülésének körülményei még inkább megágyaznak politikai ambícióinak, és motivációjának, ami az Atreidesek bukását okozza. Szintén, egy generációval a Kwisatz Hederach születése előtt megismerjük a Bene Gesserit nővérek embernemesítő programjának előző fázisait is, köszönhetőena fiatal Gaius Helen Mohiamnak. Talán egyedül az ő esetében fedezhető fel logikátlanság – kora miatt -, és joggal merül fel a fan service gyenge megoldása. A képregénygyűjtemény első kötete abszolút alapozó jellegű. A főbb karaktereken kívül bepillantást nyerünk az eddig kevésbé ismert bolygók életébe, mint például az Ix, a Kaitain vagy a Wallach Ix. Grafikája gyönyörű, nem olyan letisztult és japán minimalizmusra emlékezető, mint Villenueve fantáziája, de nem csap át a David Lynch vagy Jodorowsky féle szürrelizmusba, sokkal inkább mindezen stílusok ízléses egyvelege.
És az sem utolsó szempont, hogy közben mégiscsak átgondoltabb és érettebb, mint méregdrága audiovizuális kábulatot kínáló kortársainak többsége. Jellemző az alapanyag (adaptációs szempontból) frusztráló kétarcúságára, hogy merengő, filozofikus hangvételének elvileg jobban állna egy kis költségvetésű, vagyis kísérletezőbb kedvű szerzői adaptáció, ugyanakkor teljesen elképzelhetetlen ez a világ a kimeríthetetlen hollywoodi erőforrásokból táplálkozó grandiózusság nélkül. Villeneuve pedig nagyon ért hozzá, hogyan sajtolja ki a maximumot ebből a grandiózusságból úgy, hogy ne váljon öncélúvá, és ne menjen a történet rovására. Legjobb, leginspiráltabb pillanataiban még a "sima" technikai profizmuson is képes túllépni. Például amikor a felsorakozott, feketébe öltözött Atreides-katonák, tehát az úgynevezett főhősök emberei, urambocsá, pribékei zsarnoki rendszereket idéző, hátborzongató fanatizmussal skandálják uruk családnevét, vagy amikor fia próbatétele után Jessica (Rebecca Ferguson a remek színészgárda aduásza) megtörten áll a felszálló Bene Gesserit-űrhajó orkánjában, majd fia egy sűrű ködfátyol túloldaláról szembesíti őt machinációival.
A másik jellemzője, hogy nem szükséges katonai erőforrásokat alkalmazni a hatalom fenntartása érdekében, így azok szabadon bevethetők máshol. Külső hivatkozások [] [ A 2012 Blog a multihidraulikus diktatúráról] [ Hidraulikus birodalom az angol wikipédián] Példák a fikció világából [] Karl A. Wittfogel: Oriental Despotism Frank Herbert: Dűne Istencsászára A történetben II. Leto császár birodalmának kizárólagos ellátója a "fűszer" (egy tudattágító, öregedésgátló drog) piacán; fűszer nélkül az űrutazás sem lehetséges, így a birodalom nélküle megszűnne létezni. Star Trek: Deep Space 9 A sorozatban a Dominion nevű galaktikus birodalom hadseregét, a Jem'Hadar nevű fajt úgy fejlesztették ki az Alapítók (a Dominion urai), hogy ne tudjon életben maradni egy Fehér Ketracel nevű "izogenikus enzim" nélkül. (A Fehér Ketracelt lehetetlen replikálni vagy a "know-how" nélkül szintetizálni, így azt kizárólag az Alapítók tudják biztosítani katonáiknak. )
A hidraulikus diktatúra egy olyan államforma, amelyben a hatalom gyakorlásának és megtartásának alapját a hatalmon lévők az alattvalók feltétel nélküli kiszolgáltatottságára, függőségére alapozzák. Ha egy jószágra vagy a javak egy adott típusára a társadalomban mindenkinek feltétlen szüksége van az életben maradáshoz, és ezt a dolgot kizárólag egy adott csoport vagy szűk réteg tudja biztosítani, akkor ennek a rétegnek vagy csoportnak korlátlan hatalma van a társadalom többi része felett. A diktatúra szempontjából másodlagos (bár nem teljesen lényegtelen), hogy az adott dolog iránti igény természettől adott vagy mesterségesen támasztott. A hidraulikus diktatúra eszköze lehet az élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer, információ, pénz, energia(hordozók), kábítószer vagy akár pszicho-spirituális esszenciák (pl. bűnbocsánat). Történelmi háttere [] Az elnevezés az ókori hidraulikus államformákra utal: az ilyen birodalmak vízszegény területeken jöttek létre. A vízellátást az állam által épített csatornarendszer biztosította, ami az állam tulajdonában is volt.
Egészségügyi szakemberek a Pfizer mRNS vakcinájának felfüggesztését javasolják. Mint láthatjuk és tapasztalhatjuk, Magyarországon egy oltás-mániás kisebbség igyekszik akaratát rákényszeríteni az oltás-szkeptikus többségre. Szinte tűzzel-vassal, ijesztgetéssel, a Normális Életből történő diszkriminatív kizárással akarja rávenni a többséget a rra, hogy beadja végre a derekát. Ahogy azt Kardos Gábor filozófus is egy remek cikkében leírta, "a legújabb KSH-felmérés alapján a magyarok 34, 6%-a talán beoltatná magát, és 11, 7% nem tudja vagy nem kíván válaszolni. A kettőt összeadva azt látjuk, hogy a magyarok mintegy felét leginkább az oltásóvatosság jellemezi. Márkamonitor▶️ 2020.02.19. – 90.9 Jazzy. Ha idesoroljuk a 31, 8% eltökélt oltásellenest is, akkor már a teljes lakosság mintegy négyötödét hülyézik le folyamatosan a szinte minden médiafelületet elfoglaló oltáspárti tábor hívei, akik mindössze egyötödös (21, 9%) kisebbség nevében lépnek fel úgy, mintha a többséget képviselnék. " A vakcinák mellékhatásairól nyilvánosságra kerülő információk sem csinálnak sok kedvet az oltások beadására.
Egy evolúció-ellenes szöveget, amelyik nemcsak Charles Darwint és Richard Dawkins-t támadja, hanem minden tudóst háborús bűnösként a hágai bíróság elé állítana, nem lehet szó nélkül hagyni. Még akkor sem, ha ezúttal nálam hozzáértőbb (azaz biológus) személyek is megelégelték a félrebeszélést, és alaposan – de frappánsan és szakszerűen – beolvastak a szerzőnek ( itt és itt). Kardos Gábor "filozófus és borkereskedő" egy, a Nature-ben frissen megjelent cikket használ apropónak arra, hogy megpróbálja ízekre szedni az evolúciót és a tudományt általában ( itt és itt). Már az írás elején kiderül, hogy a szerző nem sokra tartja a természettudományt: "A mai szaktudományok egyértelműen a marketing bulvártörvényeinek engedelmeskednek (már amikor épp nem gazdasági vagy hatalmi érdekeket szolgálnak). Index - Vélemény - Senki nem kérdezte, miért? – Gondolatok a veszprémi önégetésről és a károkozásról. " Egyértelmű, hogy a tudomány sem mentes gazdasági és politikai befolyásoktól, és egy sikeres kutatónak vagy kutatócsoportnak azt is tudnia kell, hogy hogyan reklámozza és adja el az eredményeit. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a tudomány és a tudományos módszer pont olyan megbízhatatlan lenne mint más emberi dolgok, mint például a politika, kártyavetés vagy posztmodern szövegelés.
K. a harcos környezet-, állat-, sőt, "világvédő" köntösében tetszeleg — ami önmagában nem is lenne baj. Racionális megoldásokat a valóban létező és valóban súlyos környezeti problémákra azonban elfelejt javasolni. A legjobb ötlete az, hogy a tudósokat, legalábbis a pozitivistább fajtákat (gondolom, a pszichoanalisták kíméletet érdemelnek) háborús bűnösökként kellene kezelni. Mit számít, hogy a környezetvédelem legjobb hagyományai és eredményei nem anarchista és antiglobalista utcai tüntetésekben gyökereznek, hanem komoly szakértelemben és alapos tudományos munkában. Mit számít, hogy pozitivista tudósok és tudomány nélkül halvány gőzünk sem lenne az ózonlyukról, a globális felmelegedésről, vagy a biodiverzitás csökkenéséről. KGST-országként szerepelünk a medve halállistáján?. Mit számít, hogy a "biodiverzitás" szó megalkotója és a biodiverzitás fogalmának és fontosságának legismertebb hirdetője ugyanakkor az evolúció egyik legjobb szószólója, Edward O. Wilson. Mit számít, hogy az állatvédelem talán legismertebb harcosa és filozófusa, Peter Singer, pontosan a darwini látásmódra alapozva érvel a "morális kör" Homo sapiens-en túli kiterjesztése mellett.
Veszprémben hosszú kihagyás után tavaly hagyományteremtő célzattal újra megrendezték a könyvek ünnepét, úgy tűnik sikerrel, hiszen idén is felállítják a Kossuth utcán a könyvsátrat. 11 pavilonban 10 kiadó árusítja majd a legújabb kiadványokat. A programokat az önkormányzat finanszírozza, a rendezés jogát viszont a Művészetek Házának adta át. Kardos gábor filozófus. A könyvsátrakban az árusítás mindhárom napon reggeltől 18 óráig A könyvhét ideje alatt házigazda, játékmester: Vető Péter Június 5. csütörtök 16-tól 18 óráig 16 óra: A könyvhetet megnyitja Szőke András (filmrendező, média-személyiség) 16 és 18 óra között: Pfingstl Tímea angol nyelvkönyveinek (Ready, Steady, Study! I-II) teázással egybekötött bemutatója és vására 17 óra: Gerlóczy Márton író bemutatkozása 17. 30: Berzeviczi Zoltán megzenésített verseket énekel.
Pedig egészségesebben járna el egy társadalom, ha ilyenkor inkább alapos önvizsgálatot tartana: hogy juthatott el közülünk bárki idáig. Ehelyett Máté Alexandra, a Veszprémi Rendőr-főkapitányság szóvivője azt bírta nyilatkozni, hogy "A tűz jelentős anyagi kárt okozott, de személyi sérülés nem történt". Mintha arról tudni sem akarna, aki meghalt, és persze arról sem, hogy miért. Pedig pont az efféle felelősséghárítás súlyosbítja tovább a helyzetet egy társadalomban addig, hogy végső kétségbeesésében valaki felgyújtja magát. Nem lenne sajnos meglepő, ha a kormányoldali sajtó próbálna eltussolni egy ilyen ügyet, de végképp furcsa, ha az ellenzéki sajtóban sem az kerül fókuszba, hogy mi lehetett az ok és hogyan kell értelmeznünk egy ilyen súlyos üzenetet. Egyáltalán nem arra gondolok, hogy bárki pártpolitikailag használhatná fel egy ember tragikus halálát, ami különösen ízléstelen visszaélés lenne. Egy ilyen figyelmeztetés jóval túlmutat a pártpolitikán. Azt sem árthat tisztázni, hogy nem attól lesz objektív az újságírás, ha közönyösen és cinikusan számol be a legnagyobb szenvedést mutató eseményekről is.