A Nézőpont Intézet által a rendszerváltás utáni miniszterelnökök megítéléséről készített felmérés szerint a megkérdezettek Orbán Viktort tartják a legjobb, Gyurcsány Ferencet pedig a legrosszabb kormányfőnek. A közvélemény-kutató cég kedden a honlapján tette közzé június elején végzett felmérésének eredményeit. Szerintetek Kádár János vagy a rendszerváltás utáni miniszterelnökök voltak.... Közleményükben felidézték: az 1990 óta eltelt 25 évben hét miniszterelnöke volt az országnak. A legtöbben Orbán Viktort tartják a legjobb kormányfőnek, a jelenlegi miniszterelnök egyedül több "voksot" kapott (33 százalék), mint a négy baloldali kormányfő - Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon - együtt (28 százalék). Mint kifejtették: Orbán Viktor mögött Horn Gyula (MSZP) kapta a legtöbb szavazatot (13 százalék), akit Antall József (MDF) követ (11 százalék). A legrosszabb kormányfőnek Gyurcsány Ferencet látják a megkérdezettek. A Nézőpont Intézet azon kérdésére, hogy az 1990 óta eltelt időszakban ki volt a legrosszabb miniszterelnök, 28 százalék nevezte meg Gyurcsány Ferencet, 21 százalék pedig Orbán Viktort.
Kádár, szerintem alapjában nem volt rossz ember, de nagyon meg volt kötve a keze. Alapvető dolgok a SZU-ban dőltek el. Amennyi mozgástere volt, az úgy gondolom kihasználta. - Nem véletlenül voltunk a "legvidámabb barakk". Koromnál fogva lehettem volna, de sohasem voltam sem kommunista, sem párttag, sőt utáltam a sok korlátozást, de el kell ismerni, hogy akkor még volt könnyű és nehéziparunk, volt mezőgazdaságunk, hadseregünk (ami nem kellett akkor sem, de eltudta tartani az ország). Most semmink sincs! Rabszolgák vagyunk a saját országunkban és ha valami kicsit nevesebb gyártó ide tolja egy kis mellék üzemegységét, Viktorunk plafonig ugrál a büszkeségtől. Hetek Közéleti Hetilap - Mit tudhatunk meg bűnről és bűnhődésről?. Lényegében az utóbbi 23 évben egy közel önfenntartó országot, sikerült életképtelen gyarmattá pusztítani. Ezzel 'asszem válaszoltam is a kérdésedre.
"Pont ezért Orbán Viktorból is kinézem, hogy menni fog neki is a kevés alvás, sok munka, hiszen ő is focizik" - tette hozzá. Gyurcsánnyal alig bírták a kollégák a tempót "Én már nem voltam annyira zsenge ifjú" A 2002-tól két éven át kormányzó Medgyessy Péter információink szerint nem élt ilyen katonás rend szerinti. Egyik névtelen forrásunk - aki nem tartozott Medgyessy közvetlen munkatársai közé, ezért az általa Medgyessyről mondott információk áttételes értesüléseken alapulnak - úgy fogalmazott, ezt is rá jellemző módon "polgáriasan intézte", a napi munkát "elkezdte nem túl korán és befejezte nem túl későn, és ebédidőben tényleg elment ebédelni". Lehet, hogy ebbe a kora is belejátszott, hiszen utódainál idősebb volt kormányzása idején. (Medgyessy 60 éves volt megválasztása idején, Gyurcsány Ferenc 43 évesen, Bajnai Gordon pedig 41 évesen lett kormányfő. ) A korára hivatkozott az egykori MDF-es kormányfőt, Boross Péter is, akit Orbán kijelentéséről és arról kérdeztünk, ő mennyit aludt, mialatt - Antall József halálát követően - 1993 és 1994 között az országot irányította.
A honlapon az olvasható, hogy a Fidesz első embere azt kérte, ne értelmetlen és fölösleges vitákra fecséreljék el az erőket, hanem az ország szempontjából fontos dolgok megbeszélésére. "Egy dolgot szeretnék kérni, hogy ez ne politikai bokszmérkőzés, ne fölösleges szócsata, ne szócséplés, elvesztegetett idő, ne kampány, hanem komoly munka legyen! Az ország elég nehéz helyzetben van, érdemes komolyan beszélni a bajokról és a megoldási lehetőségekről" - nyilatkozott a Magyar Rádiónak Orbán Viktor. Benne lesznek a tévében "Úgy értelmezzük Orbán Viktor szavait, hogy elfogadta a meghívást a szópárbajra, és a pénteki nap megfelel neki, úgyhogy felvesszük a kapcsolatot a Magyar Televízióval, hogy a péntek délutáni, vagy esti órákban le lehessen bonyolítani egy, a jelzők helyett a számokra épülő vitát a magyar gazdaság helyzetéről" - reagált a Fidesz elnökének közlésére László Boglár kormányszóvivő az MTI-nek.
Újraindulhat a kolozsvári Bánffy-palota restitúciós pere, miután olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek megkérdőjelezik a korábbi restitúció törvényességét – tudatja a Maszol hírportál. A Kolozsvár főterén álló műemlék épület nagyobb részét a bíróság Nicolae Roșca román vállalkozó örököseinek szolgáltatta vissza 1999-ben, akik az utolsó tulajdonos, Bánffy Dénes kézzel írott végrendelete és adománylevelei alapján kérték vissza a palota termeinek a háromnegyed részét. Állításuk szerint a Szeben megyei dúsgazdag vállalkozó sokszor kisegítette az anyagi gondokkal küzdő Bánffy Dénest, aki a palota egy-egy lakosztályával törlesztette adósságait, és végrendeletében is a vállalkozóra hagyta vagyonát. Újraindulhat a kolozsvári Bánffy-palota restitúciós pere - Hírnavigátor. A palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum fenntartója, a Kolozs megyei önkormányzat több elvesztett per után januárban hozott határozatot az épület felméréséről, hogy az így elkészítendő dokumentáció a visszaszolgáltatás alapjául szolgálhasson. A Művészeti Múzeumot 2014 óta vezető Lucian Nastasă-Kovács történész az elmúlt időszakban olyan levéltári dokumentumokat talált, amelyek a restitúció törvénytelenségére utalnak.
Hajdú Katalin elmondta, régóta készül arra, hogy a legfiatalabb művészgenerációból is együttműködjön valakivel és úgy érzi, Áder Orsolya a legtökéletesebb választás. "Igazi kísérletező, extravagáns művész, sosem elégszik meg a kézenfekvő megoldásokkal. Kísérletezik a térrel, a fénnyel, a szemünkkel, a renddel és a káosszal. (…) Festményei egyszerre mutatják az Univerzum káoszát és rendjét, magukban hordozzák a Világegyetem titkait" – fogalmazott. Áder Orsolya festménykiállítása február 27-ig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben. A kolozsvári Bánffy palota - Erdély Hét csodája. (Borítókép: A képernyőn Áder Orsolya, a mikrofonnál pedig a tárlat kurátora, Hajdú Katalin. A fotók a szerző felvételei)
Komolyabb megbízatását ebben a funkciójában sem ismerjük. A gubernátor mégis vele terveztette meg az 1770-es évek elején kolozsvári "házát", és 1774 januárjában már alá is írták a kiviteli szerződést, mely a megrendelő alapos építészeti tájékozottságáról is tanúskodik, hiszen meghatározta, hogy a főhomlokzat a római, a belső udvar pedig a jón építési rend szellemében készüljön. Külön kitért a helyiségek lefedési módozataira is. Blaumann jövedelme 12000 rajnai forint, 200 veder bor és 50 köböl búza volt, egy vagyon az évi 200 forintos szebeni évi fizetésével szemben. Apartmanokra darabolják a kolozsvári Bánffy-palotát, a Kolozs Megyei Tanács szerint nincs ok aggodalomra. A mesterek bére azonban őt terhelte. Érdekes adat, hogy a hatalmas palota számos helyiségét már elkészülése után bérbe adták, a földszint utcai helyiségei pontosan ebből a meggondolásból különálló ajtókkal épültek üzlethelyiségek számára. A gubernátor fényes lakása a főtéri szárny emeletén kapott helyet, tájainkon páratlan életmódjáról az író-arisztokrata Jósika Miklós mesél emlékirataiban, de levéltári források is tájékoztatnak a seregnyi szolga fizetéséről, ruháztatásáról.
2001. ISBN 973 8231 14 0 A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. In Bíró József: Erdély beszélő kövei. Kolozsvár: Kriterion. 2008. 36–50. o. ISBN 978 973 26 0918 7 Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. ISBN 973 8231 14 0 Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. kötet. 1982. 147. o. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28. ) További információk [ szerkesztés] Weisz Attila: Bánffy-palota, Kolozsvár.
Következő felszólalóként Mile Lajos két idézettel indította beszédét: "Amikor valaki a képeimről beszél, őt magát értem meg jobban"; "Egy portrét nem olyannak festek meg, hogy hasonlítson, inkább az illető személy lesz hasonlóvá a portréjához". A főkonzul ezután hozzátette: az első idézet Áder Orsolyától származik, a második pedig Salvador Dalí gondolata, aki nagyban hozzájárult Orsolya alkotói fejlődéséhez és világlátását, a művészetről vallott nézeteit is befolyásolta. Mile Lajos úgy fogalmazott: a festőművész elemi elszántsággal, alkotói bátorsággal, leleménnyel és egészen újfajta formanyelven közelít a minket körülvevő világhoz, játékosság és sajátos látásmód köszön vissza alkotásairól. Áder Orsolyát "a világot szenvedélyesen kutató és őszintén megjeleníteni akaró" fiatal művészként jellemezte, aki "minket sem kímél, hiszen ezt a formanyelvet meg kell érteni, oda kell rá figyelni, Madrid, Sanghaj és Budapest után pedig most Kolozsváron is megpróbálhatjuk megtanulni ezt a nyelvet" – tette hozzá.
A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Rosca vállalkozó örököseinek. Amint az helyi hírportál közölte: az önkormányzat csütörtöki ülésén hozott határozatot az épület felméréséről és felosztásáról, hogy az egyes részek új tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. A portál idézte Alin Tiset, a megyei önkormányzat elnökét, aki a tanácsülésen elmondta: az örökösök korábban elutasították az önkormányzat kártérítési javaslatát, és ragaszkodtak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez. Amint az önkormányzati határozat jogi alátámasztásában szerepel – melyet az portál közölt – az önkormányzatot egy 2019-ben hozott jogerős bírósági ítélet kötelezte az osztozkodásra, és az ehhez szükséges lépések megtételére. Simona Gaci a Kolozs megyei önkormányzat jegyzője az MTI-nek megerősítette: a bíróság 1999-ben állapította meg jogerős ítéletben Nicolae Rosca örököseinek a tulajdonjogát.