Az előadás főtámogatója: Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Kapcsolódó oldalak: J. M. Barrie - Selmeczi Bea: PÁN PÉTER - Sajtó (3) J. Barrie - Selmeczi Bea: PÁN PÉTER - Videók (2) J. Barrie - Selmeczi Bea: PÁN PÉTER - Galériák (1)
Például a facebookról leiratkozik, mert nagyon idegesíti. Az öregedés bizonytalanná teszi, az idővel problémái vannak. Mégis úgy érzi, időre és egyedüllétre van szüksége az önvizsgálathoz. Tény, hogy hiányzik belőle a lelkesedés, de annyi ereje még van, hogy mindezt elkezdje. Vádolja a szüleit, szerinte ők tehettek róla, hogy nem vitte semmire és unalmas az élete. Elítéli volt osztálytársait, mert úgy látja, megalkuvók. Az üres szobában (és a színpadtérben) alig van valami: egy asztal, egy szék, egy kupac homok, ami a kiskori önfeledt homokozásaira emlékezteti, egy piros labda, mert a piros szín mindig is kedvence volt. Aztán vesz a játékboltban egy "dühöngőt" is, ami nem más, mint egy játék, kalapáccsal beverhető fa rudakkal. Az elvonulás második hetén óvodai asszisztensi állást vállal, ahol a gyerekekkel átélt élményei is az újrakezdést szimbolizálják. Az egyik kisfiú, Michael, Pán Péternek hiszi őt. Ezt a mesét el is játssza velük, a gyerekek azonosulnak a szerepekkel, boldogok, hogy végre egy felnőtt kedvükre játszik velük, közben Peter a többi felnőttel folyton konfliktusba kerül.
Az alkotók azonban másképp képzelik el Pán Pétert, mint a korábbi filmes változatok. Szurmai János dramaturg kreatív segítő az új koncepció kidolgozásában. Az ő ötlete alapján kapta a produkció a Pán Péter és a megtalált fiúk címet. Egész életünk arról szól, hogy gyermekünket, ha nem figyelünk oda rá, egyik pillanatról a másikra elveszíthetjük, eltávolodhatnak tőlünk. Hook kapitány és Pán Péter története elegyedik úgy, hogy a mai kort keltik életre, mostani problémáinkra világítanak rá. Igyekeznek az alkotók mai, mindennapi szereplőket életre kelteni, hogy a gyerekek a nézőtéren ráismerjenek: "Jé, ez a bácsi épp olyan, mint az édesapám, aki újságot olvas; jé, ő az édesanyám, aki sorozatot néz a tévében". Így jobban tudnak azonosulni a történettel. Olyan élethelyzeteket teremtenek, amelyek tipikusak ma, és megmagyarázzák, manapság miért szakadnak el oly könnyen, hirtelen és hamar a szálak gyerekek és szülők között. A "befektetett" szeretetnek megvan az a gyümölcse, hogy harmonikus család tud maradni szülő és gyerek évtizedeken keresztül.
A Hevesi Sándor színház három bemutatóval és a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórumával indítja az újévet. Az év első hónapjában három premierrel jelentkezik a zalaegerszegi teátrum: január 12-én Székely János Caligula helytartója című drámáját mutatják be Sztarenki Pál rendezésében. Január 24-én lesz a Pán Péter című darab premierje, az ifjúsági előadást Bereczki Csilla állítja színpadra. Január 26-án Gergye Krisztián rendezésében Müller Péter A vihar kapujában című színműve kerül műsorra. A Nyílt Fórum harmincéves történetének első fele Zalaegerszeghez, illetve a szomszédos Egervárhoz kötődött. A Színházi Dramaturgok Céhének szervezésében írók, rendezők, dramaturgok és más színházi szakemberek vitatták meg, vesézték ki a friss drámatermést. A fórum 2017-ben a POSZT-ról visszaköltözött Zalaegerszegre. A mostani négynapos rendezvényen, január 4. és 7. között színházi szakemberek drámafejlesztési javaslataikkal segítik a kortárs szerzőket. Hevesi Sándor Színház A Színházi Dramaturgok Céhének drámaíró pályázatára ötven fiatal szerző küldte be a munkáját.
"Vannak élethelyzetek, amikor úgy érezzük, hogy megrekedtünk, bennragadtunk valamiben, és nem találunk kiutat. Ilyenkor akár egy mesehős példájából is erőt meríthetünk! Jöjjön Pán Péter, és irány Seholország! " – írja Madák Zsuzsanna rendező, foglalkozásvezető az előadás ajánlójában. A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház produkcióját a Jurányi Ház Kamaratermében láthattuk. "Pán Péter félig emberfiú, félig tündérfiú. Nem akar felnőtté válni. Tud repülni, Seholországban él, ahol a gyerekek nem nőnek fel soha. " Ez az idézet jellemezheti a napjainkban tipikus európai jelenséget, a kapunyitási pánikot, amelyet Pán Péter-szindrómának is neveznek. Sokat halljuk, hogy az Y-generációnak bizonytalan a jövőképe, a fiatalok félnek a felelősségvállalástól, az életkezdéstől, kerülik az elköteleződést, az infantilis örömöket részesítik előnyben. Vajon ki a felelős mindezért? Ők maguk? A szüleik? A társadalom? A médiaipar? Ezekről a fontos kérdésekről gondolkodnak a nézők segítségével az interaktív előadás szereplői, Mihály Péter és Madák Zsuzsanna.
A történet egy családról szól, sztereotípiák mentén halad, ismerős családi helyzeteket, feszültségeket mutat fel, ezáltal a gyerekek is, a szülők is magukra ismerhetnek. Úgy gondolom, butaság lett volna a sztereotípiákat elkerülni, bár egy kicsit igyekeztünk visszahúzni, a szerző erősebben hangsúlyozta ezeket. Általában a gyerekek muzikálisabbak, mint a felnőttek. Az előadásnak nem bonyolult a zenéje, a gyerekek három taktus után meg tudják ismételni, és akinek van gyereke, az tudja, hogy ez milyen örömet okoz számukra. A zene szórakoztat, feloldódnak benne. Kérdezett: Nagy Eszter
Egy-egy tájegység sajátos, semmi mással sem azonos ízvilágának és különleges termékeinek megismerése is számos élmény forrása lehet. A régió bővelkedik a nemzeti oltalom és eredetvédelem alá sorolt termékekben, amelyeket hungaricumoknak nevezünk. Büszkék vagyunk arra is, hogy a hungaricumok nagy része a Dél-Alföldön "terem". Kalandra fel! Dél-Alföld. -mindig, mindenkit szeretettel vár a számtalan élményt kínáló magyar Alföld. Forrás: Látnivalók Dél-Alföld Halasi Csipkemúzeum Kiskunhalas A bejáratánál a Csipkevarrók c. szobor fogad, amely Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja (Mózer Ilona és Barth Károly műve, 1994. ). Szegedi Dóm Szeged A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között... Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszer A Nemzeti Történeti Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat.
Így a dél-alföldi térségben a leggyorsabb a népesség fogyása. A várható élettartam 71, 4 év, amivel a régió az országos középmezőnybe tartozik (az országos átlag 71, 6). Gazdasági statisztikák A térség gazdaságilag felemás képet mutat. Jelentősen, a korábbi 84 százalékról 71, 9 százalékra csökkent az elmúlt tíz évben Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP aránya. A külföldi befektetők is elkerülik a térséget. Dél alföldi régió. Mindössze a külföldi beruházások országos átlagának 32, 1 százaléka irányul ebbe a régióba, ami szintén visszaesést jelent a korábbiakhoz képest. Javultak viszont a Dél-Alföldön élők bérviszonyai. Az egy főre jutó bruttó jövedelem jelenleg az országos átlag 90, 8 százaléka a térségben. Infrastruktúra, közművek és egészségügy A dél-alföldi országrészben a legelmaradottabb a közlekedési úthálózat. Bár itt van a legtöbb, 5012 kilométer út, ebből mindössze 56 kilométer az autópálya, az összes országos közút aránya pedig itt a legkisebb (27, 3 százalék). A közművesítésben is komoly ellentétek vannak a régióban.
Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A Dél-alföldi régió területének több mint 7%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes területei, melyek együttesen az ország összes nemzeti park területének 21%-át adják. A Dél-alföldi régió hírei. Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a.
Átlag alatti viszont a tulajdoni arány a mezőgazdaságban (6, 2 százalék), az építőiparban, a szállításban, valamint az ingatlan nélküli egyéb szolgáltatásokban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 1997-1998. évi gazdasági jellemzői együtt mozogtak a nemzetgazdaságéval, de a teljesítménybővülés üteme ebben a szférában lényegesen gyorsabb. Így a nettó árbevétel növekedése 30 százalékos, amin belül a már korábban is magas részarányú exportértékesítés 39, 9 százalékos bővülést mutat. Dél-Alföld turizmusa - dél-alföldi turisztikai ajánló. Különös érdekesség, hogy az összes exportnövekmény 88 százalékát a külföldi érdekeltségű vállalkozások adták. A külföldi tulajdonú társaságok teljesítményei szinte minden nemzetgazdasági ágban magasabbak az országos átlagnál, szembetűnő az árbevétel változása a gép-, berendezés- és járműgyártásban (51, 7 százalék), a nagy- és kiskereskedelemben (47, 2 százalék), valamint az ingatlangazdálkodásban (41, 5 százalék). A dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme.
Befektetési szempontból a mindinkább kiépített infrastruktúrával, illetve az ezt hatékonyan kiegészítő szolgáltatások biztosításával rendelkező ipari parkjaink kelhetnek versenyre vetélytársaikkal a befektetők vonzása terén. Míg az ipari parkok az adott térség fejlettségétől függetlenül, gyakorlatilag az egész országot behálózzák, addig a vállalkozási övezetek működése egyértelműen a kevésbé fejlett területekre jellemzőek. Dél alföld region. A dél-alföldi régió vállalkozási övezetei - az ország valamennyi övezetével egyetemben - elsősorban a befektetőknek biztosítható adókedvezményekkel szándékoznak a tőkét az adott térségbe csábítani. A Dél-alföldi régió gazdasági helyzete A külkereskedelmi forgalom földrajzi iránya rendkívül rövid idő - két-három év - alatt gyökeresen megváltozott hazánkban. A műszaki fejlesztés, a vállalati gazdálkodás rohamos fejlődése, a marketingszempontok általános érvényesülése - röviden: a gyors és sikeres vállalati átalakulás - elképzelhetetlen lett volna a külföldi tőke megjelenése, aktivitása nélkül.
A régió gazdaságának jövője A dél-alföldi régió - mint a többi hazai régió is - gazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását. A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kell felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Az előzőekből következően a régiónak alapvető érdeke a különféle iparágak létesítése, meghonosítása. A szerkezetváltás már napjainkban is folyik, elsősorban az adott településen korábban is hagyományokkal rendelkező iparágaknak van térnyerési lehetősége. Dél alföldi régió hungarikumok. Jó példa erre a néhány ezer lakosú Körösladány, ahol a korábbi cipőpasztát gyártó kisüzem alkalmazottainak szaktudását hasznosító Henkel vegyipari cég befektetése révén a településnek gyakorlatilag nincs foglalkoztatási problémája. Hasonló sikertörténetet lehet említeni a régión belül például a gépgyártásban vagy az elektronikai iparban is.