Gerő András pár hónappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott: nem elfogadható, amikor a magyar baloldal összeáll neonácikkal. Az ELTE BTK professzora most is kiemelte: a véleménye nem változott, ma is úgy gondolja, hogy nem elfogadható, hogy a baloldal összeáll a neonácikkal. De felvetődik a kérdés, hogy miért tette ezt. Gerő András szerint a legegyszerűbb ok az, hogy politikai haszonszerzés céljából történt ez meg. Ezt egyrészt arra alapozhatták, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon részleseges sikereket értek el. Például baloldali támogatással jobbikos jelöltek több pozíciót, köztük polgármesteri székeket szerezhettek meg. Másrészt arra gondolhattak, hogy ha a politikai számtan megegyezik a hagyományos számtannal, akkor ha összeadják a baloldali szavazatokat, sikerre számíthatnak. Gerő András aljasságai - Index Fórum. – Ez nagyon részlegesen visszaigazolható állítás – emelte ki Gerő András. A történész szerint viszont a súlyosabb szempont ennek a koalíciónak az összeborulásában az az, hogy a baloldal identitásvesztésben van.
Péter is véletlenül került az üzletbe, mert miután 1988-ban külföldi munkájáról hazajött, elkezdett lakást keresni magának. Egy olyan ismerősénél érdeklődött, aki külföldieknek és hazatelepülő magyaroknak építtetett ingatlanokat, de az illető valamit félreérthetett. Lakás helyett ugyanis állást ajánlott neki. Így lett Gerő Péter az Immobilia Rt. kereskedelmi igazgatója szinte pillanatok alatt. Innen aztán már egyenesen vezetett az út az ingatlanfejlesztésig. A rendszerváltás idején ugyanis hirtelen megnövekedett a kereslet az irodaépületek iránt. Így azok, akik ismerték a helyi körülményeket, volt nyelvismeretük és tapasztalatuk, igen komoly előnyre tehettek szert. Egy idő után Gerő Péter saját vállalkozásba kezdett: 1990-ben megalapította Gestor Kft. -t. Nekik volt az első komolyabb katalógusuk, számítógépes ajánlati rendszerük. A megbízható kivitelezés meg is hozta az eredményét: a bizalomra épülve sok ügyfél 10 év után is visszatér hozzájuk, s eddig már több mint 1700 lakást forgalmaztak.
A feljelentés nyomán a kormányhivatal mindent alaposan kivizsgált. Gerőék lakhatási engedéllyel rendelkező házát szabályosnak találták, de a tyúkólat és a kifutót a telek övezeti besorolására hivatkozva bontásra ítélték, azzal az indokkal, hogy a HÉSZ előírásaiba ütköztek. Az ítélet villámcsapásként érte Gerőéket. Pont azt a fenntartható életvitelt kaszálta (volna) el a kormányhivatal döntése, ami – legalábbis a kormányzati és általában a helyi kommunikációban is – egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám úgy fest, e hangsúly csak látszat, a döntéshozók – farizeus módon – ezzel éppen ellentétben, a pusztító consumer szemléletű életvitelt támogatják. A bontásra ítélt tyúkhotel Abban a hitben, hogy törvény tiltja a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó önkormányzati szabályozást - Éltv. 6. § (6) bekezdés - megtámadták a bontási határozatot, de a bíróság úgy döntött, hogy a kormányhivatal illetékessége nem terjedhet túl a HÉSZ értelmezésén. "Ezzel csapdába kerültünk, tyúkot ugyanis tarthatunk, de tyúkólat nem" – mutatja a faramuci helyzetet a mérnök.
E Tanszék alá tartozott a szegedi egyetemen működő Tanszéki Csoport is. Egyetemünkön 1952. júliusában alakult meg az önálló Marxizmus-Leninizmus Tanszék, s ezen belül - a Filozófiai mellett - a Politikai Gazdaságtani Szakcsoport. A szakcsoportok közül eloször a Politikai Gazdaságtani vált ki e keretekbol. Szegedi Tudományegyetem | A Kar története. 1955 márciusában megalakult az önálló Politikai Gazdaságtan Tanszék, amely ezen a néven 1988-ig működött. 1988-ban változatlan szervezeti keretek között és személyi állománnyal, de megváltozott funkciókkal Közgazdasági Tanszékké alakult, amely 1995 novemberében adta át helyét a mai Elméleti Közgazdaságtan tanszéknek. A Politikai Gazdaságtan Tanszék nem tagozódott be kari struktúrába, hanem úgynevezett központi intézményként működött az egyetemen belül. 1971-ben létrehozták a Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportot, amely az oktatási és tudományos munka tartalmi és főként igazgatási koordinációjára volt hivatva. A tanszékcsoport 1991-ben szűnt meg, az egyes tanszékek karokra kerültek. A Közgazdasági Tanszék az Állam- és Jogtudományi Karon működött tovább.
Az idegen nyelvű képzés, így elsősorban az angol nyelvű orvosképzés 1985-ös indulása óta több ezer kiváló külföldi szakember tudja Alma Materének a szegedi felsőoktatást, különösen, hogy az elmúlt években sorra indultak a Szegedi Tudományegyetem idegen nyelvű képzései. Ma már az angol mellett a német nyelvű orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés, valamint a német és francia nyelvű jogászképzés magas színvonala és jó híre is csábítja a hallgatókat a világ minden tájáról Szegedre. Szegedi Tudományegyetem | Centenárium. A Szegedi Tudományegyetem infrastrukturális beruházásainak köszönhetően az elmúlt években olyan nagy jelentőségű terveket sikerült megvalósítani, mint az Egyetemi Könyvtárnak és a Konferenciaközpontnak otthont adó József Attila Tanulmányi és Információs Központ megépítése. A TIK 2004-es ünnepélyes átadása óta az egyetem szíve, az egyetemi polgárság találkozóhelye. 2005-ben létrejön a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ, a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont és a Környezet- és Nanotechnológia Regionális Egyetemi Tudásközpont.
Első rektora a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lett. Az ötvenes évekbeli tendencia, mely a többkarú tudományegyetemeket szétszabdalta és új egyetemeket hozott létre Szeged felsőoktatására is hatással volt. 1951-ben az orvoskarból orvostudományi egyetemet alakítottak, ami később nagy nemzetközi hírű egyetemmé fejlődött. Az elmúlt fél évszázad során a szegedi felsőoktatás számos oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott. Jelentősen nőtt a hallgatói létszám az oktatói állomány gyarapodása azonban koránt sem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények következtében szükségessé vált, hogy Szegeden a nagy múltú Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a József Attila Tudományegyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Főiskolai Kara és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola egyesüljön, és közösen egy integrált felsőoktatási intézményt hozzon létre.
Első kinevezett vezetője Farkas Beáta lett. 1997. októberében a tanszékek és azok vezetői a következők voltak: Tanszék Tanszékvezető Elméleti Közgazdaságtan Czagány László Gazdaságpszichológia Garai László Marketing-Menedzsment Sallai Miklós Pénzügytan Botos Katalin Számvitel megbízott: Farkas Beáta Regionális és Alkalmazott Gazdaságtan Lengyel Imre Világgazdasági és Európai Gazdasági Integrációs Farkas Beáta Sikeres akkreditációs eljárás után 1999. július 1-én megalakult a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara. Dr. Czagány László