Érdekes és szép látványt biztosít a vörös-barna téglafal fölött bekapcsolt hidegfehér LED szalagos hangulatfény. A 3D látványterven is megjelenik a tégla és LED szalag párosítása. Téglából kiépített borospincékhez is jól illik a LED rejtett világítás. A fehér téglafalhoz pedig kifejezetten szuper választás a hideg színhőmérsékletű LED csík, amely a gipszkartonból előbújva világítja be a felületet. A konyhai pult oldalfa téglaburkolatot kapott. A fa könyöklő alatt elrejtett alu LED profilban dekoratívan helyezhető el a LED szalag. Az alu profilban lévő 3528-120 SMD LED fénycsík nemcsak a tégla felületét-textúráját emeli ki, hanem hangsúlyosabbá teszi a beépített címeres téglákat is! A szeletelt tégla és ledes rejtett világítás nagyon dekoratív eredményt hozhat a belső térben, ezért van jónéhány belsőépítész és lakberendező is, aki ajánlja a lakás belső dekorációja során. Ha neked is tetszik ez a megoldás, konzultálj egy jó burkolóval vagy kőművessel, hogy kifogástalan falburkolatot kapj a pénzedért cserébe!
Karácsonyi dekoráció tégla felhasználásával: neked van kandallód? Maradjunk a fent említett jelenetnél és képzeljük el, ahogy a Mikulás leereszkedik a kéményen és megérkezik kandallóba. Ha Te is a karácsonyi dekorációk és hangulat megszállottja vagy, nem hiányozhat otthonodból a kandalló! Ha még nincs, most sem késő: hosszú a tél és hidegek az éjszakák, de amiért mi annyira szeretjük ezt a remek fűtőeszközt, mert jelenlétével azonnal meghitt, családi hangulatot áraszt. A kandalló lehet nyitott vagy zárt égésterű, illetve különböző stílusokat is megkülönböztetünk, mint pl. – modern – rusztikus – klasszikus – csempés Ha felkeltette az érdeklődésed, ajánjuk figyelmedben Tégla kandalló című cikkünket, melyben a egész illetve szeletelt tégla felhasználásával készített kandallókról tudhatsz meg többet. Stílus a karácsonyi dekorációban, tégla burkolat felhasználásával A tégla mára több, mint építési alapanyag, kiváló dekorációs lehetőségek rejlenek benne, felhasználásával ízléses, egyedi, markáns, pazar, akár magasztos helyiségeket alakíthatunk ki.
Talán azért, mert a Mikulás – kandalló – kémény – tégla – ropogó tűz – meghitt hangulat már annyira összeforrt, hogy nem kis kell nagyon megerőltetni magunkat, máris beugrik a varázslatos kép a karácsonyi dekorációról tégla felhasználásával. Nézzünk egy példát: Szintén amerikai filmekből ismerős, ám hazánkban is egyre elterjedtebb a házak illetve a kert dekorálása karácsonyi égősorokkal, melyeket kifejezetten erre a célra terveztek. Bár a havazást az elmúlt években nélkülöznünk kellett, elképesztő látványt nyújt egy szeletelt tégla burkolattal kirakott házikó, vagy akár nagyobb családi ház, mely ünnepi fényben tündököl. Többször említettük már, hogy a tégla természetes anyagából fakadóan minden anyaggal stílusosan kombinálható. Ezt a természetességet kihasználva, könnyen fokozhatjuk a hatást kültéri karácsonyi dekorációval. A fényfüzérek megvilágítása a tégla kellemes megjelenését magasztossá teszi. Ha nincs a kertedben fa, akassz egy fenyőággal készített ajtódíszt a bejárati ajtóra, melyben visszaköszön a természet és teljessé teheted a kívülről kialakított képet, így vendégeidben már érkezéskor kellemes, karácsonyi hangulatot kelthetsz!
Megfelelő festék használatával és egy kis kézügyességgel ráfestheted egy téglára gyermeked kedvenc mesehősét, a karácsonyi téglát pedig a falra erősítve polcként használhatja, ahova ajándékait is gyűjtheti! Persze a felnőtteknek is van egy tippünk: egyedi tégla faragással készíttesd el szeretted ajándékát! A saját monogrammal vésett tégla igazán különleges ajándék, ami kiemelt díszítő elemként fog helyet kapni beépítésekor! Régen a címeres tégla a földesurak kiváltsága volt, egy ilyen megtisztelő ajándékkal biztosan megkoronázod szeretted Karácsonyát!
A szebbnél szebb mintázatok egy speciális fedőmassza, az úgynevezett 'pap', valamint mintafák segítségével kerültek a fehér textíliára. Bódy Irén 1952-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola Textilnyomó szakán, majd gyári tervezőként dolgozott tíz éven át. A kékfestés technológiájával az 50-es években ismerkedett meg Veszprémben, Husvét Lajos kékfestő mester műhelyében, s a kékfestő színvilága és motívum kincse oly mélyen hatott rá, hogy későbbi pályafutását meghatározta.
Pápai Kékfestő Múzeum Kluge Károly 1783-ban Sárváron alapított kékfestőműhelyt, majd 1786-ban áttelepült Pápára. A XVIII. század végén épült üzem épületét többször átalakították, 1956-ig a Kluge család hét generációja űzte ezt a mesterséget. Az alsó szinten az anyag-előkészítést végezték; itt főzték és keményítették a vásznat, azután a "küpaszoba" medencesorában festették. Az első emeleten folyt a mintázás, a felső szinten szárítottak. A múzeumot 1962-ben nyitották meg, majd 1983-ban, a kékfestőműhely kétszáz éves évfordulóján felújították. Feladata a kékfestőmesterség hagyományainak ápolása, tárgyi emlékeinek felkutatása és megőrzése. A múzeumban láthatjuk a kádakat, a mángorlókat, a mintákat, és megmaradt az irattár is. Kékfestő Múzeum, Pápa. A munkát 1956-ban megszüntették, de az üzem ma is működőképes. A látogatók számára vásárlási lehetőséget is biztosítanak.
Református Ókollégium: a ma Leányinternátusként működő épület falai között tanult Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író és Orlai Petrich Soma festőművész. Zsinagóga: építését 1844-ben kezdték el. A 398 m2 alapterületű, közel 20 méter magas épületet Löw Lipót rabbi szentelte fel 1846-ban. Pápai Kékfestő Múzeum » Közel és távol utazás. A pápai Esterházy-kastély A pápai Esterházy-kastély Pápa város eredete I. (Szent) István király korába nyúlik vissza. Honalapító királyunk a Bakony lankái és a Kisalföld termékeny síkságának találkozásánál egy királyi udvarházat hozott létre, amely a környék központi települése lett. A gyorsan fejlődő Pápa egészen 1387-ig királyi tulajdonban maradt, amikor a Garai család kapta meg érdemei elismeréseként. Mikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe. A főúri reprezentáció így a masszív, de általában kényelmetlen várak, várkastélyok helyett a kastélyok építését helyezte előtérbe, mely folyamat során számos várkastély épült át kastéllyá.
Teljes kapacitással az első világháborúig dolgoztak 40-45 fős személyzettel. A mesterséget hét generáció vitte végig a családban. A Pápai Kékfestő Múzeum állandó kiállításokkal várja az érdeklődőket, melyek bemutatják a műhely történetét, a mintakészítést, a formakészítést, valamint állandó kiállításon mutatják be Bódy Irén érdemes művész alkotásait. Kékfestő textíliák vásárlására is van lehetőség. Pápa kékfestő museum of modern. 8500 Pápa, Március 15. tér 12.
Ugyanebben az időben, szintén a felfedezéseknek köszönhetően, tömegesen jelentek meg Európában a mintás keleti anyagok, és velük együtt az úgynevezett rezervnyomású kelmefestő technika is. A kékfestő kifejezést 1770-ben olvashatjuk először Bengely István pápai lakos panaszos levelében. (Forrás:) Belépőjegy árak: Felnőtt 800 Ft Diák/nyugdíjas 600 Ft Fotózás díja 300 Ft Videózás díja 1000 Ft Tárlatvezetés 1000 Ft-tól (100 Ft/fő) Kékfestő Múzeum loading map - please wait... 47. 328018, 17. 468455 Bővebb tájékoztatás itt Városnézés Pápán Városnézés Pápán Pápa városa három gyalogos túrát ajánl az ide látogatóknak. Pápa Város Önkormányzata. Mindegyik túraútvonal részletesen kidolgozásra került, természetesen az érdeklődők számára hozzáférhető a oldalon. A látnivalókról rövid leírást is készítettek, ezzel is hozzájárulva a séták sikeréhez. Első séta: Fő tér: barokk stílusjegyek Nagytemplom: gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1774-1786 között. Plébániasor: műemlék vagy műemlék jellegű mindegyik épület. Botka-ház: füzérei, rozettái, sarokerkélye és udvarának kovácsoltvas munkái a tér egyik ékességévé emelnek.
Népszerű úticélok még a régióban: Székesfehérvár, Tata, Tatabánya, Bakonybél, Dunaújváros, Eplény, Gárdony, Komárom, Pápa, Várpalota, Velence, Zirc, Ajka, Alcsútdoboz, Ászár
A Pápai Kékfestő Múzeum 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes berendezéseivel együtt műemléki védelem alá került. Múzeumként 1962 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt. Feladata és célja a kékfestő mesterség és hagyomány ápolása, tárgyi emlékeinek felkutatása, gyűjtése és bemutatása. A 18. század második felében a hazánktól nyugatara eső területeken a textiliparban és a festőmesterségekben munkaerő felesleg képződött. Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból magukkal hozva a textilnyomás új eljárását, a rezerv-nyomású hideg indigócsávás festést. Johann Friedrich Kluge Sárváron telepedett le. Pápa kékfestő múzeum. Fia, Carl 1783-ban önálló műhelyt hozott létre Sárváron, majd 1876-ban családjával áttelepedett Pápára. A Pápán 1865 körül működő hat kékfestő közül, a legerősebb a Kluge üzem volt. A 19. század második felének gazdasági, ipari fellendülése a pápai Kluge céget is a kapacitás növelésére, a modernizálás megkezdésére ösztönözte. Így került sor a régi festőszoba, a küpaszoba bővítésére, az új üzemépület létrehozására a Tapolca-patak partján 1880-ban.