30-12 Karácsonyfadísz szalmából, ajándékkészítés, angyalkakészítés
November 25. szerda - du. 14. 30-18. 00 Mézeskalácssütés díszítés, ajándékok gyöngyből, ajándékok játékok csuhéból November 26. csütörtök - du. 00 Illatzsák készítés, ajándékok szalmából, füzérek készítése November 27. péntek - du. 00 Ablakdíszek csipkéből, textiljátékok filcből, könyvkötés November 28. szombat - de. 10. 00-13. 00, du. 15. 00-19. 00 Mézeskalácssütés, adventi ablakdísz, gyertyamártás, adventi ajtódísz November 29. vasárnap - de. 00 Mézeskalácssütés, ajándékkészítés textilből, adventi ajtódísz és koszorú November 30. hétfő - 9. 30-12 du. /fogyatékkal élőknek/14. 00 Mézeskalácssütés díszítés, krampuszkészítés, Mikulást váró ablakdísz készítés December 1. kedd - du. 00 Mikulászsák készítés, Mikulást váró ajtódísz készítése December 2. Karácsonyi ajtódísz készítése textilből | Családinet.hu. 30 -18. 00 Mikulás puttonykészítés, szárított gyümölcsfüzér készítés, Mikulászsák varrás December 3.. 00 Mézeskalácssütés díszítés Mikulást váró ablakdísz készítés, papírhajtogatás December 4 péntek - du. 00 Mikulásputtony készítés, emlékkönyvkötés, Mikulászsák készítés December 5 szombat - de.
Karácsonyi dekoráció elkészítése: A hócsillagos scrapbook papírt megfordítottam, körzővel a lehető legnagyobb, azaz 15 centiméteres sugarú körívet húztam és kivágtam. A kör mintalyukasztóval kicsipkéztem a szélét úgy, hogy a lyukasztó felső egyharmadát illesztettem csupán a scrap papír széléhez. Minden második csúcsnál készítettem egy hópihét a mintalyukasztóval. Nem baj, ha körbeérve nem pontosan jön ki a darabszám. :) A világoskék scrapbook papírból kivágtam egy 10 cm sugarú kört, amit az alap közepére ragasztottam. Ezt úgy lehet a legpontosabban, ha a körív rajzolásánál használt központi lyukat egymásba illesztjük a körző tűjével. Karácsonyi ajtódísz készítése | Virágkötő Rita - Virágkötészet, csokor, kertészkedés. A fehér színű scrapbook papírból egy 9, 5 cm sugarú körlapot vágtam, a szélét világoskék ceruzával színeztem. A fehér csillámos ragasztóval a körlap szélére fenyőfákat rajzoltam és félretettem száradni. A fehér scrapbook papírra a ledörzsölhető betűkből elkészítettem a feliratot, kivágtam és a világoskék csillámos ragasztóval körbehúztam a keretet, majd ezt is szintén félretettem száradni.
Irinyi János (1817-1895) Irinyi 1817. május 17-én született Nagylétán (Bihar vm). Nagyváradon végezte középiskoláit, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. A bécsi Politechnikumban kémiai tanulmányokat folytatott. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. Tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete után arra az ötletre jutott, hogy a kálium-klorátot ólom-dioxiddal helyettesíti a foszforos gyújtó fejében: feltalálta a "zajongásmentes" biztonsági gyufát. Találmányát eladta Rómer István gyufagyárosnak. Késôbb mezôgazdaságtant hallgatott és Németországban elvégezte a hohenheimi Mezôgazdasági Fôiskolát.
Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született Albison. Kémiai tanulmányait a bécsi Politechnikumban folytatta. Itt fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, hosszas kísérletezés után és 1836-ban szabadalmaztatta. Ezután eladta találmányát és az érte kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, Berlinbe és Hoffenheimbe. A kémia elméletéről írt könyvet 1838-ban Berlinben, amely kifejezetten a savakkal foglalkozott. Publikált a szikes talajok javításáról. Az első gyufagyár alapítása is az ő nevéhez fűződik 1839-ben Pesten. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. 1848-49-es szabadságharcban Kossuth megbízta őt a puskaporgyártás és ágyúöntés irányításával. Börtönben ült a szabadságharc bukása után. Szabadulása után csak a tudománynak élt. Ő volt az új személetű kémia első hazai hirdetője. 1895. december 17-én halt meg Vértesen.
Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. " Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne... "- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait. [3] Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838 -ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839 -ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette.
Tankönyvét, A vegytan elemeit háromkötetesre tervezte, de csak egy kötet jelent meg Nagyváradon 1847-ben. A reformkorban Kossuth mellett szerepet vállalt az Országos Iparegyesület működésében. 1848-ban hazament Biharba, ahol részt vett a vármegyegyűléseken, és a legenda szerint a híres 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre. A Batthyány-kormány idején az állami gyárak főfelügyelője volt, Kossuth 1849-ben kinevezte a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde élére, az üzem az utolsó pillanatig ellátta a honvédséget fegyverrel és lőszerrel. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd néhány hónapig öccsével a pesti Újépületben raboskodott. Szabadulása után vértesi pusztáján élt és kísérletezett, de többet már nem publikált. A szikes talajok javításával foglalkozott, s Magyarországon elsőként készített olyan gépszerelvényt, amely együttesen végezte a vetést, a szántást és a boronálást. A reformkor legtehetségesebb vegyésze sohasem jutott laboratóriumhoz. A gazdaságában meghonosított új művelési módszerek sok pénzét emésztették fel, eladósodott, állást kellett vállalnia.