Az agorafóbiák közé tartozik a közlekedési fóbia, mikor a beteg nem mer tömegközlekedési eszközöket használni, inkább családtagjaira támaszkodik, azokkal "viteti magát", de nem száll buszra, villamosra, vonatra, metróra, hajóra, repülőgépre. Kezdetben gyakran csak az egyik járműféle vált ki már előre félelmet (előrevételezett szorongás) és elkerülő magatartást, de kezelés nélkül, előbb-utóbb a többi közlekedési eszközre is kiterjed a szorongás, mely szinte megbénítja az ember önálló életvitelét (munkába, boltba, stb. menetel). Az agorafóbia 3. alcsoportja a klausztrofóbia, a bezártságtól való félelem. Az ettől szenvedő Betegek nem szállnak liftbe, kerülik a bezárt ajtajú, szűk helyiségeket. Pl. otthon, használatközben is nyitva tartják a WC, fürdőszoba, hálószoba ajtaját. Az agorafóbiák közé sorolható még az akrofóbia (magasságtól való félelem), repülési fóbia, gefirofóbia (hidakon való átmeneti átkelési képtelenség) is. Alkoholizmus kérdőív (19) Bevezető gondolatok Az alkoholbetegség, illetve a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája.
Mára az egészségügyi adatok a fogantatás utáni hetektől kezdődően a halálig mindenkit végigkísérnek. A nőgyógyász, a gyermekorvos, a háziorvos és a különféle szakorvosok feljegyzései, zárójelentései, felírt gyógyszerei és szakvéleményei kartotékokba rendezve sorakoznak az egészségügyi intézmények polcain, az utóbbi időben pedig egyre inkább a felhőben. Az adathalmazokból tanuló és azok összefüggéseit felkutató okos algoritmusok megjelenésével ezek az egészségügyi adatok is felértékelődtek, ugyanis segítségükkel a betegek egészségvédelmétől kezdve az orvosi munka hatékonyságának növelésén át komplett egészségügyi rendszerek optimalizálása válik elérhetővé, ez pedig végső soron egyének és közösségek egészségének hosszú távú jobbítását és megőrzését jelenti. Terhes vagy? Az algoritmus teszt nélkül is megmondhatja Egyéni szinten a szűk mesterséges intelligencia (artificial narrow intelligence – ANI) már számos területen segíti az egészségmegőrzést vagy éppen a krónikus betegségek menedzselését.
Az egyik dolog, amit figyelembe kell venni, csak azt kell tennie, ami kényelmessé teszi. Tudja, hogy rendben van, ha nem "rendben". Ha inkább egy-egy-egyről beszélget, nem pedig csoportos környezetben, az egyéni tanácsadás nagyon hasznos lehet. Függetlenül attól, hogy helyi mentálhigiénés szolgáltatót vagy online tanácsadói szolgáltatást kíván igénybe venni, döntő jelentőségű a lépés a tanácsadás megkezdése érdekében. Azok számára, akik szeretnének egy-egy tanácsadást, de idő és pénzügyi korlátok vannak, az online tanácsadás hatékony megoldás. Az online tanácsadásnak köszönhetően nincs szükség ülésre a forgalomban vagy a napja idejéből az időbeosztáshoz. A BetterHelphez otthona kényelméből és magánéletéből (vagy bárhol, ahol van internetkapcsolat) hozzáférhet. Olvassa el az alábbiakban néhány, a BetterHelp tanácsadókról szóló áttekintést, hasonló problémákkal küzdő emberek részéről. Tanácsadói vélemények "Debbi szó szerint kihúzott engem a fekete lyukból, amelybe a PTSD behatolt. Alig néhány hónapon belül nagy előrelépést tettem a szorongás megértésében, kezelésében és csökkentésében!
[4] A technikai megoldásokon kívül már a konkrét diagnosztikai és terápiás kérdésekbe is bevonható az MI. Mivel az okos algoritmusok két leggyorsabban fejlődő területe a természetes nyelvfeldolgozás és a gépi látás (computer vision, machine vision), az egészségügyben is azokon a területeken törtek be a mesterséges intelligencián alapuló szoftverek, ahol ezek jól használhatóak. A természetes nyelvfeldolgozást használó algoritmusok fejlődésével például lehetőség nyílik arra, hogy egyre pontosabb hangalapú biomarkereket társítsanak az egyes betegségekhez. [5] Charles Marmar, a New York-i Egyetem Langone Egészségügyi Központja pszichiátriai osztályának vezetője például egy ötéves kutatás keretében a poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) összefüggésbe hozható, mintegy harminc hangalapú biomarkert azonosított veteránok és a felmérésben részt vevő más alanyok hangmintáiból. Ezek alapján kifejlesztettek egy gépi tanulással fejlődő programot a PTSD diagnosztizálására. [6] Egy másik kutatásban a hasonló analitikával működő algoritmus gyerekeknél állapított meg depressziót és szorongásos tüneteket hangminták alapján.
Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. 2021 lehet az utolsó év, amikor váltunk a nyári és a téli időszámítás között. Ettől az időponttól kezdve a tagállamok dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra – áll a parlamenti állásfoglalásban. Utolsó óraátállítás 2021 os 4. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg. Az egységes piac védelmében A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Az őszi óraátállítás 2022-ben október 30-án lesz.
Mikor lesz az óraátállítás? Az őszi óraátállítás idén október utolsó vasárnapjára, és egyben utolsó napjára esik, azaz a téli 2021-ben október 31-én kezdődik. Ezen a napon hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk át az órákat. Rövidülő nappalok, egyre sötétebb reggelek - de cserébe egy órával többet alhatunk! Október 31. - Kezdődik a téli időszámítás - alon.hu. Tehát mindenki készüljön, hogy kipihentebben fog kelni reggel, de este is hamarabb lesz sötét, számítani kell ezt követő héten álmos ásításokra munkából hazamenet. A digitális okos eszközök javarészt maguktól átállnak automatikusan, de az analóg órákat senki se felejtse el visszatekerni! Mi ételme van az óraátállításnak? Teljesen jogos a kérdés, nagyon sokan sóhajtoznak, panaszkodnak, buszon kibeszélnek az óraátállítás miatt, azonban ez az egész ügy nem teljesen hülyeség, vagyis nem volt tejesen az. Az egész óraátállítás ügynek több mint 100 éves hagyománya van. Ekkor azért találták ki, mert pozitív hatásokat reméltek, amik be is jöttek: villamosenergiát spóroltak vele, kedvezett az építőiparban, a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát, s a hosszabb nappaloknak köszönhetően kevesebbet és kevesebben vezettek szürkületben, sötétben.