Te lélegezz bennem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt gondoljam! Te erősíts engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt hűséggel megvédjem! Te őrizz engem, Szentlélek Isten, hogy szent kegyelmedet el ne veszítsem! Te parancsolj nekem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt tegyem! Te hívogass engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt szeressem! Ámen Comments are closed.
Jöjj, törékenyek erőssége, ingadozók fölemelője; jöjj, alázatosak tanítója, kevélyek megrontója, Jöjj árváknak kegyes atyja, özvegyek édes gyámola. Jöjj szegények reménysége, megfogyatkozottak lábra állítója. Jöjj, hajózók csillaga, hajótöröttek kikötője. Jöjj, minden élőknek kiváltképpen való ékessége, haldoklók egyetlen üdvössége. Jöjj, Szentlélek, jöjj, könyörülj rajtam, tégy a magadévá, szállj belém kegyesen, hogy irgalmadnak sokasága szerint, csekélységemet a te nagyságod, gyarlóságomat pedig a te erőd pótolja Jézus Krisztus, az én üdvözítőm által, aki Veled és az Atyával él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen. Imádság a Szentlélekhez | Imadsag.hu. SZENT ÁGOSTON (354—430) Forrás: Új Ember Füzetek (7), Szentlélek imafüzet, é. n.
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki! Ma Összesen: 70 Egyedi: 54 Legtöbb Összesen: 131529 Egyedi: 90886 Oldal... Összesen: 136925 Egyedi: 92660
Lélegezz bennem Szentlélek, Hogy szentül gondolkozzam. Működj bennem Szentlélek, Hogy én is szent lehessek. Vonzd a szívemet, Szentlélek, Hogy csak szentet szeressek. Erősíts meg, Szentlélek Hogy a szentet megőrizzem. Így vezess engem, Szentlélek, Hogy mindenkor szent lehessek. (Patti Gallagher Mansfield: Az új Pünkösd kezdete. Marana Tha, Budapest, 1995. )
A szentség mérhetetlen mélysége által, mellyel a Boldogságos Szűzet az Ige megtestesülésénél betöltötted, Ments meg minket Szentlélek! Látható lejöveteled által az Úr Jézus megkeresztelésénél, Ments meg minket Szentlélek! Ima a szentlélekhez full. Üdvöt hozó lejöveteled által az apostolokra és tanítványokra, Ments meg minket Szentlélek! A lelkekbe való lejöveteled által, Ments meg minket Szentlélek! Mi, szegény bűnösök, kérünk Téged, hallgass meg minket! Hogy nekünk az önismeret nagy kegyelmét megadni méltóztassál, kérünk Téged, hallgass meg minket! Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Kézikönyvtár Magyar irodalomtörténet KÉPES MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BEÖTHY ZSOLT KÖZÉPKOR ÉS RENAISSANCE • MONDÁK ÉS KÓDEXEK KORA 3. A pogánykori költészet emlékei Erdélyi Pál Ősi magyar mondák Teljes szövegű keresés Csaba nem szűnt meg únszolni övéit, folytatja tovább a krónikás, hogy foglalják vissza Etele birodalmát. A magyarok hosszú ideig nem mozdúltak, mig Álmos, Ögyek fia, Csaba kis-unokája meg nem született. Őt isteni jel, anyjának, Emesünek csodás álma jelölte ki a föladat megoldására. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. »Maga pedig Álmos ékes, de barna ábrázatú, fekete, de nagy szemű, magos és karcsú termetű vala, kezei tömérdekek és ujjai hosszúak valának. « Így festi a Névtelen negyedik fejezetében. A magyarok bejövetele. (A Képes Krónikából. ) E leírás mondai alakra utal részletességével és jellemző adataival. Álmost tehát nemzete fejedelmének választja, s ő vezéreivel esküt és fogadalmat fogadnak egymásnak, vérökkel pecsételvén meg szerződésüket. Hosszas és harcokban gazdag vándorlásnak eredtek, meghódoltatták a ruthénokat, elfoglalták Kiót, magukhoz csatolták a rokon kúnokat, s mindenütt nagy tisztességet szerezve Galicián és Lodomérián keresztül Munkács alá szállának.
A kereszténység felvétele előtti magyar hitvilág lényeiről, a csodaszarvasról, a fehér lóról, vagy a turulról mindannyian hallottunk már. Ismerkedjünk meg közelebbről eredetükkel, szimbolikájuk jelentésével. A csodaszarvas Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél, és egyes észak-amerikai indián törzseknél is régóta a csillagos ég jelképe. Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. A magyar mondák mitikus állatai - Astronet.hu Tudomány. A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Vas megyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok.
Amikor Szvatopluk fejedelem az ajándékot meglátta, még jobban megörült. Ekkor Kusid azt kérte tőle, hogy földet, füvet, és vizet adjon cserébe. A fejedelem pedig mosolyogva így szólt: – Legyen nekik ezért az ajándékért annyi, amennyit akarnak. Kusid ezzel a hírrel övéihez visszatért. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel bejött Pannóniába, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa. Amikor a fejedelem ezt meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, és a magyarok elé vonult. A csatában Szvatopluk seregei vereséget szenvedtek, a magyarok egészen a Dunáig üldözték a fejedelmet. Ott ijedtében a folyóba ugratott, és vízbe fulladt. Ősi magyar monday night. A griff A magyar népművészetben is megjelenik a griff. A Fehérlófia mesetípus számos változata közül néhányban megjelenik a griff, amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, ragadozó madár és oroszlán keveréke, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi, ezért elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás, oltalmazó lény.
Ott megállt a folyó s vizéből kinőtt egy csodálatos fa. Tiszta aranyból volt minden ága és minden levele annak a fának, és ágain aranygyümölcsök nőttek. Álmában Emese lefeküdt a csodálatos fa alá, a szépséges-szép ország kellős közepén, és álomba merült. Amikor fölébredt, ura sátrában találta magát. Napsugaras, szép reggel volt, tudta, hogy csak álom volt az egész, de annak a különös álomnak az emléke vele maradt egy életen át. Ősi magyar mondak . Kilenc hónapra rá fia született Emesének. Az álomra való emlékezés miatt ÁLMOS-nak nevezték el a gyermeket, aki később ÁRPÁD apja lett, azé az Árpádé, aki valóra váltotta Emesen álmát és elvitte a magyarokat, síkságokon és hólepte hegyeken át a hunok hajdani hazájába. Ahol még ma is élnek, több mint tizenkét évszázad után. Wass Albert
Szeme végigjárta a sátor félhomályát, melyet csak a kintről beszűrődő fáklyák fénye világított meg. Nézte a sátor-oszlopok cifra aranyozását, a padló gazdag, puha szőnyegeit, a falakat borító selymek és bársonyok pazar pompáját. Ahogy Emese szeme körüljárta a sátor gazdag kincseit, boldog büszkeség töltötte el szívét. Magyarok törvénye szerint egyetlen felesége Ügyeknek, Atilla leszármazottának. Magyar mondák: Emese álma | Alfahír. Egyszerre csak úgy tetszett, mintha hatalmas szárnyak suhogását hallotta volna az éjszaka csöndjében. A sátor bejáratát fedő nehéz szőnyeg mögül mintha két tüzes szem, egy óriási madár szemei néztek volna reá. Sikoltani szeretett volna, de nem jött ki hang a torkán. Mozdulni akart, hogy fölébressze álmából urát, Ügyeket, de nem tudta mozdítani karjait. Az óriási sas, a szent TURUL madár, reáereszkedett, és betakarta széles, fekete szárnyaival. A hatalmas szárnyak alatt Emese álmot látott. Kristálytiszta folyó indult el testéből, és folyni kezdett nyugat felé, egyre duzzadva, növekedve, míg valóságos áradattá válva áthullámzott hólepte hegyeken, és elöntötte a hegyeken túli gyönyörű rónaságot.
A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta a II. világháborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét az ország védelmére. Kézai Simon szerint már Attilától a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Egyes elképzelések szerint a mondai turul a kerecsensólyommal azonosítható. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó, a nyelvi bizonyítékok viszont a sólyom jelentés mellett szólnak. A legendák kétszer is említik a turult. Anonymusnál olvashatjuk Álmos fejedelem születésével kapcsolatban: "A Magóg király nemzetségéből való Ugek feleségül vette Emesét, akitől Álmos nevű fia született. Ősi magyar monday best. Azon csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. "
A hatalmas ökörcsorda mögött magyar csordások nyargaltak habzó lovakon, pattogó karikásokkal, vezetőjük megállította ágaskodó lovát Ügyek előtt. - Hála legyen Úrnak - lihegte az ember -, idejében jövénk! - Ki küldött? - kérdezte Ügyek. - A táltos parancsa, uram - felelte a főpásztor -, Atilla vérének nem szabad elvesznie! Másnap Ügyek törzse, az utolsó hun törzs, megérkezett a táltos szállására. Hatalmas tömeg gyűlt egybe az oltárkő körül, és üdvrivalgás fogadta Ügyeket, amikor leemelte Emesét a sátorszekérről. Ősi szokás szerint a fiatal pár egy tányérból evett, egy kupából ivott, s utána a talpig fehérbe öltözött táltos rájok adta az áldást. - Nemzetünk Istene, Úr, áldd meg ezt az embert és ezt az asszonyt, hogy sok gyermekük legyen, és Atilla vére ne pusztuljon ki soha! Azon az éjszakán a nász-sátor körül égő fáklyákkal a kezükben fiatal harcosok őrködtek, fáklyáikkal tűzfalat képezve a sátor körül, hogy Ármány, a gonosz, be ne osonhasson fiatal vezérükhöz és szép asszonyához. Az éjszaka közepén Emese fölébredt.