Testet öltöttek az Egri Csillagok halhatatlan regényhősei Egerben szombat délután. Az egri Végári vitézek terénél felavatott, Vicuskát és Gergőt ábrázoló szobrot egy színvonalas és megható műsor keretezte többek között az Egri Lenkey János Általános Iskola diákjainak és Tunyogi Péter a Gárdonyi Géza Színház színművészének közreműködésével. Fotók: Keller Richárd A szobor leleplezése előtt Vicuska és Gergő is megelevenedett az Eger-pataknál két lenkeys diák közreműködésével. Dr. Bagi István, nyugalmazott főorvos, a szobor ötletgazdája köszöntőjében hangsúlyozta: mintegy nyolc évnyi fáradozás előzte meg, míg a szobor testet öltött. Mint fogalmazott: sokan, főleg civilek pártolták az alkotás léttrejöttét, köszönet jár érte az Eger Sikeréért Egyesület és a Kiscsillagok Baratainak Köre tagságának, de valójában két éve vált elérhető álommá, amikor Cseh Andrásné, az egri Senátor-Ház vezetője állt a nemes ügy mellé. Dr. Gál Csaba, a Kiscsillagok Barátainak Köre elnöke arról beszélt: köszönettel tartozunk Gárdonyi Géza regényírónak, hogy megírta az Egri csillagokat és a szobor alkotójának, Szanyi Péter szobrászművésznek, aki a regény nyitójelentének egyik legfontosabb pillanatát minden szempontból élethűen megragadta.
Az Egri csillagok nyitójelenetét ábrázoló szoborra gyalázkodó kommentfolyam zúdult. Szombaton adták át Eger legújabb köztéri szobrát, az Egri csillagok nyitójelenetét, vagyis a Vicuskát és Gergőt ábrázoló alkotást. A közadakozásból készült szobor a Dobó tér szomszédságában, a Végvári vitézek terén kapott helyet – írja az Egri ügyek. A patakból kijövő két meztelen gyermeket ábrázoló Szanyi Péter-alkotásról a lap szerint a különböző netes oldalokon néha méltatlan vita indult el. A trollkodó kommentelők közül van, akinek azzal van baja, hogy Vicuska és Gergő "fekete", hogy meztelen, vagy hogy Gergőnek túl nagy a golyója, esetleg azt vélelmezi, hogy Eger ezentúl a pedofilok zarándokhelye lesz.
- Ez az időszak most arról szól, hogy vigyázzunk magunkra, vigyázzunk mindenkire! Jelenleg nem szerepel a terveim között, hogy színpadra állok. Igyekszem élvezni az élet minden pillanatát, és hálás vagyok a sorsnak, amiért ilyen hosszú és tartalmas életút áll mögöttem. Egri csillagok szereplői anno és 50 évvel később Ötven évvel a bemutató után, 2018-ban gyönyörűen felújították az Egri csillagok eredeti kópiáját. A film egykori színészei közül több legenda már nincs köztünk, de az akkor fiatal szereplők közül sokan ma is a színházba járók kedvencei. Nézd meg, mennyit változott Cecey Éva, Bornemissza Gergő, Török Jancsi, Miklós deák, illetve János megformálója! Cikk-cover: MTI/Komka Péter
Életének hetvenhatodik évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész – tudatta a Vígszínház szombaton. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti. A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt. Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez – olvasható a színház méltatásában. Főiskolásként már főszerepet játszott Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten.
1978-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulat tagja volt. Madaras József szerepeinek többsége az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robosztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Madaras József emlékoldal | Rendezések. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta, HábetlerJani szerepében. Az őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Játszott a Szegénylegények (1966), a Csillagosok, katonák (1967), az Égi bárány (1971) című filmben, illetve A ménesgazda (1978) című alkotásban is. Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította. Madaras Józsefet 1974-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel jutalmazták. 1978-ban elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját.
Tóth Hermina, a szakszervezet munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész a pilisi Máriahalom községben, egy magánpanzióban élt, már egy éve. Madaras Józsefet a szobájában, az asztalra borulva találta kedden délelőtt a panzió igazgatónője - mondta el Tóth Hermina. Mint mondta, a színművész nagyon beteg volt, a szakszervezet segítségével találták meg azt a magánpanziót, ahol egy lakosztályban, a természet közelében élhetett. Madaras József 1937. augusztus 16. született Rigmányban (Románia). Marósként, majd kertészként dolgozott, 1958-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Ezután a győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, majd 1959-60-ban a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1960-61-ben az Állami Déryné Színház, 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt, 1966-69-ben a Pannónia Szinkron Stúdióban dolgozott. 1969-71 között az Irodalmi Színpadon, 1971-74 között a Nemzeti Színházban játszott, 1974-76-ban ismét az Irodalmi Színpadon szerepelt.