Ennek lebonyolításával az 1. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Miklós Bélát bízta meg néhány más katonai és civil személlyel együtt. A kiugrási kísérlet azonban, a nem megfelelő előkészítettség miatt megbukott. Veesenmayer német nagykövet jóváhagyásával és Szálasi Ferenc nyilas vezető irányításával a nyilasok fegyveres puccsal még aznap átvették a hatalmat, amelyet Horthy kénytelen volt jóváhagyni. Dálnoki Miklós Béla a hungarista hatalomátvétel után többedmagával átállt a szovjet csapatokhoz. A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én Magyarország miniszterelnökévé választotta, az 1945. november 15-i választásokig töltötte be ezt a posztot. Később a Magyar Függetlenségi Párt vezetője lett, majd politikailag elszigetelődött. 1948-ban halt meg. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Székelyföldért Társaság Székelyföldért Társaság
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon D Dálnoki Miklós Béla Teljes szövegű keresés Dálnoki Miklós Béla (Bp., 1890. jún. 11. – Bp., 1948. nov. 21. ): vezérezredes, miniszterelnök. Iskoláit a kőszegi katonai reálisk. -ban, valamint a Ludovika Ak. -án végezte, 1910-ben avatták hadnaggyá. Az I. világháború után mint vezérkari tiszt több helyen teljesített szolgálatot, 1933-tól 1936-ig Berlinben mint katonai attasé működött, 1939 tavaszán a 2. lovas dandár, 1941. márc. 1-től az újonnan megalakult gyorshadtest, 1942. febr. -tól okt. -ig a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka, nov. 11-től a kormányzó főhadsegédje és katonai irodájának vezetője, majd 1944. júl. 1-től az I. hadsereg parancsnoka. Az 1944. okt. 15–16-i nyilas puccs után szűkebb törzsével átment a Vörös Hadsereghez és 1944. 17-én kiáltványt adott ki "az orosz hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére és a német hadsereg elleni harc megindítására". 1944, dac. 12-én több m. politikussal és katonatiszttel megérkezett Debrecenbe.
Igy példál Horthy Miklós háziezrede, a szegedi 9-ik gyalogezred teljes egészében átállott. Körülbelül 30. 000-re tehető azoknak száma, akik Miklós Béla parancsára az oroszok oldalára álltak. Veress Lajos vezérezredes nem tudott átmenni az oroszokhoz. Őt elfogták. Sopronkőhidára vitték, ahol nemrégen szabadították fel az oroszok. Az eredmény azonban százszorta nagyobb lett volna, ha Nádas ezredes a vezérkar főnökének előre megbeszélt szövegű táviratát nem tartotta volna vissza. A népügyész a jelenlegi kormány három tagján kívül a Lakatos-kormányból csupán, egy államtitkárt hallgatott ki: bárcziházi Bárczy István volt miniszterelnökségi államtitkárt, aki napokon keresztül bejárt a Népügyészségre, hogy minden adattal, amely birtokában van, a Népügyészség rendelkezésére álljon. Vallomása fontos a bitorlók uralomrajutását megelőző eseményeket illetően. S a vallomás terjedelme is szokatlanul nagy: 181 oldalra terjed. A népügyész, dr. Kerekesházy József és dr. Molnár Sándor népfőügyészségi, illetve népügyészségi vezetők intenciója értelmében, még kihallat néhány embert, még beszerez néhány iratot, de kétségtelen, hogy teljesen tiszta képet csak akkor fog tudni alkotni magának, ha Szálasi Ferencet és társait kihallgathatja.
Faragho Gábor (1890-1953) altábornagy, a moszkvai fegyverszüneti delegáció vezetője Hogy Faraghónak mindebben milyen szerepe és felelőssége volt, arról még lesz szó, az bizonyos, hogy 1944. szeptember 27-én Horthy – ismét soron kívül – vezérezredessé nevezte ki. Az előléptetést ezúttal az indokolta, hogy a kormányzó őt bízta meg a szovjetekkel való titkos fegyverszüneti tárgyalások lefolytatására. A Faragho vezette háromtagú delegáció – a tagok: Szent-Iványi Domokos "rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter" és Teleki Géza egyetemi professzor (a németellenségét öngyilkosságával úgymond bizonyító Teleki Pál kormányfő fia) – október 3-án kalandos körülmények között jutott el Moszkvába, és ott csak Sztálinnal óhajtott egyezkedni. A legmagasabb rangú szovjet politikus, aki fogadta őket, Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos volt, ő azonban nem tárgyalófélként, hanem pattogó szavú katonaként adta a trió értésére, hogy a feltételeket a győztesek diktálják. A küldöttség október 11-én, vállalva a németekkel való azonnali szembefordulást, aláírta a kapitulációval felérő megállapodást.
Már csak azért sem, mert tudvalevő, hogy Sztálin kimondottan zsidó befolyás alatt van, harmadik felesége, illetve ennek fivérei, a Kaganovicsok révén". Tévedésektől hemzsegő könyve megjelenésének az évében, 1942 novemberében Faragho újra lépett egyet fölfelé: a csendőrség felügyelőjévé nevezték ki, és soron kívül altábornaggyá léptették elő. A Horthy Miklós bizalmát egyre jobban élvező Faragho, igazodva a kormányzóhoz, a német megszállást követően is hivatalában maradt, és tovább ellenőrizte azt a szervezetet, amelynek a német megszállás utáni, Sztójay Döme vezette bábkormány fő feladatává tette Magyarország "zsidótlanítását". A deportálást a csendőrség – az államapparátus hathatós közreműködése mellett – hadászati pontossággal, zökkenőmentesen és brutálisan hajtotta végre. Erre a Németországból érkező Adolf Eichmann 30–35 fős stábja sosem lett volna képes, hiszen az 1944 májusától július elejéig tartó két hónapban másfélszáz vasúti szerelvényen – egy korabeli precíz kimutatás szerint – 437 402 embert, a vidéki Magyarország zsidónak minősített állampolgárait szállították a nácik működtette haláltáborokba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
ÉLŐ: Flensburg–Pick Szeged a a félidőben: 14–10 21:37 | Délmagyar - Pick Szeged Flensburg Jól kezdett a Pick Szeged Flensburgban, de 5–4 és nagyjából tíz perc után gödörbe került. Bodó piros lapot kapott, egy félidőt követően a német ellenfél 14–10-re vezet. Kövesse nálunk szövegesen élőben a férfi kézilabda Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első mérkőzésének második félidejét is.