Tesztelte a, milyen a már forgalomban lévő mobilbérlettel utazni - egy hónapon át. A hétköznapi használat során a bérlet "felmutathatóságával" gyakran voltak gondok, de az applikáció telepítése, a vásárláshoz szükséges regisztrációs és fizetési adatok rögzítése áthidalhatatlan gondot nem okoz. Bankkártyával ki lehet fizetni a bérletet, utána az applikáció saját olvasóját kell használni a kihelyezett QR-kódok beolvasásához. A QR-Kód, a BKK és a buszvezető - Az én riportalanyaim. Ha menet közben kérik a jegyeket, át kell váltani az appon belül a másik felületre, ahol a visszaigazoló QR-kód látszik. A felszállásnál a mobilhasználat mindenképp előkészületet igényel. Ez az ujjlenyomatos vagy arcfelismerő kioldással működő készülékeknél egyszerűbb, ahol viszont be kell ütni a pin kódot, különösen ha valaki épp futna a busz után, már nehézkesebb. A metrónál a QR-kódokat a jegykezelők oldalára helyezték ki, onnét lehet beolvasni, majd a képet megmutatni a lépcsőt őrző ellenőröknek. Komikus, hogy ha ugyanannak az útnak a végén is kérik a bérletet, akkor már át kell váltani az applikáción belül a másik, a telefonon felmutatandó QR-kódra, amit az ellenőr tud a saját eszközével leolvasni.
Történt egyszer, hogy megelégeltem a jegypénztárok előtti sorban állást és a jegyautomaták tökéletlenségét, ezért egy applikáción keresztül a lehető legkényelmesebben vásároltam meg a BKK havi bérletemet. Olykor előfordult, hogy ellenőrök kérték, és a náluk lévő leolvasó igazolta a jogosultságomat az utazásra. Nemrégiben a közlekedési vállalat autóbuszvezetőire hárult az a nemes feladat, hogy az első ajtón keresztül felszálló utasokat ellenőrizze, jobban mondva jegyeiket, vagy bérleteiket. Így működik a már vásárolható online BKV-bérlet | KamaraOnline. Nincs is ezzel semmi gond, bár nyilván sokan tapasztalták már, hogy a buszvezetők éppen hogy csak egy pillantást vetnek a bemutatott jegyre, bérletre, hiszen nem ez az elsődleges dolguk. Azonban a gépezetbe porszem került, pontosan egy ügybuzgó, gúnyolódó, fontoskodó, és a legkevésbé sem segítőkész sofőr. Derék hősünk a 134-es autóbusz vonalán haladt egy hétköznap délután, és zord, barátságtalan arccal fogadta, amikor felmutattam telefonomban a kóddal ellátott bérletemet. Először csak a fejét rázta, majd közölte, hogy nem látja.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ha valaki rendelkezik érvényes mobilbérlettel és nem tudja felmutatni, ugyanúgy a személyes ügyintézéssel kell bajlódnia, ami szintén baj még. Nyitókép: Pexels
felolvasószínház Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A Líra és Logika Teátrum "Írta és rendezte" olvasószínházi sorozatában bemutatják: Kutszegi Csaba: Oly szép az élet Krúdy Gyula novellái nyomán, és egyéb vendégszövegek felhasználásával készült zenés pisztolypárbaj. "Hogy milyen? Kortárs is legyen meg hagyományőrző is egyben? (sóhajt, Era sajnálkozva utánozza) Nem sóhajtozom, nem sóhajtozom… De azért ez nem ilyen egyszerű… Hogy mondod? Implicite legyen benne a Nyugat folyóirat két-három nemzedéke meg a hetvenes-nyolcvanas évek posztmodernje… (tátott szájjal megcsóválja a fejét) Fantasztikus ötlet! És mindezt keretezze a húszas-harmincas évek úri világa… Jó! Jó! Szerintem is: a progresszív kritikusok úgyis konceptuális művészetnek nézik majd… Várjál, na, várjál, lassítsál egy kicsit! Ezt már le kell jegyeznem… (a telefonját a vállával próbálja megtartani, miközben pötyögni akar a klaviatúrán, Era zavarja, belenyúlkál az írásba és elmutogatja: ki kéne hangosítanod a telefont) Mondhatod!
A Nyugat folyóirat - YouTube
Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett. Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék. A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett.
Nem "megújulásunk kísérlete", noha látszólag kísérlet maradt, két vesztett világháború látszólag derékba törte. Nem, semmit sem tört derékba semmi: a szellem, amit hirdettek, nemcsak bennünk, idősebb írókban él ma is töretlenül, akik fenntartás nélkül örököseiknek valljuk magunkat – és nem henyeségből beszélek többes szám első személyben -, hanem közvetve minden értékes fiatalban is, akár hallottak életükben a Nyugatról, akár nem. Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Osvát, Schöpflin, Tersánszky, Móricz meg a többiek összefogása nem "nyugatos dekadenciát" hirdetett, hanem éppen a szellemi hanyatlással, a pangással és bágyadt középszerűséggel szembe fordulva, az egészség új forradalmát: hevesebb és hitelesebb művészetet, nagyobb szabadsággal s egyben nagyobb szigorúsággal, új felelősséget, új erkölcsi, lelki integritást. Szembefordultak nemcsak a hamissal, olcsóval, önáltató hazugsággal, hanem a jó szándékú másodrendűség minden színárnyalatával. Nem is kellettek az első világháború előtti gazdag, rohanva fejlődő Magyarországnak.
Folyton új, fiatal írókat szervezett a Nyugat köré, ám ezzel kihívta a mecénás, Hatvany haragját. Hatvany a régi, már befutott írógárdával szerette volna továbbvinni a lapot. Osvát ezt mereven elutasította. A vita párbajjal végződött. A Nyugat első nemzedékének írói közül Ady kivételével a legtöbben – így Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy és Móricz is – Osvát mellé álltak. A második nemzedék írói, például Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor és Tamási Áron, továbbvitték a folyóirat szellemiségét és színvonalát. A szerkesztést Osvát halála után, 1929-ben Babits vette át. Ekkor jelentkezett a Nyugat harmadik nemzedéke, köztük Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ottlik Géza és Szerb Antal. 1941-ben Babits halálával a Nyugat megszűnt, de Illyés Gyula még ugyanabban az évben újraindította Magyar Csillag néven. A folyóiratnak csak a címe változott meg, a címlapja és a szellemisége ugyanaz maradt. Ezt a szellemiséget szüntette meg Magyarország német megszállása. A Magyar Csillag, a Nyugat méltó utóda 1944-ben jelent meg utoljára.
Tóth Árpád (Körúti hajnal) Szimbolizmus (jelkép, szimbólum) A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére. A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
1925-1929 között a kor liberális és konzervatív erőivel való kiegyezés jellemzi a lapot, de változatlanul a fiatal tehetségek felfedezésére törekszik. Osvát halála (1929) után Babits és Móricz folytatja a szerkesztői munkát 1933-ig. Ellenmondás van szemléletükben. Móricz a riportot, a nyers valóságot kívánta behozni a Nyugatba, Babits az európaiság, a klasszicizálás értékrendjét képviselte. Móricz megválik a Nyugattól, s Kelet népe címmel új folyóiratot szervez a népi írók számára. 1933-tól Babits és Gellért Oszkár a Nyugat szerkesztői. Ebben az időszakban a folyóirat legfőbb jellemzője a humanizmus, az antifasizmus. 1941-ben Babits halálával a nevére szóló lapengedély megszűnik. A hatóságok számára ez kívülálló ürügy a folyóirat megszüntetésére. Utódja Illyés Gyula szerkesztésében folytatta a Nyugat szellemi örökségét még formai szempontból is: A Magyar Csillag (1941-1944). Illyés a nemzedéki és az úgynevezett népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett baloldali és üldözött írók számára is.