Tálaláskor szedünk egy adag zöldségpürét a tányérra, erre kerül a felszeletelt kacsa. Nagy szemű sóval, borssal és mikrozöldekkel díszítjük. Ha tetszett a narancsos kacsa gyömbéres sütőtökkrémmel receptje, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Ezek is érdekelhetnek:
Vékonyra szeletelve tálaljuk. Kacsamell rozéra sütve: Ha kacsa mellét szereti rozéra hagyni, törölgesse le a pácot a mellekről, sózza, borsozza őket. Majd közepesen forró, vastag fenekű serpenyőben süsse a mellek mindkét oldalát mérettől függően 6-8 percig, először a bőrös oldallal lefelé. Ne fedje le közben! Sütés után lefedve 15 percig pihentesse, aztán már lehet is szeletelni.
Próbáld ki ezt is: kacsamell málnás vörösboros mártásban!
Közben a maradék narancsot kifilézzük, és a salátakeverékkel tányérokra rendezzük. A kacsamelleket vékonyan felszeleteljük, a salátára rendezzük, öntet gyanánt meglocsoljuk az egészet a narancsos-mézes-mustáros pecsenyelével, de ízlés szerint más köretet is kínálhatunk hozzá.
A különleges cicának még...
Az est karnagya Pfeiffer Gyula, a teátrum főzeneigazgatója, koreográfusa Lénárt Gábor, szerkesztő-rendezője, Bori Tamás, háziasszonya a színház sajtófőnöke, Szabó Anett volt. Forrás: Kristó Gothárd Hunor "A színpadon egy különös technikai megoldást igénylő vizuális látványvilág vonzza be a nézőt, és emeli a dalszövegek mondanivalóját. " – fogalmazott az est szerkesztő-rendezője, Bori Tamás, kihangsúlyozva a közös kultúra, a közös nyelv összekötő szerepét az anyaország és a külhoni magyarság között. "Bárhol is vagyunk magyarok, fontos, hogy tisztességgel legyünk magyarok. Elhunyt a legidősebb magyar válogatott labdarúgó, Raduly József | Mandiner. Nekünk, művészeknek nem árkokat kell ásnunk, nekünk hidakat kell építenünk. " – foglalta össze a gála címének lényegét a rendező. Bori Tamás Forrás: Kristó Gothárd Hunor A Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, egyben a gálaest karnagya, Pfeiffer Gyula legfontosabb vezérelve minden esetben a szerzői szándék kottahű megjelenítése. "Az Összetartozunk gála elnevezése és célja volt a gálarepertoár összeállításának legfontosabb iránymutatója.
Fontos, hogy a magyar tudományt és az iparfejlesztést is támogassák ezzel a programmal – hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy várhatóan a kiválasztási folyamat végén, 2024 első félévében indulhat magyar kutató űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) Maróth Miklós, az ELKH elnöke a sajtótájékoztatóan kiemelte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Mint rámutatott, az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben. Hunor és magyar nyelven. Horváth Ákos, az ELKH EK főigazgatója óriási elismerésnek nevezte, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a Hunor űrhajós program. Felidézte, hogy az EK-ban már a hetvenes évek óta foglalkoznak űrkutatással, amelynek eredményeként már csaknem száz, a kutatóközpontban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel a világűrbe.
Egyúttal megőrizze tudományos vezető szerepét a régióban, és felkészülhessen az eljövendő új űrkorszak kihívásaira" – emelte ki Maróth Miklós, az ELKH elnöke. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük. Magyar kérdés – Pór Károly publicisztikája - NSO. Illetve olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik.