A mai napig várom, mi lett a főváros vizsgálatának eredménye. Várom, hogy valaki kimondja, igazunk volt, illetve várom azt, hogy legyen következménye a hatalommal való visszaélésnek Magyarországon. Szilveszteri komédia premierjére készül a Thália Színház. Csőre Gábor is nyilatkozott a Blikknek, hasonló érzésekkel: Sajnos, azt érzem, mintha mi sem történt volna… A kecskeméti igazgató úr nyilván értesült a Vígszínházban történt problémákról, nem kívánom, hogy szüksége legyen rá, de bízom benne, hogy ott is van egy, az új vezetés által készített etikai kódex, ami védi a dolgozókat – mondta a Vígszínházból a Thália Színházba szerződött színész. A lap megszólaltatta Járai Mátét is, aki a főszerepet alakítja majd az Eszenyi Enikő által rendezett darabban: Korábban sosem dolgoztam Enikővel, de az ő darabjain nőttem fel, imádtam a rendezéseit, ott volt a bakancslistámon, hogy vele dolgozzak. Tudom, hogy sokan azt gondolják, botrány, hogy egy évvel a történtek után már rendez, de én tudni akarom, milyen vele a közös munka. Ha bántani fog, én is kiállok és elmondom.
Interjúnk keretein belül arra van lehetőség, hogy megkérdezzem: mely érzetei a legerősebbek, ha visszagondol az ott töltött időszakra? Otthon voltam a Madách Színházban. Nem kívánhatnék jobb helyzetet egyetlen pályakezdőnek sem. A társulat vezető színészei szeretettel fogadták be a fiatal kollégákat. Ez ma is példaadó lehetne. Sosem voltam "büfészínész", de ha mégis beugrottam egy kávéra, akkor például a visszahúzódónak ismert Balázs Samu – ha ott volt éppen – rendre odaintett az asztalához, és miközben a többiek játékos irigységgel nézték, megkínált a drága amerikai cigarettájával. Budapest, 1970. január 7. ORIGO CÍMKÉK - Zenthe Ferenc Színház. Piros Ildikó, Bus Kati, Bodnár Erika és Sunyovszky Szilvia, a Színház- és Filmművészeti Főiskola IV. éves színészhallgatói Forrás: MTI/Keleti Éva A társulat igazi közösségként működött, bár biztos voltak súrlódások is. Utóbbiakról azért sem értesültem, mert tudták, hogy nem foglalkozom velük. Márkus Laci mondta egyszer tréfásan: "A Sunyónak ne mondjatok semmit, mert úgysem adja tovább! "
Czajlik József elmondta, a színháznak az abaúji hagyományok megőrzésében is nagy szerepe van, ezért szeretnének olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a kistérségek mesterembereinek találkozójává válhatnak. Támogassa az -ot Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a "kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az naprakész működtetéséhez. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra.
Játszott később a Budaörsi Játékszínben, a Karinthy Színpadon, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Szolnoki Szigligeti Színházban, s a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színháztól is kapott felkérést. Harmincévnyi társulati lét után nem hiányzott a korábbi létforma? Nagyon hiányzott. De tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ. Egyre inkább az a jellemző, hogy nem társulathoz, hanem darabra szerződnek a színészek. Főleg a pályakezdők számára jelent ez nehézséget. Mécs Károly Ferenc József szerepében a Fekete ég - háborús előhang - A fehér felhő - mirákulum egy részben című színdarab próbáján a Nemzeti Színház nagyszínpadán 2014-ben. A rendező Vidnyánszky Attila Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt Mi ebben a legnagyobb nehézség? Mi kezdetben kisebb szerepek során bizonyíthattuk, hogy mit bírunk. Lépésenként lehetett előrehaladni. Nagy szökkenések nagy esésekkel járhatnak. Ma megtörténhet, hogy egy ifjú látványosan nagy alakítással indul a pályán, majd mindjárt elbukik. Gábor Miklós legendás Hamletjét megelőzték azok a szerepek, amelyekkel Vámos László segítette őt színészként felépíteni magát.
Nagy Viktor Fotó: T. G. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-02-06 Feltöltötte: eduline_archiv Vörösmarty Mihály: Szózat részletes elemzés Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
A második halál nem az embert, a hazában élő honfitársat érinti, hanem a nemzetet. A költő egy még el nem döntött jövő elé állít minket. Vagy egy jobb kor fog jönni, ahol imádság epedez az utódok ajkán, vagy a nagyszerű halál, amit nemzethalálnak értelmezhetünk. A keserves múlt megjelenése a Szózatban A szózatot gyakran szokás összevetni Kölcsey Ferenc Himnuszával. Mindkettőben megjelenik a múlt. Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Megfigyelhetjük, hogy míg a Himnuszban a történelem negatív motívumai is megjelennek, addig a szózatban, főként a történelem pozitív eseményeit sorakoztatja fel a költő. Szentek, kik ezer év után is ismerősek lehetnek, apáink, kik feláldozták magukat, hogy mi itt élhessünk. Árpád és hadai, kik először harcoltak a magyar földért. A rabigát összetörő Hunyadi. A szabadság véres zászlója egyértelműen reflektál a költő saját korára, amikor újra rabigába, elnyomásba kényszerült a magyarság. Az elnyomó ezúttal, természetesen a Habsburg-ház és Bécs. Ez többek között egy olyan pontja a műnek, amely saját korában hazafiassá a másik oldalról pedig lázítóvá tette.
Ezt mutatja még az inverzió, a rövid felszólító szavak. 3-12. versszak a második szerkezeti rész, az indoklás. Ezt a részt idősíkokra lehet bontani. Első két versszak a múlton belül a dicső múlt, célja a példaállítás, hiányzik a haza természeti képe, de megvannak a történelmi képek, a honvédő harcok. Vörösmarty kimeri mondani a szabadságharcot, nála a szabadságharcok dicsők. Közelre mutató határozószavakkal, névmásokkal a jelenhez kapcsolja a múltat. A műben megjelennek, az ünnepélyes jelzők, régies igealakok. A következő rész a jelen (6-7. Vörösmarty Mihály: SZÓZAT | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. versszak). Vörösmarty bizakodónak látja a jelent, hiányzik belőle Kölcsey pesszimizmusa. Kitágítja a világot – a magyarság a világ része. Minden szenvedés, csapás ellenére megfogyatkozva, de még itt vagyunk. Végletes választási lehetőség jelenik meg, élet vagy halál. Ez így nem mehet tovább, ezt a részt bővebben kifejti a jövőben. A harmadik nagy rész a jövő (8-12. Felvázolja a döntési lehetőségek két pólusát. A jövőben ez a sorsdöntő lesz. Terjedelemben ez a legnagyobb rész.
A nemzet helyzetén töpreng. A 10-12. versszakban a jövőbe tekintünk. Lehet, hogy jobb kor köszönt ránk, de az is lehet, hogy a teljes pusztulás (felvetődik a nemzethalál gondolata). Van olyan elemzés is egyébként, amely már a nemzet sorsán meditáló 8-9. versszakot is a jövőről szóló szakaszoknak tekinti. A harmadik rész a 13-14. versszak, ahol visszatér a verset indító felhívás, de kicsit másképp: a "légy" felszólító ige kerül előre, ezáltal az erkölcsi felhívás a végén még hangsúlyosabb lesz. Bár felépítése retorikus, maga a költemény nem retorikai hatásosságra törekszik, hanem mélyen átélt érzéseket fogalmaz meg: int, emlékeztet, emlékezik, bízik és biztat, remél, áhít, gyászol és töpreng. Eduline.hu. Alaphangja nem szónokias, nem mozgósítani akar, hanem közös gondolatokat mond ki és közös gondokat fogalmaz meg. Ebben rejlik közösségi ereje. A Szózat tehát nem olyan vers, amit szónokiasan kell szavalni, vagy amivel mozgósítani kell, mert hangvétele ahhoz túl személyes és bensőséges. A Szózat versformája, verselése, ritmusa A Szózat 14 versszakból áll, versformája ún.
Az "ezredév" már nem csupán a csodált és elérni kívánt eszménykép, mely a jelennel áll szemben, hanem a nemzeti létért, a szabadságért folytatott küzdelemsorozat. Az alliterációk gyakorisága, a múlt idejű igealakok használata ünnepélyes komolyságot ad a stílusnak. A 7. versszaktól kezdve egy másik idősík, a jövő dominál. A magát a Sorsnak meg nem adó nemzet fellebbez történelmi igazságszolgáltatásért. A 8. versszak felgyorsult szenvedélyes tiltakozás izgalmát közvetítik: a költő az ezredévi szenvedés, a múltbeli küzdelmek hiábavalóságának rémével küszködik. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai: "Az nem lehet" tagadja csupán a múlt és a jelen küzdelmeinek értelmetlenségét. Ez az alig, illetve nem indokolt szenvedélyes hit munkálkodik tovább a 10. versszakban is, hirdetve a százezrek óhajtotta jobb kor eljövetelének szükségességét. Ha van vallásos, illetve valláshoz kötött motívuma a Szózatnak, az itt található: százezrek buzgó imádsága száll a jobb korért az Isten felé. A jobb korral szemben azonban rögtön megjelenik az élet vagy halál alternatívája: a megsemmisülés látomása.
Ez a "nagyszerű halál" azonban nem szégyenletes, hanem az áldozatokat vállaló nemzet tragikus elbukása. Ezután ismét visszatér a jelen feladataihoz, s a felszólítás paranccsá erősödik. "A Szózat az egyik legkétségbeesettebb magyar vers. "