Elborzadtak a fekete csirkétől a Séfek Séfe szereplői - fotó, videó Nem mindennapi húsféle került a TV2 gasztroműsorának szereplői elé, fekete csirkét kaptak feldolgozásra. Krausz Gábor, az egyik séf, meg is jegyezte, hogy ő bizony elborzadt a látványtól, más pedig bevallotta, hogy nem látott még ilyen állatot, sőt, nem is tudott a létezéséről. Bizarr látvány a fekete csirke – legalábbis a konyhapulton előkészítve, és a tányéron. Az ayam cemani szárnyas Indonéziából származik, ahol elterjedt alapanyag, általában levest főznek belőle, itthon aránylag kevesen ismerik. „A végén átmész zombiba" – kipakolt a Séfek séfe szereplők egyike - Vince. A fekete baromfit először 1998-ban hozta be Jáva szigetéről Európába egy holland tenyésztő, akkor egy kifejlett példány 2500 dollárba került. Azóta az ára csökkent, de még három éve is 25-30 ezer forint volt egy tojó vagy kakas, 20 darab kelteni való tojást pedig 100 ezer forintért adtak. Itt egy kép és egy videó a TV2 műsorából: tv2 Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
A Séfek séfe a TV2 főzős reality-vetélkedője, de a műsor természetesen nemcsak az ételek elkészítéséről szól, hanem a szereplők közötti dráma is nagy hangsúlyt kap – minden bizonnyal ezt hivatottak erősíteni a zsűriként részt vevő szakácsok durva beszólásai. Nos, drámából a legutóbbi epizódban sem volt hiány azt követően, hogy Krausz Gábor csapata napok óta eredménytelenül szerepelt, azaz egyetlen tányért sem kaptak vissza. A Tóth Gabi énekesnő férjeként is ismert szakács annyira kiborult versenyzői teljesítményén, hogy kilátásba helyezte, hogy kiszáll a játékból. Ezt mutatja be az alábbi videó. "Ha most nulla tányért kapunk, én szerintem felmondok. Én akkor abbahagyom. Az már a harmadik nulla tányéros nap lenne – akkor én ezt nem csinálom tovább" – helyezi kilátásba a véget Krausz Gábor. A feltétel azonban nem teljesült, a séf csapata ezt követően jól szerepelt, védettséget szereztek. Erről is van videó természetesen, szintén ajánljuk az ön figyelmébe. ( Kiemelt kép: TV2 / Séfek séfe)
Fotó: TV2 Az idegen terep okozta stresszhelyzet a műsorban is sokszor megnehezítette a versenyzők dolgát. "Abban a felfokozott állapotban az volt az érzésem, mintha a gépek a lehető legtávolabbi pontokon lennének a pultomtól és mintha végtelen számú fiókban kéne megtalálnom a legnagyobb sietségben, amit éppen keresek" – magyarázza Bibiána. Egy forgatási nap a sminkeléssel, a felkonferálásokkal, a séfek két bemutatójával, a két versenyfőzéssel, az értékelésekkel, és a nap végi játékos-nyilatkozatokkal (ezekből vágnak be végül a műsorba) késő estig eltartott – az előbb említettek miatt érthető, hogy a nap végén már gyakran szóródott ki a fűszer, tört a tányér. Az évad elején adásba került háromnapos tréningre rátett még a játékosok közötti rivalizálás is egy lapáttal, hiszen ott dőlt el, a harminc szereplőből ki lesz az a tizennyolc, aki bekerül a séfek csapatába. Egymás elől ugyan nem dugtuk el a répapucolót, de azért fű alatt ment a helyezkedés. Olyannyira, hogy Bibiána is már csak a TV-ből tudta meg, csapattársai bizony őrá is panaszkodtak az interjúban, mondván, nem segít eleget.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, így valósult meg egy az agrárium életében mérföldkőnek is tekinthető, Európában egyedülálló módon a teljes országot lefedő, egységes jégkármérséklő-rendszer. Milyen elven működik, és milyen berendezéseket foglal magába a rendszer? – Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. A jégkármérséklő-rendszerről is készített szóvetést a NAK | Agrotrend.hu. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy, és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani, és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt. A rendszer működtetése során a talajfelszínen működő manuális és automata talajgenerátorokkal ezüst-jodidot párologtatunk. Az ezüst-jodid kristályok mesterséges jégképző magként funkcionálnak. Az ezüst-jodid-részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.
Ezekből is látszik, hogy hazánkban működik a védekezés. Dobos István indítja be a talajgenerátor működését helvéciai portáján Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe – Két-három órával a záporok, zivatarok lehetséges kialakulása előtt kapjuk a jelzést az OMSZ-től. Járásonként adják meg számunkra, hogy az adott időszakban mekkora esély van a jégesőre. Az OMSZ meghatározza továbbá napi háromszor, hogy szükséges-e készenlétben lenni az adott járásban, vagy sem. Amennyiben az adott járásban kialakulhat jégeső, bekapcsoltatjuk az automata és a manuális generátorokat. Lehet, hogy egy, de az is elképzelhető, hogy tizenegy járásban kell a generátorokat egyidejűleg bekapcsolni. Az utóbbi napokban olyan hatalmas frontok törtek be hazánkba, hogy a rendszer nagy részét egyidejűleg kellett üzemeltetnünk.
Ez a teljes kukoricával vetett terület 14%-a. A táblázat adataiból az is kiderül, hogy a kialakult, legerősebb szupercellák (június 25. és július 9. ) minden esetben a jégeső kár által érintett területek kb. 85%-ért felelősek. A fent említett 92 napos riasztási időszakból ez a két nap okozta a károk jelentős részét, például a kaposvári járásban a június 25-i szupercellák és az azokkal érkező nagyméretű jég okozta a károk 85%-át. Őszi búza 2021-ben 846 220 ha-on vetettek őszi búzát, ebből mindösszesen 4 489 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30). 2. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben A 2. táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy az őszi búzával vetett területen is ugyanaz a 3 járás volt érintett. Az őszi búza esetében jól látható, hogy ugyanazokon a napokon okozta a legnagyobb károkat a jégeső, mint a kukoricánál (június 25.