Krizsán Lili, a Sztárban Sztár leszek! felfedezettje életveszélyes állapotban került kórházba még tavaly novemberben. Súlyos anorexiája miatt hónapokig kezelték, és igaz, hogy a napokban kiengedték a kórházból, de most újabb kihívások várnak rá. A Sztárban Sztár leszek! felfedezettje, Krizsán Lili az elmúlt hónapokban rengeteget segítséget kapott, hogy helyreálljon a fizikai és mentális egészsége. "Hatalmas előrelépés volt, hogy végre tudok és merek enni! A kezelések előtt a gondolattól is rosszul voltam, hogy ennem kell. Most igyekszem minél több fehérjét fogyasztani, hogy megerősödjek. Krizsán lili sztárban star 2010. Immáron fogyasztok gyümölcsöket és zöldségeket is" - kezdte a Borsnak Lili, majd hozzátette: "A betegség miatt minden téren leépült az életem. Haza kellett költöznöm Siófokra, hiszen még nem tartok ott fizikailag, hogy munkát tudjak vállalni és fenn tudjak tartani egy pesti albérletet. Eltűntek a barátaim és elvesztettem a munkám. Rájöttem, hogy bár megannyi ember vett körül, ezek látszatkapcsolatok voltak".
A 21 éves Krizsán Lili a Sztárban Sztár leszek! idei évadának második élő adásáig jutott, kiesése után zokogásban tört ki. Mint kiderült, nem véletlenül. Az énekesnő kevés ruhát viselt a produkciója alatt, ez pedig nagyon feszélyezte, mert évek óta testképzavarral küzd. Öt évvel ezelőtt sokat csúfoltak, ami nagyon megviselt engem. Először bulémiás lettem, ma pedig már nehezemre esik az evés. BOON - A betegség miatt leépült az életem: megrázó vallomást tett a TV2 sztárja. Egyáltalán nem vagyok éhes. Régóta csak salátát eszem, azt is keveset, de amikor a tükörbe nézek, még mindig a combos énemet látom. – mondta a Borsnak betegségéről Krizsán Lili, aki jelenleg 44 kiló, ezért hamarosan kórházi kezelést kap. Anorexiával küzdök, ami rendkívül súlyos szorongást okoz számomra. Évek óta tart ez az állapot, de egyre nehezebben viselem. A Sztárban sztár leszek! hatalmas erőt adott nekem, ahogy a mesterem, Köllő Babett is, akinek az unszolására megvizsgáltattam magam és felmérték az állapotomat. Szó szerint azt mondta az orvos, hogy ha így folytatom, életveszélyes állapotba kerülök.
>>> Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #dráma #Kórház FRISS HÍREK LEGOLVASOTTABB 1 2 3 4 5 TOVÁBBI AJÁNLATOK
"A 163 centis magasságomhoz átlagosan 60 kiló voltam, és emiatt rengeteg bántást kaptam. Ducinak tartottak, pedig inkább csak izmos voltam. Fociztam, tíz évig teniszeztem, kondiztam, erős, izmos lábam volt, de sokan megszóltak miatta, és ezért vékonyat szerettem volna – meséli, hogyan kezdődött a betegsége. Krizsán Lili 44 kilósan, mentora tanácsára kórházba vonult - ifaktor. – Szépen lassan kivontam az étrendemből szinte mindent, aminek következményei lettek. A suliban nem tudtam teljesíteni, mert képtelen voltam koncentrálni, hullott a hajam és nőgyógyászati gondok is jelentkeztek, de az elején én sem éreztem, hogy baj lenne. " Természetesen a szeretteinek is feltűnt, hogy a családi lakomákból nem veszi ki a részét, azonban ezt igyekezett mindig valahogy megmagyarázni. Mestere, Köllő Babett a műsor után sem engedte el a kezét (Fotó: Smagpictures) Segítség kellett Novemberben viszont eljött a pillanat, amikor döntenie kellett: élet vagy halál. "Az állapotom már a karrieremet is befolyásolni kezdte, és ez visszahúzott a földre. Ráeszméltem, hogy segítség nélkül nem tudok meggyógyulni, és a felépülés nagyon hosszú folyamat lesz – mondja az énekesnő, aki talán nem is tudja milyen szerencsés.
Az Európa megosztottságát jelképező berlini falat az NDK 1961 augusztusában építette fel azzal a céllal, hogy meggátolja a kelet-berliniek tömeges nyugatra vándorlását. A "szégyenfalnak", ahogy akkoriban nyugaton nevezték, az volt a rendeltetése, hogy a város két részét hermetikusan elzárja egymástól. Ez a katonai létesítménynek szánt, őrtornyokkal és reflektorokkal felszerelt, felül szögesdróttal szegélyezett fal gyakorlatilag annak volt a megtestesült bizonysága, hogy a Nyugat és a szovjetek képtelenek voltak rendezni Berlin kérdését, és egy békeszerződéssel véget vetni a II. világháborúnak. Az Európai Parlamenti Közgyűlés válasza nem váratott sokáig magára. október 10-én és 11-én a Közgyűlés politikai bizottsága szimbolikusan Nyugat-Berlinben tartotta ülését. Még ha magát a falépítést nem is tudták megakadályozni, a képviselők ezzel az Európai Közösség berlini lakosság iránti szolidaritását kívánták kifejezni. Hans Furler elnök helyben nyilatkozatot is tett a helyzetről, és Berlint a "szabad Európa jelképének" nyilvánította.
"És hogy lehet átjutni? " - kérdezem, mire szigorúan kijelentő módban csak annyit válaszol, hogy "Hova". "A másik oldalra? " - kérdezem most már elég bizonytalanul, majd hátha én rontottam el az évszámot, azért még hozzáteszem, hogy "Nyugat-Berlinbe". Óvatosan megigazítja a kicsit lötyögő rohamsisakot, majd a pisztolytáskájából előhúz egy fénymásolt térképet: "Hát ez itt ugyebár a berlini fal, vagyis megvárhatja, amíg hétfőn ledöntik, esetleg négyszáz méter balra. Ott ér véget". Rám sem néz többet, üveges szemekkel osztja a keletnémet vízumpecséteket a japán turistáknak. A berlini fal mint dominó Sétálhatok végig az Ebertstrassén a Sony Centerig, mellettem a berlini fal több száz két méter magas betondominóból kirakva, mindegyiken peace jel, festékes gyermekkezek, torz Trabantok, nyúzott macskára hasonlító békegalambok. Berlin az újraegyesítést ünnepli, hétfőn Hillary Clinton, Gordon Brown és Dmitrij Medvegyev szeme láttára lökik meg a dominósort, hogy beleremegjen ha nem is az egész világ, legalább a környék összes puccos irodaháza.
Hatalmas ujjongás a teremben: Kohl elkerülte a politikai süllyesztőt, és "a német egység atyjaként" került be a történelembe. A magyar határnyitásról, a berlini fal leomlásakor a keletnémet döntéshozók tetteiről és a nyugatnémet sajtó reakcióiról a BBC History most megjelent novemberi száma közöl cikkeket. Kiemelt kép: Robert Jager/ APA-PictureDesk / AFP
Az elkészültekor 155 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfalrendszer vonalán 300 figyelőtornyot és 43 földalatti bunkert emeltek. A határövezet 50-100 méter szélességben tiltott zóna volt mindenki számára, megközelíthetetlenségét az állig felfegyverzett határőrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárokrendszer és külön gépkocsiút biztosította. A két városrész közötti 80 átkelőhely közül csak 12 maradt nyitva, elvágták a városi gyorsvasút és a metró összeköttetéseit is, csak a friedrichstrassei megálló működött tovább, ahol határállomást rendeztek be. Az 1961-es határlezárás sokkolta a berlinieket: családok szakadtak szét, ezrek nem tudtak eljutni munkahelyükre vagy rokonaikhoz. A 70-es évek elején Willy Brandt nyugatnémet kancellár a két német állam viszonyának javítását célzó új keleti politikája révén elérte, hogy az NDK enyhítsen a Nyugat-Berlint elszigetelő utazási korlátozásokon. A fal fennállása alatt, 1961 augusztusa és 1989 novembere között mintegy ötezer embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe menekülnie, körülbelül ugyanennyit fogtak el szökés közben.
1961-ben Hruscsov utasítására kezdik el építeni és 1989-ig a rendszerváltozásig áll fenn. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták, hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon. A hidegháború első évei a kubai rakétaválságig (1962) Hidegháború vagy idegháború