Észrevetted már, hogy sok hírforrás, pénzügyi újságíró és közgazdász úgy dobja körül a fiskális és monetáris politikát, hogy soha nem magyarázta meg őket? Mindig azt feltételezik, hogy tudni fogja, miről beszélnek, és hogy a különbség egyértelmű. De ez a legtöbb ember számára egyszerűen nem így van, ezért a dolgunk megkönnyítése érdekében mi mindent le fog teríteni az asztalra, és megmutatja a fiskális és monetáris politikát alkotó összetevőket. Mit csinál a monetáris politika és a fiskális politika? Gyors áttekintésként ezek a legfontosabb eszközök, amelyek befolyásolják a gazdasági tevékenységet – akár a növekedés visszaszorításában, akár a növekedés ösztönzésében. Mi a különbség a fiskális és a monetáris politika között?. A fiskális és monetáris politika egyaránt felhasználható a gazdaság stabilizálásához válság idején, vagy a növekedés ösztönzéséhez, ha a gazdaság stagnál. Bár külön-külön is alkalmazhatók, a gazdaságra gyakorolt hatásuk együttes alkalmazása mellett a vállalkozások és a fogyasztók rendkívül erősek lehetnek. Általános szabályként a monetáris politikát egy központi bank irányítja, mivel a fiskális politikát általában a kormány jogszabályai határozzák meg.
Nos, a monetáris politika két fő típusa van – expanziós és kontrakciós -, amelyek egymás ellen működnek, hogy az egyensúlyt egymás felé billentsék. Például az expanzív monetáris politika a munkanélküliség csökkentése és a recesszió elkerülése érdekében működik, mivel több pénzt ad a bankoknak hitelezésre és csökkenti a kamatlábakat, ezáltal a hitelek olcsóbbá válnak, és azt jelentik, hogy a vállalkozások és a fogyasztók hajlamosak többet felvenni. Másrészt a kontrakciós politika az infláció csökkentésére fog törekedni azáltal, hogy korlátozza a bankok hiteltartalmát, ami kevesebb hitelfelvételt és lassabb növekedést eredményez. A legtöbb központi banknak meg van a célinflációs célja – a Bank of England állítsa az Egyesült Királyságot 2% -ra – és mind az expanziós, mind a kontrakciós monetáris politikát felhasználják ennek a célnak a teljesítéséhez. Fiskális és monetáris politika: Itt van a különbség | St. Louis Fed | Wechsel. Mi a fiskális politika, és hogyan működik? A fiskális politika hogyan a kormány kiadásokkal és adózással befolyásolja a gazdaságot. A monetáris politikával ellentétben a fiskális politikának egyetlen célja van, hogy befolyásolja az "egészséges" gazdasági növekedést – amely nem kitűzött cél, és inkább aranyfekete ", és a medvék megközelítése nem túl gyors és nem túl lassú.
* Megjegyzés *: Mielőtt túlságosan részletesen foglalkoznánk, érdemes megosztani az ezen politikákkal együtt használt két kifejezést – expanzív és kontrakciós. Bár szakzsargonok, mégis azt értik, amit mondanak. A terjeszkedés a növekedés ösztönzését szolgálja, miközben a zsugorodás uralkodik benne. Moneris és fiskális politika sa. Mi a monetáris politika, és hogyan működik? A monetáris politika legegyszerűbb meghatározása az a művelet, amelyet a központi bank kezelni tud pénzkészlete gazdasági cél elérése érdekében. A központi bankok sokféle eszközzel rendelkeznek. Például csökkenthetik vagy növelhetik a kamatlábakat, befolyásolhatják a bankok tartalékképzési követelményeit, és még ellenőrizhetik a bankok által tartott államkötvények számát is. Mindezek hatással lesznek arra, hogy a bankok mennyit tudnak hitelezni, ami közvetlenül befolyásolja a pénzkínálatot. A monetáris politika alkalmazásának három fő oka van: Az infláció ellenőrzése A foglalkoztatási szint kezelése Hosszú távú kamatlábak fenntartása De hogyan működik?
Amikor ez megtörténik, a gazdaság egyre inkább a központi bankokra támaszkodik, hogy növelje pénzkínálatát és csökkentse az inflációt. Ha azonban a két politika együtt működik, akkor sokkal gyorsabb ütemben tudnak jelentős hatásokat elérni. Pénzügytan: Monetáris és Fiskális politika eszközei by Balázs Lengyel. Mivel a bevezetett fiskális politika és az érezhető hatások között elmaradás van, a monetáris politika segíthet a dolgok elindításában, mindkét politika teljes erejével később a későbbiekben. Az ilyen fellépés segíthet megnyugtatni a pénzügyi piacokat, és megerősítheti a rövid és középtávú kilátásokat.
/ p> A kormányzati politika hatással lehet a befektetéseire Az ideális befektetési stratégia kihangosító megközelítést foglal magában, amelyben a döntések a befektető időhorizontján és kockázattűrésen alapulnak. Ennek ellenére érdemes tisztában lenni mind a fiskális, mind a monetáris politika tendenciáival, tekintettel a pénzügyi tényezők mindkét tényező növekvő befolyására. A részvények és a kötvények árát minden eddiginél inkább az állam és a jegybank politikájának befektetői értelmezése, nem pedig a hagyományos, alapvető tényezők befolyásolják. Monetáris és fiskális politikası. Érdemes szemmel tartani a címsorokat, hogy teljes mértékben megértsük, miért teljesítenek a befektetéseitek úgy, ahogy vannak.
Mindkét betegség, a tünetszegény mivoltuk miatt, legtöbbször előrehaladott állapotban kerül felismerésre, és ezért igen rossz kórjóslatú.
A szövettani mintavétel történhet a máj testfelszínen keresztül történő, vagy hasi tükrözés (laparoszkópia) segítségével végzett megszúrásával (májbiopszia). A daganat kiterjedésének vizsgálata, az áttétek felkutatása egésztest-CT vagy -MRI segítségével történhet. Végstádiumú májrák. A májrák terápiája A daganat sebészi eltávolítása csak az esetek 10-20%-ában lehetséges. A gyors szóródás miatt a sugárkezelés többnyire hatástalan, és megfelelően hatékony citosztatikumot sem ismerünk. Részben a terápiás eszközök hiányának tudható be a betegség gyors lefolyása. Forrás: EgészségKalauz
Visszafordítható a májkárosodás? Kattintson! Részben az áttétek megjelenésének kockázata magyarázza azt is, miért kell a daganatos betegeknek rendszeresen kontrollvizsgálatokra járniuk: ez ad esélyt arra, hogy egy esetlegesen meginduló áttétes folyamatot minél korábban felfedezzenek, s kezeljenek. Előfordulhat az is, hogy nem tudnak a daganatos betegségről, s a májelváltozásra derül fény hamarabb, például egy más okból végzett képalkotó – ultrahang, CT, MRI – vizsgálattal. Ekkor újabb vizsgálatok, illetve a májból vett citológiai minta révén igyekeznek felkutatni az elsődleges tumort, ez ugyanis döntően befolyásolja mind a kezelést, mind az életkilátásokat. Meg kell operálni, amit lehet Csaknem minden rákbetegségre igaz: a legjobb esély a gyógyulásra akkor van, ha sikerül megakadályozni az áttétek kialakulását, illetve ha mégis megjelenik a metasztázis, akkor azt sebészileg úgy el lehet távolítani a szervezetből, hogy nem marad sehol daganatszövet. A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történt évtizedekkel ezelőtt is, s ebben máig sincs változás: a betegségnek akkor legjobbak a kilátásai, ha az áttét műthető – jelenti ki prof. Májrák - EgészségKalauz. dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója Jelentős változás abban állt be, hogy ma több májáttét operálható meg, mint korábban.
Jóindulatú daganatok: Haemangioma, Hepatocellularis adenoma, Fokális nodularis hyperplasia, Epeút adenoma, Intrahepaticus cystadenoma Rosszindulatú daganatok: Primer hepatocellularis carcinoma (májsejtrák-HCC), Fibrolamellaris carcinoma, Hepatoblastoma, Cholangiocarcinoma (CCC), Haemangioendothelioma (Kuppffer-sejt sarcoma) A májsejtrák leggyakrabban a már károsodott májban fejlődik ki, ezért könnyen alakul ki a krónikus májgyulladás (hepatitis B illetve hepatitis C) vírusfertőzés kapcsán. A májban zajló krónikus gyulladás miatt az alkoholos májzsugor (májcirrózis) és az autoimmun májgyulladás szintén növeli a májsejtrák kialakulásának a kockázatát. Májdaganat | gasztroenterologia-kozpontok.hu. A májsejtrák az esetek döntő többségében (80%) májcirrózis talaján alakul ki, elhúzódó vírusos májgyulladás következtében. A betegség elég sokáig nem okoz tüneteket, így a máj rosszindulatú daganatait gyakran késői stádiumban fedezik fel. A panaszok között előfordulhat: gyengeség, fogyás, puffadás, a hasi és/vagy jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, fogyás, étvágytalanság, hányinger, hirtelen megjelenő haskörfogat növekedés.
A májrák diagnózisa A tünetszegénység miatt gyakran csak véletlenül, más betegség kapcsán végzett kivizsgálás során merül fel a májrák gyanúja. Az orvos először az életmódja és esetleges panaszai felől kérdezi a beteget, majd laboratóriumi és műszeres vizsgálat (CT, az MR és a hasi ultrahang) következik. A vér és vizeletvizsgálat (pl. az AFP-szint) a májműködéséről sok hasznos információval szolgál. Szükség lehet még több okból biopsziára, laparoszkópos tükrözésre, a belek endoszkópos feltérképezésére, hogy a daganatok pontos elhelyezkedését, méretét, elsődleges vagy áttét voltát megállapíthassák. A májrák kezelése Elsősorban a műtét jelent megoldást, melynek során a daganatot eltávolítják. A máj jól regenerálódik, amire az egészségesebb, zsugorodástól és más problémáktól nem érintett máj esetén a legnagyobb az esély. Amennyiben valamilyen okból nincs lehetőség a daganat műtéti eltávolítására, kisebb beavatkozásokkal pusztítják a rákos gócokat. A radiofrekvenciás kezelés során a daganatba vezetett elektródák segítségével egy kanülön keresztül a tumort ellátó ereket gyógyszeresen zárják el, illetve a daganatba juttatják el az azt pusztító anyagot.
A májnak vannak jó- és rosszindulatú daganatai is. A jóindulatúak a májfunkciót nem befolyásolják különösebben, és tüneteket sem okoznak. Ezek a jóindulatú daganatok általában nők körében gyakoribbak, és egyes orvosok összefüggésbe hozzák őket a fogamzásgátló tabletták hosszú éveken át történő szedésével. A rosszindulatú daganatok két főbb csoportba oszthatóak aszerint, hogy elsődlegesen, tehát közvetlenül a májban alakultak ki, vagy áttétként kerültek oda. Bár a közvetlenül a májban kialakuló májrák a daganatos betegségek összesen mintegy 3 százalékát teszi ki, fontos beszélni róla, hiszen Magyarországon az alkoholfogyasztás növekedésével a betegség előfordulásának többszöröződése is várható. Kiket érint a betegség? A májrák fent említett típusát hepatocelluláris karcinómának nevezik, leginkább a férfiakat érinti, a legveszélyeztetettebb korosztályba pedig a 50-60 évesek tartoznak. A májdaganatok tünetei A májrákot tünetek alapján sajnos nem könnyű felismerni. A tünetek csak a késői stádiumban jelentkeznek, és akkor sem annyira különlegesek, hogy azonnal veszélyt jelezzenek.