Ezek között az emberek között voltak "visszaeső bűnözők" is, akiket azért vittek el anno, mert a padlás lesöprése után "véletlenül" találtak náluk tíz tojást, vagy egy csodával határos módon odakerülő lőfegyvert" – mesélte azokat az emlékeit ifj. Bibó István, amelyeket édesapja osztott meg vele. Nagyon sok fiatal munkást, akiket fegyverviselésért vagy fegyverbirtoklásért ítéltek el, de nem végezték ki őket, azokat gyilkosság okán zárták börtönbe, ezáltal ők az amnesztiának egy másik kategóriájába tartoztak: nem felkelés, szervezkedés vagy hazaárulás, amelyek politikai bűntettnek számítottak. A szöveg szerint mindenki, aki bármit is tett 1956 ősze és 1957. május elseje között, azok papíron kiszabadulhattak, ahogy 1963-ban a Kádár-kormány lezárta a forradalom és a megtorlások időszakát. Ifj. Bibó István előadása édesapjáról, ’56-ról és saját emlékeiről. "Akire nem tudták rábizonyítani a fegyverhasználatot, azok kaptak életfogytiglani büntetést, akire meg rá tudták bizonyítani, azoknak a többségét kivégezték" – emlékezett vissza az akkori rendszer kegyetlenségére a művészettörténész.
A híres politikus utóda szerint Göncz Árpád közvetlensége nem póz volt, jelentőségét pedig nem sikerült kétségbe vonni. A mai elitet is kritizálta, amiből hiányzik a humorérzék és csak a sárdobálás maradt nekik. Göncz Árpád a nehéz helyzetekben is hiteles párbeszédre törekedett – mondta el az M1 szerdai műsorában ifjabb Bibó István művészettörténész. Hozzátette, a kedden elhunyt volt köztársasági elnök mindenkivel közvetlen tudott lenni, nem volt benne semmi szertartásos, mindez pedig nála nem póz volt, hanem személyiségének lényege. Gönczöt közjogi méltóságként 1956-os szerepvállalása, majd a börtönben eltöltött évek miatt szerte a világban szívesen fogadták a politikusok, ehhez hozzájárult személyisége és a rendszerváltás "euforikus" jellege is. Igazgatóváltás a Baár-Madasban | Beszélő. Mint ifj. Bibó fogalmazott, Göncz jelentőségét megpróbálták kétségbe vonni, amikor "megkezdődött a párbeszéd-képtelenség felé való menetelés", azonban ez "igazából nem sikerülhetett". A művészettörténész szerint Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket.
ifj. Bibó István bemutatta új könyvét - YouTube
Előjegyzem
Ifj. Bibó István felidézte, hogy Göncz Árpáddal a börtönben eltöltött évei után ismerkedett meg komolyabban, emlékei szerint a későbbi köztársasági elnök Bibó István politikushoz hasonlóan sosem beszélt "programszerűen" saját szenvedéseiről, ehelyett "kritikusan és önironikusan" tekintett önmaga szerepére. "Mindez nagyon üdítő volt, mert ma a humorérzék is nagyon hiányzik a politikai életből" - fűzte hozzá. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. Bibó István – Az államtudós és államférfi. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Bibó István, ifj. (Bp., 1911. aug. 7. – Bp., 1979. máj, 10. ): jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1946). Édesapja – István filozófus, a szegedi egy. -i könyvtár ig. -ja, felesége Ravasz Boriska tanár, ig. volt. Egy. -i tanulmányait a szegedi tudományegy. jogi karán végezte (1929-33). Jogtudományi doktorátust 1933-ban, államtudományit 1934-ben szerzett. 1939-40-ben az Igazságügymin. -ban dolgozott. A szegedi tudományegy. -en magántanári képesítést nyert jogbölcselet tárgykörből, s 1940-től a politika tanszéken oktatott. 1946. júl. 22-én egy. -i tanárrá nevezték ki. 1950. dec. 31-ig tanszékvezető egy. -i tanár. A polgári demokratikus népi írókhoz tartozó közíró volt. 1945-ben Erdei Ferenc belügymin. a Belügymin. (BM) közigazgatási főosztályának vezetését bízta rá. Erdei Ferenccel a közigazgatás reformtervezetén dolgozott. 1946-1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet min. -i biztosa, majd elnökh. -e és vezetője volt. A demokratikus népfrontpolitika híveként 1945-48-ban a koalíciós kormányzás, a zsidókérdés és a m. társadalomfejlődés kérdéseiről írt könyvet, cikkeket, röpiratokat.
A test határai Az emberi testről alkotott kép, a testről való ismeret, a test tudatos reprezentációja koronként és társadalmi csoportonként is változott, a külső megjelenést befolyásolta a közösség szabályrendszere, a munkához való viszonya, az adott társadalom szépség idelája, mit tartott elfogadhatónak, követendőnek. A hagyományos paraszti gondolkodás abban is különbözött a moderntől, hogy a testi folyamataikról nagyon kevés tudásuk volt egyrészt a hiányos biológiai ismeretek, másrészt az ezeket övező tabuk miatt. A testükkel kapcsolatos legfontosabb kritérium a munkabírás, fájdalomtűrés volt. A férfiak esetében később még megjelent a katonaviseltség, illetve a lányoknál a termékenység, a szülés képessége, mint norma. Őrség rönkház szálláshelyek a következő. A test határait fel lehet fogni úgy is, mint az életszakaszok határait, amely kifejezésre jut testünk változásaiban. Ennek két végpontja, határa a születés és a halál, közte fontos határpontok a felnőtté válás, az első szexuális élmény, a nők esetében az első gyermek születése, később a változó kor és az öregedés.
A házat sok szeretettel rendeztük be, törekedtünk a lehető legnagyobb kényelem és komfort megteremtésére, illetve minőségi és természetes anyagok felhasználására. Célunk, hogy a hozzánk ellátogatók "haza" érkezzenek, megismerjék az igazi rönkház-élményt és egy nagy adag lélek-wellnessben részesüljenek. Lassuljanak le pár napra és élvezzék az együtt eltöltött minőségi idő minden percét. Házikónk egy kis sziget a mai felgyorsult világban, ahol minden az egymásra figyelésről szól. Főoldal - Alszeri Rönk Vendégház. Egy kis sziget, távol a nyüzsgéstől és a rohanástól. Egy kis sziget, apró örömök és mosolyok megéléséhez. Egy kis sziget, romantikus gyertyafényes estékhez és meghitt beszélgetésekhez. Egy kis sziget, ahol különleges együtt lenni. Várjuk nagyon sok szeretettel:
A test határai különböző kiállítási helyszíneken mutatja be, hogyan viszonyult a parasztság a saját testéhez: Milyen tudása, elképzelése volt annak működéséről, hogyan, milyen mágikus, rituális cselekedetekkel próbálta befolyásolni annak határait? Milyen volt a parasztság testképe, testideálja, és hogyan próbálta elérni, kialakítani azt? Mit jelentett a felnőtté válás a fiúk és a lányok esetében? Alszeri Rönk Vendégház - Őrség. Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Skanzen négy helyszínén, négy tematikába rendezve: Faddi hátsó szoba: terhesség, szülés, az első fürdővíz szimbolikus jelentése, gyermekágy, az első gyerek a családban Őcsényi kamra: szépségideál, a viselet testet formáló hatása; a viselet, mint jel, a női és férfi sárközi ünnepi viselet Rédicsi porta: halál, mint az élet utolsó állomása – halott elkülönítése, a halottas ház Perkupai istálló: a testi érettség, felnőtté válás, szexuális felvilágosítás, udvarlás, nászéjszaka
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Városszer 57. Tel: (+36) 94 548-034 Fax: (+36) 94 428-791 E-mail: