Az XWT hőszigetelő szalag polietilénből készül, öntapadó szalaggal. Az ablak V mélységben történő szerelésekor alkalmazzuk. Lehetővé teszi az ablaktok és a tetőszerkezet közötti vékony rés kitöltését. Lehetővé teszi a FAKRO ablakok gyors és szakszerű hőszigetelését, és a lehetséges hőhidak redukálását. Szerelése a tokra történő ráhúzását jelenti. Ablak szigetelőszalag. a speciálisan kiképzett formája megakadályozza a túlságosan mélyre történő ráhúzását az ablaktokra. Minden ablakmérethez a megfelelő méretű hőszigetelő szalagot kell felhsználni.
A duzzadó szalagok ugyan léteznek különböző ház típusokhoz így minden esetben kitudjuk választani a megfelelő duzzadó szalagot, amihez csak a nyílászáró beépítési mélységét kell tudnunk, valamint a tok és a falkáva közötti távolságot, vagyis a "purhab hézagot". Beépítési hőmérsékleti tartomány: +1°C.... +20°C. Működési tartomány: -30°C.... +80°C RAL BEÉPÍTÉS - Illbruck ME902 alapozó spray alapozó spray ral szalagos beépítéshez A RAL szalagos beépítésnél nagyon fontos dolog a megfelelő szalagtapadás elérése. Ehhez segít megfelelő felületet az Illbruck ME902 alapozó spray. Ennek használata nálunk minden RAL beépítésnél kötelező érvényű. Mert szerintünk nem elég a megfelelően sima portalanított felület, és a tapasztalataink szerint az alapozó spray a felületen tisztítás után maradt minimális porréteget is megköti. RAL beépítés - a RAL szabvány szerinti ablakbeépítés. A spray gyors 15 perces száradási idejét követően, megkezdhető a beépítés. Ideális használni nem csak a RAL szalagos beépítési mód esetében, hanem a duzzadó szalagos beépítésekhez egyaránt.
XWT Plus hőszigetelő szalag Az XWT hőszigetelő szalag továbbfejlesztett változata, N mélységbe történő beépítéskor is alkalmazható, a szalag méretre vágása után a sarokrésznél speciális alumínium szalaggal megerősített különösen ajánlott Thermo burkolókerettel való beépítésnél, alacsony hővezetési tulajdonságai révén hatékonyan gátolja a lehetséges hőhidak kialakulását
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
A szobor egy antik görög legendát jelenít meg, amely szerint az első műalkotást egy szerelmes leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak, hogy az első műalkotás egy rajz, különös jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a rajz számított a többi művészet alapjának, amely a művész első gondolatát, az ihletet hordozza. A művészet lényege ez a gondolati tartalom – az már a művész képzettségén múlik, hogy milyen művészi technika segítségével önti formába. A pásztorlányka rajzai | Ludwig Múzeum. Ferenczy István márványból formálta meg a pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki, hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több egyszerű kézműves mesterségnél. A kiállított szobor nagy feltűnést keltett, és amikor 1824-ben hazaköltözött, Ferenczy számos lelkes támogatóra talált. A szobrász nagy kedvvel látott munkához, ám nagyratörő terveit sorra fel kellett adnia. A nagyszabású megrendelések elmaradtak és a magyarországi márványt a carrarainál sokkal nehezebben lehetett megmunkálni.
századi állandó kiállítása A XIX. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Nem véletlen, hogy e korszak művészete sokkal jobban ismert a hazai köztudatban, mint bármely más időszaké. Sulinet Tudásbázis. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái. Ennek is köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag kiemelt helyet foglal el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. A harminc év után újrarendezett állandó XIX. századi kiállítás november 9-től látható. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
az I. századból) Aulosz Kettős Aulosz rajza Az ókori Hellász Az ókori Hellász (Kr.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka (Visited 457 times, 7 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
világháborúban megsemmisült. Sokáig kutatott a megfelelő hazai márvány után, amellyel művészi elképzeléseit megvalósíthatná, az erdélyi Ruszkicán találta meg azt. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1834-től az Országház utca 14. alatti házában élt, Teleki Blanka itt készített róla dagerrotípiát, gipszszobrai között. Az 1830-as években faragta a színésznő Schodelné, valamint Balog János mellszobrát, 1835-ben pedig Önarcképét, ezt is a Nemzeti Galéria őrzi. A magyar írók és értelmiségiek Nyáry Pál, Fáy András, Vörösmarty Mihály és Pólya József vezetésével 1839-ben gyűjtést indítottak, hogy Ferenczy elkészíthesse nagy tervét, Mátyás király emlékművét, melyhez számos tervrajzot és gipszmintát készített. Egyes részletei meg is valósultak: Mátyás mellszobra s az Erő és a Tudomány allegóriájának bronz reliefjei. A pénz azonban csak lassan gyűlt, s a szobor vázlatát is többen támadták. Hosszú utazásai és a márvány keresése felemésztette Ferenczy vagyonát, tervezett szobrásziskoláját sem sikerült megvalósítania.