La Dolce Vita - Az édes élet (16) - Szeptember 7-től a mozikban! - YouTube
Olaszország (Pathé - Riama), 167 perc, ff., olasz Rendező: Federico Fellini Producer: Giuseppe Amato, Franco Magli, Angelo Rizzoli Már a film első perceinél éreztem, hogy most jön az a Fellini, akiért rajongani fogok. Az Országúton és a Cabiria Éjszakái is jó filmek voltak, de nem olyanok, amik engem kifejezetten lehengereltek volna. Ezzel a filmmel viszont egy olyan újszerű - megkockáztatom... figyelem! - mai szemmel is modernnek ható filmet készített, amivel Fellini a kedvenceim közé emelte magát. Sejtésem szerint a későbbi filmek megtekintése során ez még fokozódni is fog. La dolce vita / Az édes élet (1960) - Kritikus Tömeg. Ez Fellini hetedik filmje, és annyira más, mint a többi, hogy ha elkezdeném a benne szereplő történetet leírni, akkor nem, hogy nem segítenék, de csak zavart okoznék. Tíz kis epizód van összefűzve közel három órában. Ezeket az epizódokat Marcello (Marcello Mastroianni) karaktere köti össze. Maguknak az egyes epizódoknak a története Fellini szerint is szinte annyira esetleges, hogy akár lehettek volna nyugodtan más történetek is, fel is lehetett volna cserélni a sorrendjüket, semmit sem változott volna a film.
Az említett közel három óra is lehetett volna tulajdonképpen kétszer ennyi is, de akár fele ennyi is elég lehetett volna.... Fellinit a stílus érdekelte ezúttal első sorban, ami ebben a filmben sokkal fontosabb a tartalomnál. Ez a szökőkutas kép, melyen Anita Eckberg fürdőzik, talán a film leghíresebb képe, a korabeli Filmvilágban is írtak olyasmit, hogy Fellini legújabb filmje Mastroianni és Anita Eckberg főszereplésével készül, holott Eckberg szerepe a tízből egy-két epizódra korlátozódik, a mellékszereplők között is sokan vannak nála fontosabbak... Mellékesen jegyzem meg itt, hogy milyen furcsa és szinte misztikus érzés a korabeli filmes magazinban olvasni egy beszámolót egy újságírótól, aki meglátogatta a római Cinecittá stúdiót, és egy olyan film forgatásáról ír, ami azóta klasszikussá vált. Az édes élet (La dolce vita; 1960) - Müpa. Nem a film története a lényeg tehát, hanem a hangulat, amit felvillant. És ez a hangulat engem az első perceiben megfogott. Az 1960-as olasz felső tízezer romlott, lezüllött, ostobán unatkozó, ám folyton izgalmat hajszoló életét mutatja be.
Nehéz ma elképzelni, hogy Fellini egyik legismertebb filmje, Az édes élet bemutatása idején mekkora botrányt kavart Olaszországban. A pápa nyilvánosan elítélte és obszcénnek nyilvánította a filmet, a Vatikán a betiltását követelte éppúgy, mint a polgári sajtó. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját: Az édes élet leleplezi a modern világ dekadenciáját, a sztárok és a médiaszereplők hatalmát, akik pár perc képernyőn töltött szereplés után ismertebbek az igazi művészeknél és értelmiségieknél. 356. Az Édes Élet (La Dolce Vita) - 1960 - 1001 Film. A feldúlt hangú kritikák ellenére – vagy éppen azért – a film óriási sikert aratott. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját, világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját. Talán ez volt az első alkalom – Chaplint leszámítva – hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává.
Jobb gazdagnak és szépnek lenni. Vagy ki tudja… Federico Fellini 1960-as filmje, Az édes élet a maga idejében olyan kérdéseket tett fel a magyar nézőknek, amelyekre nehéz lett volna akkor választ adniuk. Viszont örökül hagyta nekünk a magyar nyelvben a dolcsevitát. Ezt aztán mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta. Volt, aki egyfajta olasz életérzésként, volt, aki a léha, de vonzó élet metaforájaként, és természetesen voltak olyanok is, akiknek a szívét megszorongatták az édesnek tűnő, de elvesztegetett élet tobzódó tablójának képei. Fellini ekkor már elismert rendező volt - háta mögött az Országútonnal és a Cabiria éjszakáival. Az édes élet azonban alig hasonlít korábbi műveire. Lazább, epizodikusabb a szerkezete, a sztori csapong, de az édes-habos felszín alatt ott a szorongás, a tanácstalanság, a magány. És a zavarodottság: az olasz kultúra átalakulása miatt. Hiszen az apró villanásokban megmutatkozik, hogy szereplőink nem képesek összefésülni tradícióikat az éppen kibomló modern nagyvárosi - és fogyasztói - életformával.
Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció Fotó: Facebook/Olasz Váradi, Facebook/Cseke Katinka
Azt is sikernek tudja be, hogy diverzifikálták az útvonalhálózatukat, a gépeiket pedig áthelyezik különböző bázisokra, Olaszországban például a milánói mellett (ahol az interjú is készült) egy cataniai bázist is nyitni fognak. Az olasz belföldi járatoknak pedig fontos szerep jut most Váradi szerint, mivel ez a piac ellenállóbb, mint a nemzetközi légiforgalom, amely megérzi a határzárak hatását. A cikkből kiderült, hogy az olasz belföldi járatok piacán komoly árháború alakult ki a Wizz Air és a Ryanair között. ORIGO CÍMKÉK - Váradi Olasz. Váradi egyébként azt is elismerte, hogy figyelnek még további lehetséges olasz úticélokat, ilyen például Velence.
TEST ÉS LÉLEK Egészség Fogyókúra Baba-Mama Lelki ügyek SZTÁROK Magyar sztárok Külföldi sztárok Sztárnévtár SZERELEM ÉS SZEX Párkapcsolat Szex Igaz történetek STÍLUS Szépségápolás Trend AKTUÁLIS Dráma Közügy LIGHT Aktuális Kikapcsolódás Szerelem és szex Sztárok OTTHON KONYHA Copyright Blikk Kft. 2016-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem RSS Médiaajánlat Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Blikk Rúzs bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.