Az egyszeri írónő, aki a gonosz politika miatt gyöpös Jókai-rajongók kereszttüzébe került – ezt a képet erősítette maga Tóth is, aki kioktató válaszában azt kérte, "hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek a postaládámba". Tényleg ne tegyenek – ezzel mélységesen egyetértünk. Azzal már cseppet nem, hogy az írónő ezúttal ártatlan áldozata a gonosz, népeket felhergelő politikának. A csatatérre ugyanis ő maga rontott be kultúrharcos amazonként, amikor irodalmi, minőségi szempontok helyett egyértelmű politikai elvárásokat fogalmazott meg. Halálos fenyegetést kapott pitbullos verse miatt. Ahogy Balogh Gábor már rámutatott: ez bizony ugyanaz az érme. Hogy melyik? Az, amelynek egyik oldalán Demeter Szilárd képe virít, aki csak olyannak adna támogatást, aki igazmagyar témát igazmagyar olvasónak ír igazmagyarul. A másikon meg Tóthé, aki nem megfelelő nőiszerep-ábrázolás miatt dobna ki regényt az olvasandók listájáról. A szocialista embertípust, az igaz magyarságot, a megfelelően progresszív nőalakot műveken számon kérni pedig egyaránt a "politikapornó" szintje.
Emellett maga is anya. Valószínűleg van mi alapján véleményt mondania. De beleállt egy ügybe, akkor miért csodálkozik a reakciókon? Nem állt bele ügybe. Egy körkérdésre válaszolt. Ráadásul politikai színezetű ügybe! Nem is politikai az ügy, az viszont érdekes, hogy éppen olyan felhördülés, barikádharc és méltatlan hangnem uralkodik a kommentfalakon, mint az SZFE- vagy Meseország-ügyek esetében. No igen, de kötelező olvasmányokat mégsem írunk csak úgy felül! Élet+Stílus: A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina | hvg.hu. A kötelező olvasmányok listája nincsen kőbe vésve. Az új Nemzeti Alaptantervben is változott a diákok által olvasandó könyvek köre: bekerült Wass Albert és Nyírő József, csökkent Radnóti Miklós súlya, már nem kötelező az egyetlen Nobel-díjas regény, a Sorstalanság, és nem muszáj elolvasni a modern irodalom egyik csúcsának tartott Iskola a határon t Ottlik Gézától. De a kötelező olvasmányok körének muszáj változnia. Nem ideológiák mentén, hanem azért, mert létezik kortárs irodalom is, és ahogy a fizikaoktatást sem hagyjuk abba a 18. század vívmányainál, úgy az irodalomoktatásnak is fel kellene zárkóznia a kortárs aki.
Semmit. Illetve egyetlen szabály mindenképpen van: amit az utcán nem kiabálnál oda egy ismeretlennek, azt ne írd le facebook-kommentben sem. Engem mindez hidegen hagy! Azt mondjátok meg, egybe vagy külön kell írni a Jókai-regény címét? Az 1872-es első kiadásban is különírva szerepelt a cím, mivel nem anyagnévről van szó, így a helyes: Az arany ember.
Mindez a felhördülők olvasatában már betiltásról, eltüntetésről, s mint ilyen, a kormány kommunikációs gépezete segítségével közellenségnek kikiáltott genderlobbiról szól, ami pontosan ugyanaz a funkcionális analfabetizmus, ami annak idején Varró Dánielre is lesújtott, amikor az irodalmi eszközöket, a szarkazmus, az abszurd árnyalatait, sőt, az egyszerű humort értelmezni képtelen internetes tömeg felháborodott, hogy a költő arra biztatja a kisgyerekeket, hogy nyúljanak a konnektorba. Mohos Márton / Varró Dániel Másfelől a támadások mögött ott van a sokat emlegetett online élet és az azzal járó észlelési torzulások: mivel a virtuális terekben az ott magunkról kommunikált értékek mentén határozzuk meg magunkat, így az ezen értékek elleni vélt vagy valós támadások gyakorlatilag egyenértékűek a személyünk elleni támadással. Ráadásul, mivel a neten ezt érdemi kockázat nélkül lehet megtenni, a támadáskor bekapcsoló "üss vagy fuss" reakciópárosból sokkal inkább az üss mellett döntünk. A nyilvános lincselés középkori hagyományát az internetes nyilvánosság újrateremtette, és ma ez már nem csak a gazdagok és hatalmasok meghurcolására szorítkozik, hanem elérhet bárkit, akinek nem tetszik a véleménye – ez viszont már a cancel culture terepe, mely egy külön cikk témája lesz rövidesen.
könyv A mókus és a szarka Volt egyszer egy szemfüles Makkos mókus gyors, ügyes. Bükkös erdő közelében mindig akadt elesége, gyomra sosem volt üres. Karácsony - Donászi Magda - vers. Hol lehemperget... Télapó érkezése Ebben a kis könyvecskében minden a télapóról szól. Donászy Magda kedves gyermekversei elhozzák nektek a karácsony hangulatát Raktáron 3 pont 1 - 2 munkanap Madaras karácsonyfa Az írónô kisgyermekeknek szóló könyveinek megjelentetése hagyomány a kiadónál. A versek és mesék témája a tél kezdetétôl tavaszvárásig ta... Arany ABC ABC-s verseskötet gyerekeknek, Reich Károly kedves rajzaival. Óvodától iskoláig A kiadó népszerű gyermekverses sorozatának legújabb tagja egyben Donászy Magda új verseskötete is. Az elsősorban kisiskolás és az óvodábó... Cinkeház Barátságos, bejárható mesevilág tárul elénk Donászy Magda verseiből, melyek élethűen és szeretettel ábrázolják a természetet, a vízi vilá... 10 pont Csálé Kati Csálé Kati barátaival – Hó Kató, Hobóc – már megismerkedhettünk a Madaras karácsonyfa és a Táltosmackó című könyvekben is.
Karácsony délután lassan jön az alkony. Kíváncsiság bujkál minden gyermekarcon. Végre sötétedik, hamvas lesz az este, Bodri velem együtt figyel minden neszre. Mikor szól a csengő, az ajtó kitárul, piros alma nevet rám a fenyőfárul. Tudom, az erdőből édesapám hozta, a diót meg anyám be is aranyozta… Azért olyan kedves… azért olyan drága. Donászy Magda- Karácsonyvárás ⋆ Karácsony napja. Meghatottan nézek Apára… Anyára. About the author Latest posts
Dehogyis vár karácsonyig. Lassan odalopakodik. Lábujjhegyen, észrevétlen. Jó, hogy senki más nincs ébren. De lám! Csodák csodájára, már csak hűlt helyét látja! Visszasompolyog az ágyba. Ő is mindent rejtekhelyre tesz, hogy senki meg ne lelje. Végül ki-ki tudja, féltett titkát hová dugta. Utolsó nap gondot ad, hol is az a sok csomag, Mert a napok folyvást fogynak. Mind kevesebb lesz a sok nap. Egyik fut a másik után, s holnapután egyet kell aludni csupán. – Már egyet sem! Csengős szánon –hipp-hopp! – itt van a karácsony.
Ha kisült már, ide véle, Hadd egyem meg melegébe! Jaj, de szép a karácsonyfa! Ragyog rajta a sok gyertya! Itt egy szép könyv ott, egy labda! Melyik karácsonyfa vers a kedvenced? Nézd meg ezeket is: Karácsonyfa idézetek Vidám karácsonyi versek Karácsonyi versek gyerekeknek.
Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen, karácsonyi szépségben! Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron, sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik, üde zöldje csak pompázik. Nagykarácsony immár eljő, érkezik az új esztendő. Míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik. Radó Lili: Fenyőünnep Sudár fenyő ringó ágán apró ezüst csengő… Mint erdőben madár füttye, frissen, vígan zengő. Nézd csak, nézd, az ágak végén a sok ezüst jégcsapot! S mézeskalács ül a fákon, mint tobozban csöpp magok. Fenyőünnep! Be jól tudod mindenkiről, mit szeret: éhes madár magot csipked, mézest meg a gyerekek! Csanádi Imre: Karácsony Havas határon Ezüst karácsony Reszket a holdfény Fenyőágon. Arany karácsony Izzik a csillag Fenyőfaágon. Jaj de pompás fa, Jaj, de pompás fa, a karácsonyfa, nincs árnyéka csak játéka, jaj, de pompás fa. Minden ága ég, gyönyörűen ég, kis Jézuska vigyáz rája, el ne aludjék. Kiskarácsony Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?