Mesterien keveredik a két hangulat és Lucas Hedges megérdemelten robbant be a filmmel. Az alakításokon pedig érezni, hogy nem kimondottan Oscarra készültek velük. Semmi kirívóan harsány pillanat, vagy túl nagy giccs. Bár Michelle Williams pár perces játékideje tartogat egyet, nyilván azért a monológért kapta a jelölést (meg néhol díjakat), mire elérünk oda a filmben, az tökéletesen fel van vezetve és elképzelhetetlen máshogy. Casey Affleck pedig élete alakításában tündököl, és bár a SAG 2003 óta tévedhetetlen, az Oscarnál más szempontok is közrejátszhatnak. A tavalyi botrány után a feketéket díjazni (vagy az Amy Adams/Rebecca Hall páros bármelyike helyett jelölni) most napirenden lesz, de Washingtonnal bizony a négyből 3 kategória nekik állna. Ez meg így már a ló túloldala… Affleck persze alanyi jogon, politikától mentesen is bőven megérdemli. A legtöbbeknek talán az Ocean's trilógia vagy a Csillagok között jut róla eszébe, noha kisebb filmekben már nyújtott korábban is kimagaslót (az Oscar mezőnybe sem először került), azonban itt olyan átütő a játéka, mint még soha.
Hogy miért ez a visszaesés? Tavaly újra előszedték, hogy Afflecket 2010-ben két olyan nő is beperelte szexuális zaklatásért, akivel az I'm Still Here című filmen dolgozott együtt. Egyikük azt állította, hogy a beleegyezése nélkül bemászott mellé az ágyba a férfi, miközben ő aludt, a másik szerint pedig Affleck arra kényszerítette őt, hogy a hotelszobájában maradjon. Összesen 4, 45 millió dollárra perelték a színészt, de mindkét ügyet elrendezték bíróságon kívül. Affleck azóta többször tagadta a vádakat, és elmondta: azért ment bele az alkuba, hogy mindenki élhesse tovább az életét. Kenneth Lonergan nem egy sztárrendező ugyan, de egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy nála jobban ma senki sem ír emberi drámákról. Színházi munkásságát meglepő módon először a Csak egy kis pánik című film kedvéért szüneteltette: a saját ötletéből írt forgatókönyvet a De Niro-komédia mindkét részéhez. Forgatókönyvíróként később Scorsesének is bedolgozott, a New York bandái ért Oscarra is jelölték. Casey Affleck és Kenneth Lonergan A régi város c. film forgatásán De valódi hangját a rendezői karrierje során ismerhettük meg.
Nem véletlen, hogy A régi város hat Oscar-jelölésének mindegyike a legfontosabb kategóriákból való: a mindössze 8 és félmillió dollárból készült mozi amellett, hogy gyönyörűen realista, nem bíbelődik a technikai részletekkel, viszont a rendezés és a forgatókönyv (mindkettő Kenneth Lonergan érdeme), valamint a három főszereplő (Affleck, Hedges, Williams) annyira a maximumot nyújtják, hogy a tavaly januári Sundance-premier után sokáig első számú befutónak tűnt a legjobb film díjára is. Most akkor már tuti Casey Affleck Oscar-díja, ugye? Nem éppen. Viggo Mortensen (Captain Fantastic) és Andrew Garfield (A fegyvertelen katona) örülhet, hogy szóba került, de a másik két jelölt simán beelőzheti a hosszú hónapokig 100%-os győztesnek tartott kisebbik Affleck-tesót. Ryan Goslingnak (Kaliforniai álom) valamivel kevesebb esélye van, de nem tudhatjuk, mekkora a musical-láz most az Akadémiában. Viszont Denzel Washington (Fences) behúzta a színészek szakszervezete által odaítélt SAG-díjat a férfi főszereplők közt, a SAG-tagok és a színészi Oscarokról döntő akadémiai tagok közt pedig elég nagy az átfedés (már az öt jelölt is ugyanaz volt a két díjátadón) – szóval Washington bátran készülhet a harmadik szobrocskájára.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
Csoportos tesztek Eleinte az intelligencia vizsgálatánál csak egyéni képességtesztek szerepeltek (pl. Stanford-Binet-teszt). Később eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bizonyos helyzetekben szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több személynél tudják megállapítani az illető intelligenciaszintjét. A csoportos tesztek során egy kutató egyszerre több emberrel végezteti el az intelligenciatesztet. Ezek általában írásos tesztek. Előnyük tehát abban rejlik, hogy egyidőben nagyobb csoport mérését is elvégezhetik (természetesen hátrányuk is épp ez, a szituáció személytelensége). Az első világháborúban az amerikai hadseregben alkalmaztak először csoportos tesztelést, amikor a vizsgálatvezető nem érintkezett személyesen a vizsgált emberekkel. Gardner intelligencia teszt miskolc. Gyakran használják ezt a formát ma is a katonaságnál. A csoportos tesztek másik nagy felhasználási területe a munkahelyi alkalmassági vizsgálat. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet kiválasztani a különböző feladatkörökre leginkább alkalmas személyeket.
A Stanford-Binet intelligenciaskála bár többször is módosították, de tulajdonképpen a manapság legismertebb, leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére. Még Binet volt az, aki bevezette a mentális kor fogalmát, mely a gyermek értelmi képességét jelöli. Az intelligencia vizsgálatakor ezt vetették össze a tényleges életkorral. Terman a mentális kor mérése mellett egy újabb intelligenciamutatót is alkalmazott: ez az intelligenciahányados (IQ), mely a mentális kor (MK) és az életkor (ÉK) hányadosával fejezhető ki (MK/ÉK szorozva 100-zal = IQ). Ha egy személy mentális képessége nem éri el az életkorának megfelelő szintet, akkor az intelligenciahányadosa 100-nál kisebb lesz, ha az értelmi képességek magasabbak, akkor az IQ 100 fölött lesz. Kapcsolódó információ
2. Logikai / matematikai intelligencia Kiválóan átlát bonyolult összefüggéseket és összetett rendszereket. Kedveli a logikai feladványokat és a fejtörőket, legyen az sudoku, keresztrejtvény vagy Rubik-kocka. Szívesen foglalkozik bármilyen típusú probléma megoldásával. Kiemelkedően jó a számokban és az absztrakt gondolkodásban. Pillanatok alatt készít bonyolult terveket, emiatt kiváló az időbeosztásban és a pénzügyekben. Hírek emberek: Albert Einstein, Arisztotelész, Neumann János, Szilárd Leó, Isaac Newton, Charles Darwin, Karl Marx. Gyakran választott szakmák: könyvelő, gazdasági elemző, mérnök, építész, tudós, matematikus. 3. Vizuális / térbeli intelligencia Ő az, aki elsősorban képekben gondolkodik. Emlékszik évtizedekkel korábbi dolgokra: lakások berendezési tárgyaira, régi városképekre, és még arra is, a családi összejöveteleken ki milyen ruhát viselt. Jól tájékozódik, elég egyetlen alkalommal valahol látogatást tennie, hogy bevésődjön emlékezetébe az útvonal. Kiválóan olvas térképet, remekül tud navigálni.
A legtöbben azt hiszik, egy ember vagy intelligens vagy nem. Pedig az igazság az, hogy többféle intelligencia létezik, vagyis, ha nem vagy jó matekból, az még nem jelenti azt, hogy a buták közé kell sorolnod magad. A többszörös intelligencia elmélete egy amerikai pszichológustól, Howard Gardnertől származik; olvass tovább a részletekért! A többszörös intelligencia elmélete Howard Gardener szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség, ezért 7 egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. Többszörös intelligencia elméletét 1983-ban alkotta meg, és ezzel teljesen átformálta a gondolkodást. Te vajon melyik csoportba tartozol? Olvasd el a jellemzéseket, és rájössz, mik az erősségeid! Nyelvi intelligencia A nyelvi intelligencia azt jelenti, hogy a birtoklója képes nagyon magas szinten használni a nyelvet. Olyan rejtett kapcsolatokat, lehetőségeket fedez fel a szavak világában, amit mások egyáltalán nem látnak.