Az olvasottság nem publikus. Neked mit jelent pünkösd? Munkaszüneti nap, hosszú hétvége… És mi a lényege? Vagy az ünnepnek lényeg sem kell, elég, ha csak nem kell menni dolgozni vagy iskolába? Erre keressük a választ. Szöveg: Farkas Ervin evangélikus lelkész, Lovászpatona "Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura. " (Zak 4, 6) Ezer évekkel ezelőtt született egy döntés, mely érted és értem történt. Úgy döntött az Isten, hogy nem akar téged és engem (minket! Mi pünkösd lényege? Mi az igazság? - Evangélikus Információs Szolgálat. ) távol tudni magától, így értünk emberré lesz, meghal és feltámad. A karácsony–húsvét ünneptengely többnyire mindenkinek megvan. Pünkösd – szerény lelkészi tapasztalataim alapján – már egy kicsit kevésbé ismert ünnep. Pedig – ismét szerintem – csöppet sem jelentéktelenebb. Sőt! Pilátus még azt kérdezi, mi az igazság. Gondoltál már úgy a pünkösdre, hogy itt megjön a válasz?! Szoktuk az egyház születésnapjának hívni, és ez igaz. Beszélünk lángnyelvekről és nyelveken szóló tanítványokról, s ezek is mind lényeges dolgok.
A tavaszi jeles napok közül kiemelkedik a virágvasárnap, amely a húsvét előtti vasárnap neve, egyben a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A virágvasárnapi ünnep különleges néphagyománya a kiszehajtás, amely leginkább a Felföldhöz, az északi magyar népterülethez kötődik. A kiszehajtás a tél, s vele együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus értékű, tárgyban kifejezett elmulasztása. Az egyes népek hagyományaiban fellehetőek a csoportosan végzett különböző tavaszi szokások, ilyen például a pünkösdi királynéjárás, a villőzés, a kiszehajtás, a zöldághordás, a különböző szlovák télkihordó ünnepek, valamint az ukrán és belorusz tavaszköszöntő szokások. Mi pünkösd lényege? Mi az igazság? - Kötőszó. Az itt felsorolt szokásoknak csaknem mindegyikében a lányoknak van döntőbb szerepük, ami azért lehet, mert az analógiás gondolkodásban a nő alkalmasabb a termékenység megjelenítésére, mint a férfi. Ezek a szokások időben farsangfarka és pünkösd között szóródnak szét. A szlovák, morva, cseh és lengyel falvakban a nagyböjt negyedik vagy ötödik vasárnapján vitték ki az általában halálnak nevezett szalmabábut (német: Todaustragen "halálkihordás", cseh: nesou smrt "viszik a halált", lengyel: śła śmiertecka z miasta "elment a halál a városból").
S noha a harmadik isteni személy mivoltáról, lényegéről, természetéről valóban sokkal nehezebb kialakítanunk bármiféle képet magunkban, s ezért is nehéz a pünkösd titkát megértenünk, az mindenképp közelebb visz bennünket a Szentlélek titkához, ha erre az éltető, megelevenítő, bátorságot adó, a zártságból kitörő lélegzetre gondolunk. Nem véletlen, hogy az Apostolok cselekedeteinek leírása is légmozgással, szélzúgással írja le a Szentlélek kiáradását, s nagyon jól rámutat ennek összefüggésére nyelvünkben az egy tőről fakadó lélegzet és lélek kifejezés. Hagyományaink nyomán: Kiszehajtás | Felvidék.ma. A másik, pünkösdhöz kapcsolódó, sokat emlegetett esemény a "nyelvek csodája". Ennek leírása szintén egyértelműen visszautal a kezdetekre, a Teremtés könyvének arra az epizódjára, amikor az emberi hiúságból, kapzsiságból, önzésből, magamutogatásból kifolyólag egyszer csak összekeveredtek az emberi nyelvek, határok, elszigetelődések álltak be a megértésben, s az embereknek meg kellett tapasztalniuk: "nem egy nyelvet beszélünk"… A pünkösdi esemény a nyelvek csodájával ennek helyreállítását akarja kifejezni: a sokféleség megmarad, de valahol mégis egyek vagyunk, megértjük egymást, hiába más-más nyelven értünk.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. Pünkösd jelképei; Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Maj' kiviszük kicevicét, villő! Maj' behozuk a ződ ágat, villő! A lányokrë jó szerencsét, villő! A folyó mellett a bábut levetkőztették, majd a szalmát, amelyből a bábu alakját formálták, szétszedték. Mindegyik lány markolt belőle egy csomót és a vízbe dobta, majd figyelte, hogy merre úszik. A hiedelem szerint, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik. A lányok, asszonyok a vizes szalmával arcukat is megdörzsölték, vagy a folyó vizével mosták, hogy egészségesek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol folyóvíz nem volt, a bábu szalmáját elégették. A kicebábu kihordása után következett az úgynevezett villőzés, amikor is a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut. Mit ír a kiszehajtásról az irodalom? 1853-ban jelent meg Kelecsényi József részletesebb leírása Kolon (szlovákul Kolíňany, Nyitrai kerület) népszokásairól: "Virágvasárnapján a virágzó kisleánykák énekkel elegy járásukkal, egy szalmabábot felpiperézve, mit kicevicének neveznek, házról házra körülhordoznak, s énekszóval a faluban így zengedeznek: "Villő!
– Váradi Tibor Pünkösd erői felébresztik gondolatvilágunkat! Ennek az energiának a befogadása csak elcsendesedett, emelkedett állapotban lehetséges. Fogadjátok a tanításokat szellemi vezetőitektől. Rezegjetek hát együtt az emelkedett energiákkal! Ha a Szentlélek dolgozik bennünk, akkor sokkal többre lehetünk képesek. Nyisd ki a szíved e csodás Fénynek! Áldott szép ünnepet! Spirituális tanácsadás
A csúcshőmérséklet általában 5 és 10 fok között várható, de a keleti, északkeleti határ mentén több fokkal hidegebb, a délnyugati, nyugati vidékeken ennél melegebb is lehet. Késő estére –2 és +4 fok közé hűl le a levegő. Estére tovább csökken a felhőzet, és hajnalban, reggel már jobbára gyengén felhős idő valószínű. A Tiszántúlon azonban ekkor is előfordulhatnak felhősebb körzetek, arrafelé helyenként hózáporok alakulhatnak ki. Omsz riasztási térkép google. Az északnyugati szél valamelyest veszít erejéből, de még hajnalban is előfordulhatnak erős, esetleg viharos lökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +2 és –4 fok között alakul, de a kevésbé szeles fagyzugokban ennél alacsonyabb, megközelítőleg a Győr–Szeged-szélcsatorna mentén ennél magasabb értékek is lehetnek. Szerda esti időjárás-előrejelzés Fotó: OMSZ / Délutántól többfelé meleg- és hidegfronti hatás is érvényesül – adta hírül az Időkép. A melegfronthoz köthetően migrén, fejfájás, tompaság, gyulladásos panaszok egyaránt előfordulhatnak, majd a hidegfront hatására főként fejfájás, görcsös és keringési panaszok jelentkezhetnek.
A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. Már működik a jégkármérséklő rendszer online felülete - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban (amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar). Az előrejelzési térkép a következő 24 órában várható riasztásra hívja fel a figyelmet. Az együttműködő partner Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) átvett radartérkép pedig az aktuális felhőzetet, csapadékot mutatja. A széles körű, részletes tájékoztatás részeként a NAK már hetekkel ezelőtt ugyancsak elindította a zivataros napokról szóló heti elemzéseket, amelyek szintén elérhetőek a rendszer weboldalán.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. szintén azt kéri a közlekedőktől, hogy a havazásban és az ónos esővel érintett területeken fokozott óvatossággal vezessenek, utazás előtt pedig mindenképpen tájékozódjanak az aktuális útviszonyokról! Az Útinform szolgálat szerint az eső ellenére az ország nagyobb részén kedvezőek az útviszonyok. A Bakonyban még -1 és -3 Celsius fokot mérnek, arra előfordulhatnak síkos szakaszok. Pilisszentkereszt és Dobogókő környékén, valamint a Mátra magasabban fekvő útjain még téliesek az útviszonyok. A havazás miatt a 2-es főút Nógrád megyei szakaszáról kitiltották a 3, 5 tonna össztömeg feletti tehergépkocsikat. Szombat: borult ég és ismétlődő esőzés Erősen felhős vagy borult lesz az ég. Többfelé várható ismétlődő eső, reggel északon ónos eső is lehet átmenetileg. OMSZ Meteora. Néhol megélénkül az északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1, +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3, 10 fok között alakul. Vasárnap: enyhül az idő, marad az eső, havas eső Túlnyomóan borult lesz az ég, délkeleten vékonyodhat el helyenként a felhőzet.