(Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, fordította Bartos Tibor) Az igazságot, a kíméletlen igazságot! Danton Stendhal: Vörös és fekete (ford. Illés Endre) Élt Párizsban egy család – az apa/ szellemes volt, erős akaratú, s távol tudott/ tartani övéitől minden eszmét. Byron Stendhal: Vörös és fehér (ford. Illés Endre) Tudod, hogyan szól két tenyér, ha csattan. Vajon miként szól egy tenyér, ha csattan? Zen Koan (Ilyenkor harap a banánhal; J. Pandóra – Wikiszótár. D. Salinger) Uram, irgalmazz! Irgalmazz az őrült férfiaknak és az őrült asszonyoknak! Ó, Teremtőm, Hiszen nem is lehetnek szörnyetegek a Te szemedben, aki egyes egyedül tudod csak, miért vannak, hogyan váltak szörnyeteggé, s hogyan kerülhették volna el, hogy azzá legyenek… Charles Baudelaire François Mauriac: Tékozló szív (Thérèse Desqueyroux) (ford. Brodszky Erzsébet és Pór Judit) Másképp írok, mint ahogy beszélek, másképp beszélek, mint ahogy gondolkozom, másképp gondolkozom, mint ahogy kellene, és így tovább a homály feneketlen mélyéig. Kafka François Mauriac: Egy hajdani fiatalember (ford.
Magyar Kiejtés IPA: [ ˈbaːɲɒ] Főnév bánya Földfelszíni vagy földalatti munkaterület az ásványkincsek kitermelésére. Etimológia Egy szláv *banja (a. m. bánya; fürdő) szóból. Ez latin eredetű (vö. latin balneum), ahol a latin szó a görög βαλανεῖον szó kölcsönzése. Mások szerint két szláv banja szó van, az egyik jelentése fürdő (vö. szerb banja), míg a másiké bánya (vö. Be mine jelentése chords. szlovák baňa). Ez nem valószínű, ugyanakkor a bánya és a fürdő jelentését nehéz összekapcsolni.
A tündér név eredeti jelentését nyomozván, birjuk a tün gyököt, mely a tünik igében comparet, apparet értelemmel bir; fen van még egy közelebbvivő tündik igénk is, szint ily jelentéssel; szótáraink szerint (Sándor, Kreszn. ) apparet, comparet, transfiguratur, transformatur; de ezen utóbbi magyarázat, mint észrevehető, már csupán a tündéri képzet fogalmából van átszármaztatva, mert már régibb lexicographusainknál is, (mint Molnár) a tündér: portentum, magus, praestigiator, qui se in varias species pro lubitu transformat, empusa. A mün. codexb. is (N. E. 3. 46, 49) tündérlet a phantasma magyarítására használtatik. — Ezen magus, praestigiatorrali magyarázat általánossága (így találjuk t. i. a tátos, bűvös, garaboncos és más mythosi fogalmaink is szótárainkban), szükségessé tette a tündérre nézve azon szorosb meghatárzást, mely a róla fenlévő népies képzethez közelítőleg, újabb szótáraink s íróinknál a nympha s méginkább a román fée képzetével használtatik. Növények/A/Aranyvessző (egyértelműsítő lap) – Wikikönyvek. Otrokócsi (orig. 2. 66) a tündért Tyndarossal összehasonlítván, és héber származtatásaihoz híven mind a kettőt a héber: tedár — jugiter szótól eredtetvén, ezen értelemnél fogva szinte: agilis, strenuusnak magyarázza, significat, um., nobis hominem adeo agilem, ac celerem in suis motibus ac gestibus, ut facile se possit subtrahere ab oculis hominum, vel se permutare, quasi dicam agyrtam seu praestigiatorem.
A magyar boglár szó a középfelnémet buckelere, buggeler származéka, melynek jelentése 'köldökös pajzs'. A középfelnémet buckel értelme 'fémveretes pajzsköldök' volt. Ennek végső forrása a latin buccula 'felfújt arc', mely a németbe az ófrancia boucle 'fémveretes pajzsköldök' révén került. Ez a jelentés onnan ered, hogy egykor a pajzsot középen kis félgömbhöz, gombhoz hasonló kidudorodó dísszel látták el. A köldökös pajzsot viselő vitézt németül Bucklernek nevezték és ez volt a neve a gömb alakú silány fémpénznek is. A magyarban minden olyan tárgyat a boklár ~ boglár szóval jelöltek (kardmarkolat, kardhüvely, lószerszám), amelyet a pajzsköldökhöz hasonló fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos dísszel láttak el, elsősorban az ékszereket (csat, fülbevaló stb. Be mine jelentése me titra. ). [1] Így pl. a tollforgókat is nevezték boglárnak a magyarban. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ TESz. I. 322. l. Lásd még [ szerkesztés] alappajzs, főpajzs, nagypajzs, köldökpajzs
De egységes használat figyelhető meg bizonyos közös jelentésmezőbe tartozó szavaknál. Például az égtájak esetében, amelyek a vízszintes felszín II. kategóriába tartoznak, és mivel többes számúak, az uz és a no elöljárószavakkal részesesetben állnak. Az égtájak a következők: ziemeļi 'észak', dienvidi 'dél', austrumi 'kelet', rietumi 'nyugat'. Ha össze kívánjuk kapcsolni ezeket, akkor az első tag, amely lehet – a magyarhoz hasonlóan – az észak vagy a dél, végződése eltűnik; a második tag, amely lehet a kelet vagy a nyugat, változatlan marad, pl. : ziemeļaustrumi 'északkelet', dienvidrietumi 'délnyugat'. Egységesség van a személyt jelentő szavaknál is, attól függetlenül, hogy tulajdonnévvel ( Pēteris), foglalkozásnévvel ( ārsts) vagy egyéb módon ( kaimiņš) vannak megnevezve, pl. Bánya – Wikiszótár. : pie ārsta 'az orvoshoz', pie ārsta 'az orvosnál', no ārsta 'az orvostól'. Szintén egységes a használat a mesteséges földrajzi képződmények esetében: a valsts jelentése 'állam' és 'ország', a VI. deklinációba tartozik, vagyis nőnemű szó.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A boglárpajzs vagy szívpajzs a boglárhelyen, a pajzs közepén található kisebb pajzs a címerben. Ez általában külön címerként is létezik. A boglárpajzzsal ellátott címer ezért a címeregyesítés egyik formájaként is felfogható. Konrad von Thüringen (†1241), aki élete utolsó éveiben a Német Lovagrend nagymestere volt, 1239 körül ezen tisztsége kifejezéül címerére egy kisebb pajzsot helyezett a rend címerével. Valahogy így jöhettek létre az első boglárpajzsok. Az Ákos nemzetség címerében szintén látható egy kisebb pajzs a sas mellén. Gelre herold címerkönyvében is előfordulnak boglárpajzsok. Ákos István pecsétje Névváltozatok: a pajzs közepén egy kis pajzs, a czímer középső kis pajzsa (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 124. ), szivpajzs (Tagányi 1880. 6. Be mine jelentése movie. ), szívpajzs (Forgon 49., Gömbös 47., Gudenus I. 21., 232. ), kis paizs (Nagy Iván IV. 89. ), közép-paizs (Nagy Iván I. 194. ), mell-vért (Nagy Iván III. 356. ), középvért, szívvért (Nagy Iván I.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. A mottó olasz eredetű szó, jelentése jelige, vagy jelmondat. Az irodalomban a régmúlttól mind a mai napig gyakori, hogy a mű élén, lényegében előtte a szerző mottót (olykor többet is) elhelyez: idéz egy általában rövid szöveget, szólást, szentenciát, bölcsességet, szellemességet, stb. ; alkotása szemléletére, szellemére vagy tematikájára utalva ezzel. Az alábbiakban jelentős irodalmi művek mottóit gyűjtjük. Világirodalom [ szerkesztés] Mert a természet rákényszerítvén minden élőlényt, hogy lehajolva vegye magához a táplálékot, egyedül az embert egyenesítette föl, és buzdította arra, hogy az ég felé emelje tekintetét. Cicero Bulat Okudzsava: Dilettánsok utazása c. regényének (egyik) mottója. Akkoron Übü papa az hátulját pirosra vakará, miért is az ángliusok Segszpirnek nevezék vala el, és e néven több gyönyörűséges tragyődiát hagya reánk. Alfred Jarry: Übü király, vagy A lengyelek... Három gúnár kiabál, /napnyugatnak-támadatnak száll, / Száll a kakukk fészkére, / Ki lesz a kakukk vesztére?
Arany János: Arany János Múzeum, Nagyszalonta (Magánkiadás) - Muzeul "Arany János", Salonta Kiadó: Magánkiadás Kiadás helye: Kiadás éve: Kötés típusa: Papír Oldalszám: 5 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Német Román Méret: 20 cm x 11 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: Arany János 1817 március 2-án látta meg a napvilágot egy szalontai nádfedeles kunyhóban taksásjobbágy szülők tizedik gyermekeként. Szülővárosában végzi tanulmányait, az utolsó két... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Arany János Emlékmúzeum - Nagyszalonta - YouTube
A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve ékkövekkel és gyöngyökkel ékített királyi koronával, felette az előbbihez mindenben hasonló pelikán állva látható. A sisak csúcsáról pedig innen és onnan különböző színű szalagok vagy foszlányok omlanak alá és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és díszítik. "612 [612 "Scutum videlicet militare coelestini coloris in cuius campo pellicanus colore nativo depictus, suum ipsius corrodere ac a stantis sibi duos pullos sangvine suo potare conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita quam contegit corona regia gemmis et unionibus condecorata, super qua iterum pellicanus priori per omnia similis astare visitur, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant"] Zádori János Szalontán 1743-ban nemességigazolás céljából bemutatta az armálist a megyei bizottság előtt. 613 [613 HBML IV. A. 1/j. 1. k. 2026. ] A 19. század elején a leszármazottak Erdőgyarak, Csatár és Nagyszalonta bihar megyei helységekben laktak.