A cikk megjegyzi: egyedül a miniszterelnöki illetmény nem változott, ugyanúgy 1, 5 millió forint, mint 2010 előtt is volt (Orbán Viktor emellett még megkapja a képviselői alapilletményt is), így ma már egy helyettes államtitkár is magasabb fizetést kaphat a kormányfőnél.
Akár havi félmillió forintos, adómentes természetbeni juttatás járhat az állami vezetők fizetése mellé - írja a Magyar Hírlap. Tavaly év vége óta már a helyettes államtitkároknak is járhat - miniszterelnöki engedéllyel - szolgálati lakás. Jelenleg 180 állami vezetőnek járnak különböző juttatások, például szolgálati autó, külföldi napidíj, kedvezményes üdülés a 13. havi fizetés és a 40 napos szabadság mellé - írja a Magyar Hírlap. Az állami vezetők béren kívüli juttatási - a Magyar Hírlap számításai szerint - havi félmillió forintot tesznek ki összesen. Az állami vezetőknek hivatali lakás akkor jár, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében nem rendelkeznek megfelelő lakással. Korábban a helyettes államtitkároknak nem járt szolgálati lakás, egy múlt év végi kormányrendelet azonban erre is lehetőséget ad, bár miniszterelnöki engedélyhez köti. A napidíjat a mindenkori külügyminiszter évente állapítja meg, ez 50 dollárnál nem lehet kevesebb és 130 dollárnál nem lehet több naponta. A hivatalos autót az állami vezetők magánutakra is használhatják.
A kép bal szélén Nagy István agrárminiszter, az ülő sorban középen bordó nyakkendőben Feldman Zsolt államtitkár – Fotó:, CSZS, Budapest A jutalmak, motivációs elismerések osztásának gyakorlata tárcánként eltérő. A Miniszterelnöki Kormányirodánál tavaly kétmillió forintos, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál pedig plusz kéthavi illetménnyel ismerték el egyes államtitkárok munkáját. A kormányzati portálon csak a politikai felsővezetők juttatásait teszik közzé, a szakmai felsővezetőkét (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, hivatalvezető) nem teszik nyilvánossá. Nagy István agrárminiszter munkáját a cikk megjelenésekor 6 államtitkár – Szinay Attila közigazgatási, Farkas Sándor parlamenti, Feldman Zsolt mezőgazdaságért, Zámbó Péter erdőkért és földügyekért, Rácz András környezetügyért és Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár -, valamint 12 helyettes államtitkár segíti. A miniszter államtitkárainak tavaly szeptemberben egyhavi illetményükkel azonos összegű (bruttó 1, 75 millió, illetve 1, 3 millió forint) motivációs elismerést adott.
A kormány bürokráciacsökkentést szolgáló reformjában egyetlen helyettes államtitkári posztot sem szüntettek meg (több ezer tisztviselői álláshellyel ellentétben), sőt márciustól még a fizetésük is nőtt az ebben a beosztásban dolgozóknak - írta a Blikk Eddig bruttó 748 ezer volt a havi illetményük, ami márciustól egy a tavalyi év végén megszavazott törvénynek köszönhetően minimum bruttó 1, 3 millió forint lesz, de akár 1 millió 650 ezer forint is lehet. Így lehetnek olyanok, akiknek gyakorlatilag megduplázódik a fizetésük. Ezzel az a faramuci helyzet áll elő, hogy a helyettes államtitkárok többet keresnek, mint a főnökeik. A helyettes államtitkárokkal együtt örülhetnek a miniszteri biztosok, akik eddig 748 ezer forintos fizetést kaphattak a munkájukért, míg most ők is megkaphatják az 1, 3 és 1, 650 millió forint közötti illetményt, mivel a díjazásukat a helyettes államtitkárokéhoz kötik. A kormánybiztosok fizetése 500 és 900 ezer forint közötti mértékben emelkedik, a közigazgatási államtitkároké pedig kétszázezer és hatszázezer forint között, így meghaladhatja a kormányfőét is.
Ami a juttatásokat illeti, a minisztériumi válaszokból összeadott számok alapján minimum havi 129 millió 525 ezer forintba kerülnek a költségvetésnek a fizetések. Azért "minimum", mert az igazságügyi és a honvédelmi tárca nem írt összeget, viszont a vonatkozó jogszabály alapján nem kötelezően egységes az államtitkárok és helyettes államtitkárok bére. Ettől függetlenül a 129 és félmillióra legalább 13-at még rá lehet számolni - összesen ennyi a két hiányzó tárca államtitkárainak a törvényi minimum bére - vagyis a fizetések körülbelül 142 milliós összegre rúgnak havonta. Ami a helyettes államtitkárok havi fizetését illeti, jelentős eltérés van a különböző tárcák között. A Miniszterelnökségen és a Nemzetgazdasági Minisztériumban többen is kapják a minimális 749 900 forintot, a Földművelésügyi Minisztériumban minden helyettes államtitkár ennyit kap, míg az EMMI-ben egy kivétellel mindegyik 972 200 forintot. Az egyéb juttatások között változó, hogy mit sorolnak fel a minisztériumok. Amit ki lehet hámozni a táblázatokból, az a havi 200 000 forintos cafeteria, a gépkocsihasználat, a lakáshasználat, a külföldi utak alkalmával fizetett napidíj és a mobiltelefon, de ezekhez általában nem adnak meg összeget, így nem tudni, összesen mennyit költ az állam a juttatásokra.
Egyedül Orbán Viktor fizetése nem változott 2010 óta, azaz a helyettes államtitkárok is jobban keresnek nála. Noha Orbán Viktor a 2010-es kormányalakításakor arról beszélt, hogy nem lesz jellemző a "rangkórság" és a "kormányzati dáridó" a kormányára, a számok nem feltétlenül ezt az ígért visszafogottságot jelzik – írja a. A lap szerint ugyanis tíz év alatt megháromszorozódott az állami vezetők száma, a bérkeretük pedig ötszörösére nőt. Az elmúlt két évben megduplázódott a fizetésükre fordított összeg. A kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege szinte pontosan megduplázódott 2018 és 2020 között, azaz 4 milliárd 684 millióról 9 milliárd 356 millió forintra nőtt. Az állami vezetők száma is jelentősen növekedett: míg 2018-ban még csak 343-an voltak, addig 2020-ban már 596-an. A kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, miniszterelnöki megbízottak száma két év alatt 33-ról 61-re nőtt. Az állami vezetők juttatásai is növekedtek, a miniszterek fizetése pár év alatt 1, 1 millióról közel kétmillió forintra (a két tárca nélküli kormánytag 5 millió forintot kap), az államtitkári illetmény 997 ezer forintról 1, 75 millió forintra (a képviselő-államtitkárok 1, 3 millió forintot kapnak az 1, 2 milliós képviselő tiszteletdíjuk mellé) nőtt, a helyettes államtitkároké és a miniszteri biztosoké pedig 748 ezerről 1, 3-1, 65 millió forintos sávba emelkedett.
Az Országgyűlés kedden megemelte a települési polgármesterek díjazását. A képviselők nagy többséggel, 180 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el - házszabálytól eltéréssel - az önkormányzati törvény ezt tartalmazó módosítását a belügyminiszter kezdeményezésére, ami nem egészen az, aminek látszik. A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják. Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 20 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a hétfői összevont vitában emlékeztetett, a legkisebb települések vezetőinek fizetését ellenzéki kezdeményezésre növelték az államtitkári tiszteletdíj 20 százalékáról 30 százalékra, amivel az érintett polgármesterek díjazása mintegy 300 ezer forint lesz.
Interaktivitás A "Tebenned bíztunk eleitől fogva" kezdetű, 90. zsoltár szólal meg a debreceni református nagytemplom makettjénél. "KÉT TÖMÖR TORNYÁVAL MINT HORTOBÁGYI BIKA, SZEMBENÉZ AZ IDŐVEL! " (Móricz Zsigmond) Stílusa: klasszicista Tervező, építész: Péchy Mihály, Thaller József Épült: 1806-1824 Az épület mai helyén már a 11-12. Református templom - Jánd (Látnivaló: Látnivaló). században templom állhatott, ez azonban egy tűzvészben elpusztult. A 14. századra már újra állt a templom, azonban 1564-ben ez is a lángok martalékává vált, amikor a városban tűzvész pusztított. Egy újabb, immár református templom Bethlen Gábor fejedelem hathatós hozzájárulásával 1626-1628 között épült fel, külön harangtoronnyal. A templomot a Rákóczi-szabadságharc alatt jócskán megrongálták a labancok, teljes pusztulását pedig egy 1802. június 11-én kitört újabb tűz okozta. Mivel ekkor már Debrecen a "kálvinista Róma" volt, az új templomra pályázatot írtak ki, amelyen végül a kor neves építészének, a református kollégium tervezőjének, Péchy Mihálynak a pályázatát hirdették ki nyertesként.
Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.
1850: a szószék fölötti korona építése. 1872. december 30: a templom ifj. gróf Ráday László csődbejutása után Kelecsényi Rafáel tulajdonába került a Ráday birtokkal együtt. 1885. május 7: a templom a református egyház nevére íratott át. A templom 1894-ig torony nélkül állt. A harangláb az iskola udvarán volt. 1894. május 24: a torony alapkövének letétele; a területet Kelecsényi Rafáel ajándékozta. 1894. július 22: a toronygomb feltétele. 1894: a templom átépítése a mai formájára. Az I. világháború alatt a három harangunkból kettőt hadi célokra igénybe vettek, még az orgona sípjait is. (presbiteri jegyzőkönyvekből! ) 1924. október 31: az új harangok felszentelése. 1994: a jelenlegi toronyóra beépítése. Történelmi emlékű templomi tárgyak: Az egyik úrvacsorai tányér Kajalai András ajándéka 1698-ból. A másik úrvacsorai tányér 1800-ban került a templomba, valószínűleg a templomépítő gróf II. Kész a református templom tetőszerkezete | OrosCafé. Ráday Gedeon ajándéka. Az egyik úrvacsorai poharat a péceli templom első lelkésze, Vecsei Csász János ajándékozta a gyülekezetnek 1695-ben.
A belső berendezés a gyár asztalosüzemében készült. A templom tetőszerkezete 1956-ban beomlott, amit 1959-ben acél rácsos szerkezetekkel megerősítve építettek újjá. A nem megfelelő minőségű szerkezetek miatt 1973–1974-ben újabb rongálódások következtek be. A Márkus György által tervezett teljes felújítási munkálatokkal a templom fennállásának ötvenedik évfordulójára, 1978-ra készültek el. A templom Diósgyőr-Vasgyár északkeleti szélén, a mai Vasgyári úton áll, az ott épült tiszti lakóházak szomszédságában. Tájolása nyugat-keleti, stílusa szecessziós neobarokk. Falazata a kolónia másik két templomától eltérően vakolt homlokzattal készült. Kész a református templom tetőszerkezete – Orosháza Város weboldala. A hosszhajós kialakítású templom teteje oikosz tetőszerkezettel készült. Leírása [ szerkesztés] A templom főbejáratához lépcsősor vezet, melyet pofafalakkal szegélyezettek, rajtuk ezüst színű kandeláberekkel. A torony keleti felén nyílik a templom félköríves kapuépítménye. Lelkipásztorai [ szerkesztés] Nádházy Bertalan lelkész, a borsodi egyházmegye esperese [1] Virágh Sándor (1956–1959) lelkész, a borsodi egyházmegye esperese [2] Képek [ szerkesztés] A templom építése 1927-ben Az elkészült templom 1928-ban (mellette a paplakkal, mögötte a gyárkéményekkel) egy korabeli képeslapon Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia.
A korabeli feljegyzés szerint a szomorú eseményen a lelkész "búcsúszavai hatása alatt az egész gyülekezet fájdalmas könnyekre fakadt". Az új templomot csak hosszú idő múltán, 1879-ben szentelték fel, de még ekkor sem volt kész teljesen, mert a torony csonkán maradt. Végre 1896-ban ez is felépült, és elnyerte mai alakját a templom. 1928-ban nagyobb renoválást végeztek rajta. Az 1990-es években többször tatarozták, javították kívül-belül egyaránt. 1996-ban tornya egy új haranggal is gazdagodott. A község nevezetes szülöttei egykor a gyülekezet tagjai voltak: Szeremlei Gábor (1807-1867) ref. lelkész, filozófus, sárospataki kollégiumi tanár, tankönyvíró; Izsó (Itso) Miklós (1831-1875) szobrászművész, a magyar nemzeti szobrászat megteremtője. 1826-27-ben rövid ideig itt élt Egressy Gábor (1808-1867) színész és öccse, Egressy Béni (1814-1851) zeneszerző, szövegíró. Édesapjuk és bátyjuk, idős és ifjú Egresi Pál a falu lelkészei voltak, haláluk után mindkettőjüket a disznóshorváti temetőben helyezték örök nyugalomra.